Az Arany Szarvas zöldes udvarában,
Hová a gond, bú senkit sem kisér,
Az esti órák víg kompániája
Nézi: hogy száll az áprilisi éj.
Előttük az Avon szürke vize ballag
S a parton bókol szürke fűzfasor,
De színeket lop a szemükbe lassan
S tündéri tájat bűvölget a bor.
S a kora tavasz és a késő mámor
Olyan, miként, ha hárfa pengene
És elfeket elrejtő lenge fátyol
A távol Ardenn erdeje.

Kilenc az óra. Ő lép most be éppen,
Tar homlokán lámpák derűje leng
S egy végtelenség mosolyog szemében,
Kék ibolyák, kék ég, kék tengerek.
Nyugodt gesztussal, mint aki leinti
A vágyakat már és a gondokat,
Leül szelíden s vígan emelinti
A serleget, mely kedvet s álmot ad.
Beszélni kezd. Hogy mily békés az este
És mily szelíd ez április hava.
Hamlet fiáról szól, kit nem felejthet
S fölsír mély gordonkaszava.

A tiszteletes elteszi a kártyát,
Az öreg bíró fapipára gyújt.
Mind Vilmos mester ajkait csodálják
És cseng a szó és visszacseng a múlt.
S a mester egyszer csak a földre réved
És hirtelen szívéhez kap keze
És szemei, ez áldott, drága fények,
Mint a kilobbant fáklyaláng szene.
"Mi az barátom?" - kérdezi a csaplár
És hangja, mint hordók szádája zeng.
Ő asztalára hajtja sárga arcát
És szól:
             "A többi néma csend."


Elemzések

A Juhász Gyula által írt Shakespeare halála című vers alapvetően egy lírai hangvételű, kép- és hangulatgazdag alkotás.
Az idő és az idő múlása szimbolikus jelentőséggel bír a versben. Az esti órák és a kora tavasz időpontja a versekben gyakran megjelenő romantikus elemek, a melankólia és a múlás motívumát erősíti. Ez a közeg és atmoszféra előképezi Shakespeare tragikus sorsának befejeződését.
A természeti elemek, mint például az Avon folyó vagy a szürke fűzfasor, a versben megjelenő romantikus természetábrázolását erősítik. Ez a jellemző a magyar irodalomban népszerű romantikus lírában, de a természet jelenléte és hatása a nemzetközi szépirodalomban is gyakran előfordul.
A versben megjelenő képek és hasonlatok, mint például "tündéri tájat bűvölget a bor" vagy "mint a kilobbant fáklyaláng szene", gazdagítják a szöveg kifejezőerejét és érzékeltetik a hangulatot. A hasonlatok és képek használata mind a magyar, mind a nemzetközi poétikában meghatározó eszközök.
A vers narratív szerkezetében valamilyen történetet vagy eseményt közvetít. Ez a narratív jellegű irodalmi szerkezet megtalálható mind a magyar, mind a nemzetközi irodalmi szövegekben.
A vers témája, Shakespeare halála, a nemzetközi szépirodalomban is gyakran előforduló motívum. Shakespeare művészete és személye sok szépirodalmi alkotást ihletett meg.

A vers természettudományos szempontból nem sokat tartalmaz, inkább a természeti elemeket és az emberi érzelmeket ábrázolja. Az alábbiakban azonban próbálunk néhány elemet az aktuális természettudományos felfedezésekkel összekapcsolni.

Először is, az "áprilisi éj" említése arra utalhat, hogy a versben az évszakok változást igényelnek, amelyet a természettudományi tanulmányok körében az éghajlatváltozás kutatása és megértése iránti érdeklődés alakítja. Az éghajlatváltozás az atmoszféra és az óceánok hosszú távú változásaira utal, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a Föld ökoszisztémájára és a benne élő élőlényekre.

Szintén érdemes megjegyezni a "szürke fűzfasor" említését, amely a növények világához kapcsolódik. A modern botanika, amely egyik ága a növények tanulmányozása, megérti és leírja a különböző növényfajokat és azok kölcsönhatásait a környezettel. Ezenkívül a botanika a fotoszintézis folyamatával és a növények osztályozásával is foglalkozik.

A versben említett "késő mámor" kifejezés lehet a természetben előforduló hallucinogének tudományához vezető útra is. Az ilyen vegyületek tanulmányozása, mint például a pszichedelikus növények hatása és használata, az elmúlt években új lendületet kapott a pszichiátriai és neurológiai kutatásokban.

