A vers Juhász Gyula Júlia című szerelmének szól, és az érzelmeket, reményeket és csalódásokat foglalja magában. Irodalomtudományi szempontból a következő összefüggéseket lehet kiemelni:
1. Romantika: A vers romantikus jellegű, hiszen a költő érzéseit és vágyait fejezi ki. A romantika időszakában az érzelmek kiemelt szerepet kaptak az irodalomban, és a természetiség, líraiság hangsúlyozása volt jellemző. A versben a költő saját érzelmi állapotait, vágyait és csalódásait tárja elénk.
2. Szimbolizmus: A versben számos szimbólum található, amelyek segítségével a költő kifejezi érzéseit és hangulatát. Az egyik ilyen szimbólum a temető, amely a költő szomorúságát, elszigeteltségét és magányát jelképezi. A hold és a lámpa szintén szimbolikus elemek, amelyek az érzelmekre, a vágyakozásra és a reményre utalnak.
3. Modernizmus: A versben felfedezhetők a modernizmus jegyei is, például az egyéni érzésvilág megjelenítése és az önmegkérdőjelezés. A költő kétségei, csalódásai és kudarcai a modernizmus irodalmi áramlatába illeszkednek.
4. Hasonló témák a magyar és nemzetközi irodalomban: A vers általános érzelmeket és vágyakat fejez ki, amelyek a magyar és a nemzetközi irodalomban is megtalálhatók. A szerelmi csalódás, az elszigeteltség és a vágyakozás gyakori témák az irodalomban. Ezek a témák például William Shakespeare műveiben, Petrarcában vagy Sándor Petőfi verseiben is felbukkannak.
5. Formai elemek: A vers 12 sorból, vagyis három háromsoros, ugyanolyan hosszúságú strófából áll. A szótagszám és a rímképletek is szabályosak, amelyek a klasszikus líra jellemzői. Ez a versforma a magyar költészetben és a nemzetközi szépirodalomban is elterjedt volt.
6. Hangulat és nyelvezet: A vers hangulata melankolikus és szomorú. A költő személyes érzéseit és vágyait a lírai nyelvezeten, képekkel és szimbólumokkal jeleníti meg. A nyelvezet egyszerű és közvetlen, ami hozzájárul a líraiság és az érzelmek hatásának erősítéséhez.
Ezeken kívül további összefüggéseket is fel lehetne hozni, de ezek a legfontosabbak, amelyek segítségével a verset irodalomtudományi szempontból értelmezhetjük.