A vers Juhász Gyula Pécs című művéből való. Az alábbiakban az alapján értékelem az irodalmi szempontból jelentős összefüggéseket:
- Magyar irodalom: A versben megjelenik a magyar szomorúság és a magyar határ motívuma, amelyek jellegzetesek a magyar irodalomban és a magyar nemzeti identitásban.
- Megbékélés: A versben megjelenik a török megbékélt múltja motívum is, amely az oszmán megszállás korára utal, amikor a magyar területeket a törökök uralmuk alá hajtották. Ez a motívum azért fontos, mert a történelmi megbékélés és különböző kulturális hatások befogadása, kezelése fontos téma a nemzetközi szépirodalomban is.
- Természetleírás: A versben a Dunántúl és hegyei kerülnek leírásra, amelyeket az "álld ott" elbeszélő személynek tulajdonít. Ez a természetleírás a versekben gyakran használt motívum, amely a város hangulatát, atmoszféráját és a természeti környezetet is bemutatja.
- Hit és remény: A versben az öreg kapukból fiatal hit indul motívum is megtalálható. Ez a hit és remény az ifjúságot és a jövőbe vetett hitet jelképezi, amely sok irodalmi műben megjelenik nemzetközi szépirodalomban is.
- Dualitás: A versben természetes képződményeket párosítanak kulturális és nemzetiségi jelképekkel. Például, a mecset smaragdja a török kultúrát jelképezi, míg a kereszt a keresztény jelkép. Ez a dualitás, az ellentétek párosítása és keverése szintén gyakran használt irodalmi eszköz a nemzetközi szépirodalomban is.
Összességében a vers számos lehetséges irodalmi összefüggést rejt magában mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A szomorúság, a megbékélés, a természetleírás, a hit és remény, valamint a dualitás olyan témák és motívumok, amelyek mind a magyar, mind pedig a nemzetközi irodalomban gyakran megjelennek.