A vers teológiai szempontból is érdekes értelmezések lehetőségét kínálja fel. Az alábbiakban bemutatom a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait a vers kapcsán:
Bibliatudomány szempontjából az első négy sorban megjelenő feszület és imádkozás metaforája igencsak fontossá válik. A feszület a keresztény vallás egyik legfontosabb szimbóluma, ahol Jézus Krisztus áldozatát ábrázolják. Az imádkozás pedig a hit és kapcsolat a transzcendenssel, azaz Istennel. A versben a feszülethez történő imádkozás olyan szomorú barátával azonosítja a költőt, mint akinek fáj a vágy és az élet íze vétek. A feszület központi szerepe tehát a vallásos élményt és az életet társítja össze.
Patrisztikus nézőpontból a költő szerepével és költészetével kapcsolatban lehet értékelő gondolatokat megfogalmazni. A patrisztika időszakában a költészetnek is vallásos szerepe volt, hiszen a költők nem csak az érzelmeket, de a hitet is kifejezték verseikben. A költő a versben imádkozik, és az imádkozás által kifejezésre juttatja a szerelmi vágyát és szerelme sebezhetőségét. A patrisztika szerint a költészet is Isten ajándéka, egyfajta transzcendentális kommunikáció eszköze lehet.
Skolasztikus szempontból a szeretet és a vágy analógiájára és a szeretet jellemzésére lehet fókuszálni. A skolasztikus gondolkodás a természet és a hit összekapcsolására törekszik. A szeretet és a vágy kapcsolatának megértésére irányuló gondolatmenetben a szeretetet az anya és a gyermek kapcsolataként ismerjük meg, ami a szeretet tiszteletét és oltalmazását jelképezi a versben. A csöndes temetőkert metaforája pedig az örök élet és a felébredés irányába mutat.
Ezen nézőpontok mellett más olyan értelmezések is lehetségesek, amelyek a szeretet, vágy, imádkozás és az élet kapcsolatát vonják be. A versben megjelenő szimbólumok és képek mélyebb jelentést hordozhatnak, amelyek kapcsolódnak egyéb teológiai és filozófiai nézőpontokhoz is. Az egyik ilyen értelmezés például a transzcendenssel való kapcsolat és a földi vágy közötti feszültség és konfliktus megjelenítése lehet.
Végül azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy a vers szubjektív élménye a költőnek, így többféle értelmezést is lehet adni a teológiai szempontokon kívül. Az élet és szeretet, valamint a vágy és csalódás közötti kontraszt, az érzéki és transzcendens világok találkozása, az elmúlás és az öröklét, ezek mind olyan témák, amelyekre a vers reflektálhat és a személyes gondolatokat is kifejezheti.