Emlékek alkonyi arany porán át,
Hogy megszépültél csöndes, kis falucska,
Úgy éltem benned, jól rejtőzve, árván,
Mint remete, kit táplál mélabúja.
Mint őszirózsa, nyílt a szomorúság,
Mint viola, úgy virított a bánat
És a magány és sóvárgás belengte
Mint enyhe tömjén mindíg a szobámat.
S ha kútra mentek esténkint a lányok,
A vágyaim a távolokba mentek,
Csak álmaid maradtak. Halványan
Meglátogatnak, mint kísértetek
És mire ébredsz, járnak más határban
S te újra csonka, béna vagy, beteg.
A gyermekség foszlányai lebegnek
Körötted, mint ökörnyál a mezőn.


Elemzések

Juhász Gyula Szakolcá című versének elemzése irodalomtudományi szempontból kiemelten foglalkozik a következő összefüggésekkel mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén:

1. Tematika: A vers a visszaemlékezés, az emlékek hatalma, a múltba való mély áthatolás és az idő múlása témáit dolgozza fel. Ez a tematika széles körben megtalálható a világirodalom különböző korszakaiban és műfajaiban.

2. Hangulat és hangvétel: A vers nyomasztó és melankolikus hangulata megidézi a falu elszigeteltségét, az egyedüllétet és a vágyakozást. Ez a lírai hangvétel, amely a fájdalmat és az elszigeteltséget kifejezi, több irodalmi műben is tapasztalható.

3. Természeti motívumok: A versben megjelennek természeti motívumok, mint az őszirózsa és a viola, amelyek a szomorúságot és a bánatot jelképezik. Az irodalomban gyakran használnak természeti motívumokat a hangulat, az érzelmek vagy a jelképek kifejezésére.

4. Álom és valóság: A versben a valóságtól való megszabadulás és az álmok világa is fontos szerepet kap. Az álmok az emlékekkel és vágyakkal való találkozást szimbolizálják, és megszólítják a múltat és a jövőt.

5. Gyermekkor: A versben a gyermekkor foszlányai és az ártatlanság lebegnek körülöttünk. A gyermekkor az ártatlanság és az egyszerű boldogság kifejeződése, amit sok irodalmi alkotásban fellelhetünk.

Ezen összefüggések minden korban és kultúrában megtalálhatóak a világirodalomban. Juhász Gyula műve tehát a magyar irodalmi hagyományok mellett is kapcsolódik a szépirodalom számos területéhez.

A vers teológiai szempontból több értelmezést is magában hordozhat. A következőkben a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira fogok koncentrálni, ám először néhány fontos fogalmat kell tisztázni.

A bibliatudomány a Biblia kritikai és történeti elemzésével foglalkozik. Patrisztika az első évszázadok keresztény íróinak és gondolkodóinak tanításait tanulmányozza. A skolasztika pedig a középkori teológiai rendszer, melyben az értelem és a hit közötti kapcsolatra helyezik a hangsúlyt.

Először is, a vers alapján láthatjuk, hogy a költőnek emlékei vannak egy utolsó vágyásról és sóvárgásról szóló időszakról. Emlékei szerint a falu, Szakolca, egyfajta menedék volt számára, ahol elrejtőzhetett és táplálhatja "mélabúját", amit a remetékhez hasonlít.

Ebben az értelemben a vers a patrisztika nézőpontjaira is utalhat. A remeték az egyedüllétben és a csendben találták meg Istenvel való kapcsolatukat. A költő tehát a vágyait és sóvárgásait, amiket a faluból kifejezett, Istenhez fűzi, aki táplálja őket és meglátogatja álmaiban. Ez a vallási ábrázolás a patrisztika gondolkodására utal, melyben az isteni jelenlétet a mélabú és az álorámok útján találhatjuk meg.

Ezenkívül, a versben található "bánat", "magány" és "szomorúság" motívumok hozzájárulnak a skolasztikus nézőpontokhoz. A költő itt kifejezi a betegség, a béna és csonka állapotát, amikor elhagyja a falut és az álmai átkerülnek más határokba. Ez a skolasztika személyes tapasztalatot tükröző megnyilvánulása lehet. Ahogy az emberiség elveszíti isteni kapcsolatát, betegen és hiányosan élik meg az életüket.

Összességében a Juhász Gyula Szakolca című vers teológiai szempontból a patrisztika által képviselt elvonult remete és az istennel való kapcsolatára törekvő emberi lélek képét festi. A versben fellelhető bánat, magány és sóvárgás pedig a skolasztikus nézőpontot erősíthetik. A bibliatudomány szempontjából pedig az emberek utazása és a vágyakozás képeit láthatjuk, melyek az emberiség általános tapasztalatát tükrözik.

A költői szöveg természettudományos szempontból való elemzésekor érdemes megfigyelni a természeti jelenségek és a természeti elemek leírásait, valamint azok mögött rejlő érzelmeket és gondolatokat.

Az alkonyi arany por, amely az emlékekkel kapcsolatba hozható, utalhat a Nap alkonyi sugaraival való találkozásra. A Nap sugaraival való kapcsolatban a mai természettudományban azért érdekes felfedezések történnek, mert kutatók folyamatosan próbálnak megérteni, hogy a Nap hogyan működik, hogyan generálja a fényt és meleget, valamint hogy hogyan változtatja a Naptevékenység a Föld környezetét.

A falu és a falucska leírása, valamint a remete utalás egy olyan természeti környezetre, ahol az emberi tevékenység minimális, és a természeti jelenségek dominálnak. A természettudomány friss felfedezései közül például a kutatók mostanában azt vizsgálják, hogy a városok milyen hatással vannak az élőlényekre és a természetes környezetre. Ebben a kontextusban a vers sejtelmes hangulata rámutathat arra, hogy a természet védelme és megőrzése kulcsfontosságú feladat a természettudomány számára.

A szomorúság és bánat virágai (őszi rózsa, viola) felidézik a természet változásait és az emberi érzelmeket. Az évszakok és a természeti jelenségek közötti kapcsolatot a mai természettudomány is kutatja, így a versekben leírt érzelmek és a természeti jelenségek összekapcsolása segíthet a költői kifejezés és a tudomány közötti kapcsolat megértésében.

A lányok esti kútra menése és a vágyak elvándorlása a távolokba egy olyan természeti jelenséget idézhet fel, melyben a víz folyása és mozgása szerepet játszik. Az álom és kísértetek megjelenése utalhat a tudattalan és a képzelet szerepére az emberi elmében, amit a tudomány is vizsgál. Az elméleti pszichológia friss kutatásai például kutatják az álom jelenségének okát és a tudattalan szerepét az emberi pszichében.

A vers végén a gyermekkor foszlányainak lebegése utalhat az idő múlására és a múltban történt eseményekre való visszaemlékezésre. A múlt kutatása és megértése, valamint annak hatása a jelenre és a jövőre, szintén fontos területei a mai természettudománynak, például az evolúcióelmélet vagy az archeológia irányában.

Összességében a vers természettudományos szempontból érdekes megfigyeléseket tartalmaz, amelyek kapcsolatba hozhatók a legújabb természettudományos felfedezésekkel és kutatásokkal, beleértve a Naptevékenységet, a városi környezetek hatását a természetre, az évszakok és érzelmek közötti kapcsolatot, az álmok vizsgálatát és a múlt vizsgálatát.