A vers teológiai szempontból való elemzéséhez először is érdemes figyelembe venni a szerző élethelyzetét és vallási meggyőződését. Juhász Gyula egy magyar költő volt, aki az 1900-as évek elején élt, és katolikus hitének fontos szerepe volt az életében. Ennek alapján a versben megjelenő gondolatokat is a katolikus teológiai szempontokkal összefüggésben értelmezhetjük.
A versben megjelenik az őszi verőfény, amely jelképesen a múlás és az elmúlás időszakát szimbolizálja. Ez a gondolat a bibliatudományban is megtalálható, hiszen a Biblia több helyen is beszél az élet múlandóságáról és a természet ciklikusságáról. A példabeszédek könyvében például azt mondja Sámuel: "az embert léleknek hívják, mely nem hal meg" (Példabeszédek 16, 26). Ez a gondolat jelenik meg Juhász versében is, amikor a költő a dicsőséget múlandó és jelképesnek tartja.
A patrisztikában, vagyis az első századok keresztény gondolkodóinak tanításaiban is megtalálhatók olyan gondolatok, amelyek az elmúlás és a halál megértéséhez kapcsolódnak. Az egyik ilyen gondolat a világ elengedése, és a lelki üdvösség keresése. A versben megjelenő magányos út és pihenőre való vágy is erre utalhat.
A skolasztika pedig a középkori teológiai irányzat, amely a filozófiával ötvözte a teológiát. A skolasztikus gondolkodásban a vallási tapasztalat és a racionalitás összekapcsolása volt fontos. A versben megemlített jó szó, jó bor és a csók is kapcsolódhat ehhez a gondolathoz, hiszen ezek mind a közösség, a boldogság, és a lelki felüdülés élményeit hozzák szembe a dicsőséggel kapcsolatos vágyakozást.
Ezen túlmenően a vers általános vallásos tapasztalatokat is érint, amelyek más vallási nézőpontokból is értelmezhetők. A múlandóság és az elmúlás érzete, valamint a vágy a boldogság, a dicsőség és a közösség után, mind olyan érzések és gondolatok, amelyek az emberi lét mélyebb kérdéseivel és a vallás által felvetett témákkal kapcsolatosak.
Összességében, a vers teológiai szempontból megfogalmazott gondolatai kapcsolódnak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaihoz, hiszen a múlandóság, az elmúlás és a boldogság vágya egyaránt megjelenik ezekben a teológiai irányzatokban. Emellett a vers általános vallásos tapasztalatokat is felvet, amelyek más vallási nézőpontokkal is összefüggésben lehetnek.