A versben megemlített "kék ég" és "kék tengerek" utalhat az óceánok és az égbolt kutatására. Az óceanográfia és az asztrofizika a természettudományok területén folytatott kutatások, amelyek az óceánokat és az univerzumot vizsgálják. Az óceanográfia megkísérli megérteni a tengeri vízmozgásokat, a tengeri ökoszisztémákat és az óceánok változásait, míg az asztrofizika a csillagok, bolygók és más égitestek szerkezetével, formálódásával és viselkedésével foglalkozik.

Végül, a vers végén az "áldott, drága fények" megemlítése kifejezheti a fény azon tulajdonságainak kutatását, amelyek a modern fotonika és optika terén dinamikus tudományos területekké váltak. A fotonika az elektromágneses sugárzás (például a fény) tulajdonságainak és felhasználási lehetőségeinek tanulmányozásával foglalkozik, míg az optika a fény viselkedésével és az abból származó optikai eszközökkel foglalkozik.

Összességében a versben található természeti elemek és érzelmek szépirodalmi ábrázolása inkább a művészet területére tartozik. Ugyanakkor az említett elemek és fogalmak összekapcsolása a mai természettudományos felfedezésekkel kreatív módon lehetővé teszi a természetről szóló tudományos ismeretek és a művészi kifejezés kombinálását.

Juhász Gyula "Shakespeare halála" című versében teológiai szempontból is értelmezhető elemeket találhatunk. A versben Shakespeare-t ábrázolják, ahogy költészetétől távolodva, nyugodtan és békésen éli mindennapjait az Arany Szarvas zöldes udvarában. Az esti órák víg társasága figyeli, amint az áprilisi éj száll a tájra. Az Avon folyó és a szürke fűzfasor színeket varázsol a szemükbe, ahogyan a kora tavasz és a kéjes mámor lenyűgözi őket.

Ebben a részben azt látjuk, hogy a természet és az évszakok jelentőséget kapnak a költő számára. Ez összhangban van a bibliatudománnyal, ahol a teremtett világot Isten remekművének tekintik, amelynek szépsége és rendje Isten jelenlétét tükrözi. Az április hava, a kora tavasz és a mámor kiemelik a természet szépségét és az élet örömét. A versben említett tündéri táj, a főhős szemeiben megnyilvánuló végtelen mosoly és a kék ibolyák, ég és tengerek mind Isten teremtésének gyönyörű megjelenéseit jelképezhetik.

A versben Shakespeare megjelenésekor beszél a Hamletről, aki nem felejthető, és akihez a főhős mély gordonkaszavával kapcsolódik. Itt a múlt, a visszaemlékezés és az emlékezés fontos szerepet kap. Ezt a mondatot lehet teológiai értelemben is értelmezni. A bibliai szövegekben gyakran találkozunk az emlékezés és emlékezet fontosságáról szóló gondolatokkal. Az emlékezés segít megőrizni és átadni az isteni tetteket és szavakat, és segíti az élettapasztalatok átértékelését.

A vers egy másik teológiai szempontja a csend és a hallgatás jelentősége lehet. A versben a Shakespearet ábrázoló karakter a többi néma csendről beszél. Ez az, ami megszakítja a főhős beszédét, és lehet, hogy az isteni jelenlét, vagy Isten titkaival való találkozásra utal. A csend és a hallgatás fontos elemek a Bibliában, például Istennek az emberi életbe történő belépését megelőzően a próféták tapasztalják meg az isteni jelenlétet a csendben és a hallgatásban.

A vers továbbá kapcsolatot teremt a patrisztika és a skolasztika teológiai irányzataival is. A patrisztika időszakban a keresztény gondolkodók hangsúlyozták az isteni szépség megjelenését a teremtésben, és az ember lelkében való fényét. Az Avon folyó és a szürke fűzfasor színei és szépsége az indirekt utalás lehet az isteni szépségre és az ember lelkében létező isteni képmásra.

A skolasztika időszakban a teológusok hangsúlyozták a tudomány és a művészet kapcsolatát. A versben Shakespeare költői művészete, költészetének hatása és emlékezet értékeit emelik ki. Ez kapcsolódik a skolasztika gondolataihoz, miszerint a művészet, a költészet és a szépség Isten ajándékai és az emberi lélek kifejeződési formái. Shakespeare költészete az esti órák víg társasága és a többi szereplő csodálatát is kiváltja, ami a művészetek hatásának és erejének elismerésére utalhat.

Összességében, Juhász Gyula "Shakespeare halála" című versében a teológiai szempontok az isteni jelent találkozást, a természet szépségét, az emlékezést és a csendet hangsúlyozzák. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai képesek összekapcsolni ezeket az elemeket a versben megjelenő jelentésekkel és értékekkel.