Szűz homlokod derűje, mint a lámpa
Sugárzik csüggedt estéim felett.
Kis emberek, kis gondok társasága
Szegény világom s a világ feled.
A temető a kertem, komoly, árva,
Vidéki sírkert, ott lelek helyet.
S míg dúdolok egy régi dalt felőled,
Suttogni kezd velem a temetőkert.

Szűz mosolyod, mint hold az őszi égen
Világol néha ködön át felém.
Párizst akartam és Rómát reméltem,
De hűtelen, mint vágyam, a remény.
És évre jött közömbösen új évem
S míg gyúlt a láng és vér a földtekén,
És mindig, mindig halkulóbb ajakkal
Egy dalt dúdoltam, mely altat s vigasztal.

Szűz kedvesem, ó élsz-e, vársz-e még, mondd,
Hiába várok és hiába vársz.
Halványabb már a vágy, mint téli félhold,
Mikor dereng a szürke pirkadás.
Az élet messze, bús volt, rég és szép volt,
Egy dalban néha még tán rámtalálsz.
Mondj egy fohászt és siess tova nyomba:
Az én pompám immár halotti pompa.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva a következő témákat érinti:

1. Világűr: A vers kezdő sorai azt fejezik ki, hogy a szűz homlok derűje sugárzik a csüggedt estéken. Ez a sor összekapcsolható azzal a tudományos felfedezéssel, hogy a világűrben található csillagok és bolygók fénye eljut hozzánk, és szerepet játszik az éjszakai égbolt látványában.

2. Évszakok: A versben említik az őszi eget és a szürke pirkadást. Az évszakok változása és az időjárás tudományosan is megfigyelhető és magyarázható jelenségek, melyek hatással vannak az ember érzelmi állapotára és hangulatára.

3. Biológia: A versben említik a komoly, árva temetőt és a vidéki sírkertet. Ez felidézi az emberi élet végét és a halált, amely biológiai szempontból a testi folyamatok elhaltával, bomlásával függ össze.

4. Pszichológia: A versben megjelenő kis emberek és kis gondok társasága, valamint a vágy és a remény szerelem hozható a pszichológia tudományával kapcsolatba. A versben a szerző leírja a saját érzéseit és vágyait, amelyek mentális állapotával függnek össze.

5. Szerelmi érzelmek: A vers az elérhetetlen, távoli szerelem témáját dolgozza fel. Ez a pszichológiai és szociológiai szempontból is érdekes téma, ami az emberi kapcsolatokat és érzelmi állapotokat vizsgálja.

6. Vallás és halál: A versben szerepel a halott és elhalottak témája. Ez a vallás és filozófia által tárgyalt kérdésekhez kapcsolódik, amelyek megpróbálják megmagyarázni az élet és a halál misztériumait.

Ezek a természettudomány és a társadalomtudományok legújabb felfedezéseivel összefüggésbe hozható témák és jelenségek, amelyek a vers értelmezésében szerepet játszhatnak.

A vers Juhász Gyula Júlia című szerelmének szól, és az érzelmeket, reményeket és csalódásokat foglalja magában. Irodalomtudományi szempontból a következő összefüggéseket lehet kiemelni:

1. Romantika: A vers romantikus jellegű, hiszen a költő érzéseit és vágyait fejezi ki. A romantika időszakában az érzelmek kiemelt szerepet kaptak az irodalomban, és a természetiség, líraiság hangsúlyozása volt jellemző. A versben a költő saját érzelmi állapotait, vágyait és csalódásait tárja elénk.

2. Szimbolizmus: A versben számos szimbólum található, amelyek segítségével a költő kifejezi érzéseit és hangulatát. Az egyik ilyen szimbólum a temető, amely a költő szomorúságát, elszigeteltségét és magányát jelképezi. A hold és a lámpa szintén szimbolikus elemek, amelyek az érzelmekre, a vágyakozásra és a reményre utalnak.

3. Modernizmus: A versben felfedezhetők a modernizmus jegyei is, például az egyéni érzésvilág megjelenítése és az önmegkérdőjelezés. A költő kétségei, csalódásai és kudarcai a modernizmus irodalmi áramlatába illeszkednek.

