Pösze cseléd, kis tót leányzó
- Mint ódon morva oltárképeken -
Loholva ment ki a végállomáshoz,
Hogy estvére otthon legyen.

De a vonat - ó sorsunk gyorsasága -
Már vígan füttyent és eloldalog,
Ancsa tótul kérdezte: Moravába
Lekéstem már a vonatot?

Belenéztem nedves kökényszemébe,
Mely tágranyílt és kérőn rámmeredt
És láttam benne nagy, bús messzeséget,
Magát a mély, kék végtelent!


Elemzések

A vers néhány szempontból természettudományos témákat érint. Az egyik ilyen a vonat és az ahhoz kapcsolódó sebesség. A versben említett vonat gyorsan füttyent és elhagyja a helyszínt, ami arra utal, hogy a közlekedés technológiája fejlődött, és ma már a vonatok jelentősen gyorsabbak, mint az ódon időkben.

A vers másik természettudományos témája a szem és a látás. A leányzó kökényszemébe nézve, a költő láthatja a tótnak a szemében tükröződő bús messzeséget és a végtelenséget. A látás és a szem működésének természettudományos megértése az optikához kapcsolódik, ahol a fény töréséről, a látás folyamatáról és az objektumok képalkotásáról tanulmányozhatunk.

A versben továbbá szerepel a természet eleme, a nedvesség, ami a leányzó könyeiben jelenik meg. A víz, mint központi téma a hidrológiához kapcsolódik. Az időjárási jelenségek és az éghajlat változása is természettudományos kutatások tárgya és fontos aspektusa a mai világnak.

A versben említett távolság, a nagy, bús messzeség és a mély, kék végtelen is összefüggésbe hozható a mai fizika és kozmológia legújabb felfedezéseivel. A modern kozmológia kutatja a világegyetem méretét, korát és összetételét, és a végtelenség, a távoli galaxisok és a sötét anyag is fontos elemei a kutatásoknak.

Ez csak néhány lehetséges kapcsolat a természettudományos szempontból. A vers további elemzése során még több összefüggés és kapcsolódás található.

A vers Juhász Gyula "Szakolcai emlék" című műve, amely egy lírai kisepikai vers. Az alábbiakban elemzem a verset irodalomtudományi szempontból mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Képi világ és metaforák: A versben számos képi elem és metafora található, amelyek gazdagítják a költői képzeletet és segítenek a szöveg mélyebb értelmezésében. Például a "Pösze cseléd" és a "kis tót leányzó" képei kontrasztban állnak egymással, és már az első sorban megidézik a vidéki és paraszti miliőt. A "mély, kék végtelent" szimbolikus jelentést hordoz, amely platonikus transzcendenciára vagy a vágyott boldogságra is utalhat.

2. Nyelvi eszközök és hangulat: A versben a költő használ szókincset, amely meghatározza a helyszínt és a karaktereket. Például a "tót leányzó" és a "morva oltárképek" kifejezések a nemzeti identitásra utalnak. A sorokban használt ritmus, rím és szótagszám épít egy bizonyos hangulatot, amely a lírikus közvetítésével erősödik.

3. Tematikus kapcsolatok: A versben fellelhető témák és motivációk kapcsolatba hozhatók más magyar és nemzetközi irodalmi művekkel. Például a vidéki lét és a városi élet közötti kontraszt a magyar irodalom egyik gyakori témája. A váltakozó érzelmek és az elmúlás temaszközhöz kapcsolható. A "Szakolcai emlék" az egyéni élményt és az otthonhoz kötődő érzéseket fejezi ki, amelyek általánosabb értelembe helyezhetők.

4. Világirodalmi kapcsolatok: A vers stílusa és témái kapcsolódnak a nemzetközi irodalomhoz is. A versek távollét és vágy témáját felidézik, amelyek gyakran jelennek meg a romantikus irodalomban. A természet, a vágy és az érzelmek metaforikus felhasználása hasonlítható más lírai művekhez is, például szimbolista vagy posztromantikus költeményekhez.

Ezen összefüggések alapján a "Szakolcai emlék" egy gazdag irodalmi remekmű, amely a magyar és a nemzetközi szépirodalomhoz kapcsolódó eszközöket és témákat felhasználva fejezi ki az egyéni érzéseket és tapasztalatokat. A költő lírai hangvételét és a költői képek gazdagságát a szövegében hozza létre.

A versnek teológiai vonatkozásai is vannak, amelyeket a bibliai szempontból, valamint a patrisztika és skolasztika nézőpontjairól is fontos megvizsgálni.

A versben először is felfedezhető az áhítat és a vallásos hangulat, amelyet a "mint ódon morva oltárképeken" hasonlat jelöl. Ezzel a képpel a költő egy szent és misztikus hangulatot idéz fel, amely által a kis tót leányzónak szinte szakrális jelentősége van. Ez a hangulat összefüggésbe hozható a bibliai tudománnyal, amely az Ó- és Újszövetség interpretációja és elemzése. Az ódon morva oltárképek a bibliai történetek képi ábrázolásait hivatottak bemutatni, így a versben használt hasonlat segítségével a kis leányzó "megjeleníti" a bibliai történetek világát és szentségét a vonatutazás során.

A versben szereplő vonat, ami "gyorsan füttyent és eloldalog," és a leányzó aggodalmát az utazás kimeneteléről, arra utal, hogy az idő és a sors elkerülhetetlené válik. Ez a megállapítás összekapcsolható a patrisztikával, amely az időben és a térben való haladást és az emberi hivatást a Teremtő és az Egyház szemszögéből vizsgálja. A patrisztikus gondolkodás magyarázhatja a költő által megidézett szorongást és aggodalmakat, amelyek a hétköznapok során jelennek meg, és amelyekre a vallásos hit a választ és megoldást kínál.

A versben jelen van továbbá a végtelen, amit a költő a leányzó nedves kökényszemeiben lát: "És láttam benne nagy, bús messzeséget, Magát a mély, kék végtelent!" Ez a végtelen újabb összekapcsolódást mutat a skolasztikával, amely a filozófiai és teológiai kutatások révén a határtalanság és a végtelenség problémáit vizsgálja. A költő látomása a kék végtelenről arra utalhat, hogy a vallásos tapasztalat, az imádság és az áhítat segíthet az embernek túllépni a földi és időbeli korlátokon, és kapcsolatba lépni a végtelen és a transzcendencia dimenziójával.

A vers tehát vallásos, misztikus és teológiai elemeket tartalmaz, amelyek összekapcsolódnak a bibliatudománnyal, a patrisztikával és a skolasztikával. Ez az összekapcsolás segít abban, hogy a költő verse mélyebb és gazdagabb jelentéseket hordozzon, és a vallásos tapasztalatok révén az emberi lélek mélységeit, hiteit és kérdéseit érintse meg.