Fekszik. Süketebb, mint Beethoven
És szétroncsolt, mint egy titán.
Hörgése zord, halálos ómen,
Lelke túl óperencián.

Mint omlott tárna éjjeléből
Távol robaj, száll sóhaja.
(Holnapután kétölnyi mély föld
Ölén virul tovább haja.)

Testvérem ő, könnyezve nézem
És fogom forró pulzusát.
- Még reggel hetykén fütyörészett
S tőled volt lázas: ifjuság!


Elemzések

A vers Juhász Gyula költő által írt, és a "Sebesült munkás a Rókusban" címet viseli. A vers egy sebesült munkás szenvedését és tragédiáját ábrázolja. Az elemzés során a magyar és nemzetközi szépirodalom területein található lehetséges összefüggéseket kell figyelembe vennünk.

A magyar irodalomban a vers a szociális realizmusba tartozik. A szociális realizmus az irodalmi irányzat, amely a társadalmi problémák bemutatására és a munkásosztály helyzetének ábrázolására összpontosít. A versben a sebesült munkás testi és lelki szenvedését ábrázolják, valamint a társadalmi körülmények hatását is megjelenítik.

A nemzetközi szépirodalomban számos hasonló témájú mű található. Például a 19. századi francia irodalomban Victor Hugo Az emberi nyomor című művében is bemutatja a munkásosztály körülményeit és a társadalmi igazságtalanságot. Ugyanakkor a versben is felfedezhetünk romantikus elemeket, amelyek a 18-19. századi európai irodalom jellemzői közé tartoznak. Ilyen például a természeti képek használata, amelyek az emberi szenvedés és tragédia ábrázolására szolgálnak.

A versen belüli összefüggésekre is érdemes figyelni. A Beethoven és a titán hivatkozások arra utalnak, hogy a munkás állapota olyan súlyos, hogy a nagy zeneszerzőhöz és a mitológiai figura, Prometheuszhoz hasonlítják. Ez a képzeletbeli összekapcsolás a munkás szenvedésének fokozott megragadását és a tragédia drámai hatásának erősítését szolgálja.

Végső soron a vers olyan témákat érint, mint a társadalmi igazságtalanság, a munkásosztály szenvedése, valamint a tragédia és a túlélés. Ez a téma sok klasszikus és kortárs irodalmi műben megjelenik, így a vers számos összefüggésben áll a magyar és nemzetközi irodalommal.

A vers elején található metaforák és képek nem közvetlenül kapcsolódnak a természettudományhoz, inkább a munkás szenvedését és az élet elkönyvelhetetlenségét fejezik ki. Az első sorban a süketebb Beethoven metaforája található, ami azt jelenti, hogy a munkás hallása sérült, vagy akár teljesen megszűnt. Ez nem közvetlenül köthető természettudományos felfedezésekhez, de az emberi test és érzékszervek működésének tanulmányozásával kapcsolatos kutatások hatással lehetnek az ilyen típusú sérülések kezelésére.

A negyedik sorban található "Lelke túl óperencián" kép metaforikus jelentése a túlvilágra utal, ami nem közvetlenül kapcsolódik a természettudományhoz.

A második versszakban található képek közvetlenebb kapcsolatban állnak a természettudománnyal. Az "omlott tárna éjjeléből" kifejezés a vulkáni kitörésekre utal, ami a Föld geológiájával kapcsolatos felfedezésekre utal. A "kétölnyi mély föld" metaforája a földkéreg mélységét jelzi, ami azt sugallja, hogy a szenvedő munkás tovább éli az életét, bár elviselhetetlen fájdalmára utal. Az "ölén virul tovább haja" kép pedig talán az idő múlására és a természet növekedésére utalhat.

A harmadik versszakban található képek és metaforák újra az emberi test és érzékszervek állapotát fejezik ki. A "forró pulzus" megérintése a munkás élettani állapotára utal, ami a vérnyomás vagy pulzálás állapotának lehet mérése. Az "ifjuság" kifejezés pedig az idősödés és az életkorhoz kapcsolódik, ami bár nem közvetlenül az új természettudományos felfedezéseket jellemzi, de kapcsolódhat az emberi test öregedését tanulmányozó kutatásokhoz.

Összességében a versben található természettudományos elemek inkább a metaforák, képek és a természeti jelenségek kapcsán merülnek fel. Az emberi test és érzékszervek állapota és az idő múlása dominál, de nem közvetlenül kapcsolódnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez.

A vers teológiailag is értelmezhető, különösen a szenvedés és az emberi lélek témájára koncentrálva. Az alábbiakban a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira kitérek, és kapcsolódási pontokat mutatok a verssel.

Biblatudomány: A szenvedés és a fájdalom a Biblia számos könyvében megjelenik. Például a Zsoltárok könyvében gyakran találhatunk imákat, melyekben a szenvedő ember segítséget kér Istentől. A versben is jelen van a fájdalom és a szenvedés képe, ahogy a főszereplő leírása alapján ő szétroncsoltnak és súlyosan sebesültnek tűnik. A halálos ómen, valamint a túl óperencián való lélek utalhat a küszöbön álló halálra és az emberi lélek utazására az öröklét felé.

Patrisztika: A patrisztikus teológia, melyet az első századtól a 8. századig fejlődött ki, szintén foglalkozik a szenvedéssel és a megváltással. Az egyik fő téma a kenosisz (önkiürítés) tanítása, mely szerint Jézus lemondott az isteni dicsőségéről és megalázta magát a kereszthalálig. A versben a munkás is megalázott és szenvedő állapotban van, ami hasonlóvá teszi őt Jézushoz, mint aki szintén testi fájdalmat és szenvedést tapasztalt meg.

Skolasztika: A skolasztika, amely a középkori teológia egyik iránya, filozófiai érveken és logikai gondolkodáson alapul. A skolasztikában a szenvedést és a megváltást a bűn állapotával és az engesztelésre való válaszadással kapcsolják össze. A versben a munkás állapota és szenvedése a bűn következményének tekinthető, míg a fogadója (aki rádöbben, hogy a munkás túlságosan sebesült és szenved) az engesztelésre adott válasznak tekinthető.

Ezen kívül további összefüggéseket is találhatunk a versben más teológiai nézőpontokkal is. Például a keresztény teológiában a szenvedés egyben lehetőséget is jelent a megtisztulásra és a megerősödésre. Ezt a versben a sebesült munkás közelében elmélkedő személy tapasztalja meg, amikor rádöbben az ifjuság elmúlhatatlanságára és a testvériség fontosságára. Ez a felismerés lehetőséget teremt a szeretet és a megértés növekedésére.

Összességében a vers teológiai értelmezése szerteágazó lehet és felhasználható a bibliatudomány, patrisztika, skolasztika és más teológiai nézőpontok szempontjából is. A szenvedés, a halál és a megváltás témája jelen van a verselemzésben, és kapcsolatba hozható a keresztény hit alapvető tanításaival.