4. Hasonló témák a magyar és nemzetközi irodalomban: A vers általános érzelmeket és vágyakat fejez ki, amelyek a magyar és a nemzetközi irodalomban is megtalálhatók. A szerelmi csalódás, az elszigeteltség és a vágyakozás gyakori témák az irodalomban. Ezek a témák például William Shakespeare műveiben, Petrarcában vagy Sándor Petőfi verseiben is felbukkannak.

5. Formai elemek: A vers 12 sorból, vagyis három háromsoros, ugyanolyan hosszúságú strófából áll. A szótagszám és a rímképletek is szabályosak, amelyek a klasszikus líra jellemzői. Ez a versforma a magyar költészetben és a nemzetközi szépirodalomban is elterjedt volt.

6. Hangulat és nyelvezet: A vers hangulata melankolikus és szomorú. A költő személyes érzéseit és vágyait a lírai nyelvezeten, képekkel és szimbólumokkal jeleníti meg. A nyelvezet egyszerű és közvetlen, ami hozzájárul a líraiság és az érzelmek hatásának erősítéséhez.

Ezeken kívül további összefüggéseket is fel lehetne hozni, de ezek a legfontosabbak, amelyek segítségével a verset irodalomtudományi szempontból értelmezhetjük.

Juhász Gyula Új stanzák című versében teológiai motívumok is megjelennek. A versben egy szerelemmel kapcsolatos sorsfordulót és csalódást fejez ki, miközben hivatkozik a vallásra és az épületes elemekre.

A szűz jelzővel kezdődő sorokban a Szűz jelentősége a katolikus vallás szempontjából jelenik meg, utalva a Szűz Máriára. A "szűz homlokod derűje" kifejezi a szeretet és megbocsátás jelenlétét a szerelem és a megbékélés idején. A "lámpa" szimbólum a Világosságra utal, ami az Isten jelenlétére és vezetésére utal.

A temető motívum az elmúlás, halál és hiábavalóság érzését fejezi ki, ami kontrasztban áll az élet vágyával és reményével. A "vidéki sírkert" képe a természethez való kötődést, az eredeti állapothoz való visszatérést jelképezi.

A második versszakban a Szűz mosolya a reményt jelképezi a sötét és kétségbeesett időkben. A vágyakozás egy térbeli képződés (Párizs és Róma) megjelenítésével fejeződik ki, leírva a távoli vágyakat. Az új év érkezése közömbösen és észrevétlenül következik be, ami az Istennel kapcsolatos közönyt vagy távolságot fejezheti ki.

A harmadik versszakban a Szűz kedveséhez intézett kérdések az elérhetetlenség érzését közvetítik. A vágy elhalványul és a halotti pompa képe azt jelzi, hogy a szeretettel kapcsolatos remények és pompák hiábavalóvá válnak az élet halál utáni végességében.

Bibliatudományi nézőpontból a versben megjelenő szimbólumok és motívumok összhangban lehetnek a keresztény hit és eszkatológia alapelveivel. Az elmúlás és a halál képei az emberi élet múlékony volta és a test halála utáni életre való várakozását jelzik. A remény és a vágyakozás iránta a hit és imádság fontosságára hívja fel a figyelmet, és reményt ad arra, hogy az emberi sors vezetése és megbocsátása lehetséges.

Patrisztikus nézőpontból a versben megjelenő Szűz Mária motívumok és imádságos kifejezések a katolikus vallás és a Szűz Mária tisztelete iránti hagyományt idézik. A Szűz mosolya és derűje a megbékélést és az Istennel való kapcsolatot jelképezi a szenvedés és kételyek közepette. A temető képe pedig az emberi sors és a halál megértésére való introspekciót idézi fel.

Skolasztikus nézőpontból a versben megjelenő vágyakozás és remény motívumok az emberi természet és vágyakozások analizálására ösztönöznek. Az emberi vágyak és remények határtalan természete a véges és halandó valóságukat hangsúlyozza. A Szűz Mária képei és motívumai pedig a hit és remény szerepét hangsúlyozzák a pozitív életmód és az elengedés fontosságában.

Más nézőpontok szerint a versben megjelenő temető és halál képe a metafizikai gondolkodást és az emberi lét és élet végtelenségét idézheti fel. A remény és vágyakozás képei pedig az emberi érzelmek és vágyak világára utalnak, annak fényében, hogy az emberi sors és vágyak hajlamosak meghaladni a fizikai valóságot és határokat.