Brummog a bőgő, jaj, be furcsa hang,
Beléjekondul a repedt harang,
Kutyák vonítanak a holdra fel,
A túlsó parton varjúraj felel.

Brummog a bőgő, asszony lett a lány,
Az élet itt nem móka s nem talány,
A bort megisszák, asszonyt megverik
És izzadnak reggeltől estelig.

De télen, télen a világ megáll
És végtelen nagy esték csöndje vár,
Az ember medve, alszik és morog.
Benn emberek és künn komondorok.

Brummog a bőgő, elhervad a hold,
Fenékig issza a vőfély a bort,
Már szürkül lassan a ködös határ,
És a határban a Halál kaszál...


Elemzések

A vers struktúrája egyszerű és szimmetrikus. Négy négy soros versszakból áll, ahol az első és a harmadik sorok egymással rímelnek, valamint a második és a negyedik sorok is egymásra rímelnek. A rímképlete AABA.

Tematikailag a vers egy lagzit ábrázol, ahol a hangulat fokozatosan sötétül. A kezdeti furcsa hangok és jelenségek lassan átfordulnak erőszakba és komor hangulatba. A vers beszél az élet nehézségeiről, a nők helyzetéről, valamint a halál és az elmúlás megjelenéséről.

A magyar irodalomban a vers általánosabb témákat dolgoz fel, mint az élet és halál, valamint a nehéz élethelyzetek. Az erőszak és a komor hangulat viszonylag gyakori téma a magyar irodalomban is. Stílusában és nyelvezetében a vers a századfordulós időszakra jellemző, ahol az egyszerű, közérthető nyelvezet dominál.

A nemzetközi szépirodalomban is vannak párhuzamok a vers témáiban és hangulatában. Az élet és halál, a sötét hangulat, valamint az erőszakos jelenetek gyakori témák a világirodalomban is. A vers egyszerű nyelvezete és struktúrája általánosak lehetnek a közérthetőbb, hagyományosabb versek között, melyek nemzetközi szépirodalomban előfordulnak.

A vers természettudományos szempontból kevés információt közvetít, inkább a hangulatot és az emberi érzelmeket tárja elénk. Azonban, ha a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel össze akarjuk hozni a verset, néhány kapcsolódási pontot találhatunk.

Az egyik ilyen pont az említett hold. A modern asztrofizikában számos kutatás zajlik a hold eredetének, szerkezetének és fejlődésének megértése érdekében. Továbbá, a hold a Földhöz közelebbi égitestként fontos szerepet játszik a Föld klímájában és az időjárás alakulásában.

A ködös határ és a vőfély által fenékig ivott bor kölcsönöznek titokzatosságot és misztikumot a versnek. A modern meteorológia kutatói foglalkoznak a köd kialakulásának folyamatával és a köd előrejelzésével. A bor pedig a modern kémia és mezőgazdaság területén is vizsgálatok tárgyát képezi, amelyek a borkészítés technológiájának és a szőlőtermesztés hatékonyságának javítására irányulnak.

Azt is megfigyelhetjük, hogy a versben említett kutya és varjú megjelenése a természetben található állatokra utal. Az etológia és az őslénytan a kutyák és a varjak viselkedését, közösségét és evolúcióját tanulmányozza.

Végezetül, a Halál megjelenése a határban a biofizika területén felveti a halál definíciójával, a sejt- és szervi haláltípusokkal, valamint az életfolyamatok leállításával kapcsolatos kérdéseket. A modern orvostudományban továbbá számos kutatás zajlik a halált azonosító biomarkerek és diagnosztikai eszközök fejlesztése érdekében.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az összefüggések csak hipotetikusak, és a vers nem biztosít egyértelmű kapcsolatot a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire. Azonban az ilyen váratlan összefüggések felvetése lehetővé teszi a kreatív gondolkodást és a vers új perspektívából való megértését.

A vers többféle teológiai értelmezést is magában hordozhat. Először is, a bőgő brummogása, a repedt harang hangja és a vonító kutyák mind a földi világ szenvedéseit és hiábavalóságát jelenthetik. Egy olyan világot ábrázolnak, amelyben az emberek reggel-tőlestig dolgoznak és szenvednek, de az élet így sem hoz semmi választ, reményt vagy értelmet.

Aztán a második versszakban az asszony lánnyá válása jelentős teológiai kérdéseket vet fel. Ebben a részben az emberi szenvedés az asszony megverése által jelenik meg, ami sokkal inkább a bűn és a bűn következményeivel kapcsolható össze. Ez az asszony azonban mégis éli az életét és fogyasztja a bort, ami arra utal, hogy az ember szenvedése ellenére is képes a pillanatok élvezetére.

A harmadik versszakban az emberi természet váratlan oldalát látjuk, amikor a világ télen megáll. Ez a rész talán az önmegtagadás és a bűnbánat időszakát jelképezi, amikor az ember lemond a földi vágyairól és visszavonul csendességbe és elgondolkodik saját cselekedetein.

Végül, a negyedik versszakban a Halál megjelenése a határban komor és sötét képet fest. Ez a rész a próbára tett emberi lélek és a halál közelsége közötti küzdelmet hordozza magában. A Halál tehát megtestesítheti a végzetet és a halandóságot, amelyek az emberi lét elkerülhetetlen részei.

A bibliatudomány szempontjából ez a vers az emberi szenvedés, az élet választatlansága és a halál kérdéseivel foglalkozik. A patrisztika nézőpontjából pedig bemutatja az emberi lélek küzdelmeit, és az önmegtagadás lehetőségét.

A skolasztika szemléletmódja szerint pedig a vers arra utalhat, hogy az emberi szenvedés és hiábavalóság mögött meghúzódhat egy magasabb rend és értelem, amit talán az isteni gondviselés irányít. A váratlan megnyugvás és a csend a nézőpontok eltérése és kérdéseire adandó válaszok keresése lehet.

Végül, el lehet gondolkodni azon is, hogy a vers hogyan illeszkedhet a modern teológia nézőpontjába, amelyben az emberi szenvedés, a bűn és a halál kérdése újraértelmeződik a modern világnézet és az emberi tudományok fényében. Talán a vers arra utalhat, hogy a válasz az élet nehézségeire nem csupán a vallásban vagy az isteni rendben található, hanem az emberi lény előrehaladásában és szellemi fejlődésében is.