A vers a magyar irodalomban Juhász Gyula alkotása, melynek címe "Petőfi". Juhász Gyula a 20. század elején aktivitása miatt egyik legismertebb magyar költőnek számít.
A vers a falusi élet és az őszi hangulat leképezésével indul. Az őszi este, a barna asztagok (táblás földből készült falusi házak) alvása, a kaszálók méla lelke és a kémény füstjének szőke kanyarogása mind az őszi csend és nyugalom hangulatát idézik meg. Ez az ábrázolásmód a magyar irodalomban jellemző a paraszti világot megszólaltató költőkre, és ezzel a vonulattal kapcsolódik Juhász Gyula alkotása is.
A vers továbbá a gyász és veszteség motívumával folytatódik: a faluvég halk hegedűszója egy temetést idéz fel, valaki azt a szomorú kötelességet végzi, hogy eltemeti a babáját. Ez a tragédia érzelmi hatást vált ki a verseből, és a gyász és veszteség motívuma szintén gyakran jellemző a magyar irodalomban.
A következő rész a természet leírására, valamint a világűr és a csillagos ég szépségére összpontosít. A magas égen ragyogó tenger csillag a végtelen és a szépség szimbóluma, melyhez a büszke és sok fényű személy kapcsolódik. Ez az ábrázolásmód a romantikus költészetre jellemző, mely a természeti elemek és az érzelmek összekapcsolásával széles körben elterjedt mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban.
A költemény későbbi részében a búcsú és a választás témavonal erősödik. Valaki búcsút mond a háznak, és itt jelentkezik a kakukkos óra motívuma is, mely a múlandóságot és a változást szimbolizálja. A fehér szirmaival lehulló őszirózsa szintén a múlandóságot, a változást és a halált idézi fel. Ez a motívum a szimbolizmus irányzatába tartozik, melynek célja a szimbólumok és jelképek mélyebb jelentésének kiaknázása a költészetben.
Végül a vers egy fiatal ember távozását ábrázolja, akinek szíve nehéz és a kalapján elhelyezett árvalányhaj a szomorúságot és a sebeket szimbolizálja. Az ezüstszőtt kalap a holdfény szépségét és a szenvedést is jelképezi. Ez a motívum a szimbolizmus és az expresszionizmus határmezsgyéjén található.
Az előbbi elemzésben tehát olyan irodalmi vonulatok és stílusirányzatok jelennek meg, melyek mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban jelen vannak. A magyar irodalomban Juhász Gyula Petőfihez kapcsolódó alkotása a romantikus, a szimbolista és a szecessziós költészet vonulatát képviseli. A nemzetközi szépirodalom területén pedig az előbb említett költészeti irányzatokon kívül találhatunk analógiákat az angol romantikus költészetben, a francia szimbolizmusban és az expresszionizmusban is.