Minden szerelmet, amely bennem égett,
Mint égi tűz és kárhozati láng,
Melytől kigyúltak bennem messze fények
S ragyogtak földi fároszok gyanánt,
Minden szerelmet most rád pazarolva
Szeretlek nép, munkás és szenvedő,
Te vagy reményem óriási tornya,
Mely mélységekből az egekbe nő.
Te vagy egyetlen és végső szerelmem,
Minden nyaramnál forróbb hevületben
Ölel dalom és csókol énekem,
Anyám te vagy s te vagy a gyermekem!

Minden gyűlölség, amely bennem égett,
Mint ifjú vadság és mint férfi gőg,
Mely boldogított, mint a drága mérgek
A mámoros ivót, halált hivőt,
Minden gyűlölség szálljon most felétek,
Kik a szabad jövendőt félitek,
Kik renyhe jólét párnáin henyéltek
S tagadjátok az egyetlen hitet:
Hogy szent az élet és hogy szent az ember,
Ki jövőt épít, mint korállt a tenger,
Ki a sötét odúkból fényre vágyva,
Majd győzni fog a földön nemsokára!


Elemzések

A vers teológiai szempontból azt a nézetet tükrözi, hogy a szeretet és a gyűlölség mindkettő része az emberi tapasztalatnak, de fontos, hogy a szeretetet válasszuk és az emberi életet, valamint az emberek közötti kapcsolatokat szentnek tekintsük.

Bibliatudomány szempontjából az első versszakban megjelenik az égi tűz és a kárhozati láng motívuma, ami a bibliai megvilágításban az isteni igazság tüze lehet, ami megvilágítja az emberek számára az igazságot és a szeretetet. A földi fáklyák pedig az emberek világi karrierjét és szerepeit szimbolizálják, amelyek az isteni fény hatására ragyognak.

A második versszakban a gyűlölség motívuma jelenik meg, ami a vadság és a férfi gőg formájában jelentkezik. Ezek a negatív érzelmek arra utalnak, hogy az ember hajlamos elszakadni az isteni igazságtól és elfogadni a halálnak, a pusztulásnak hívő gondolkodásmódot.

Patrisztika szempontjából a versben megjelenő szeretet és gyűlölség kontrasztja kapcsolódhat a korai keresztény filozófusok elképzeléséhez, miszerint az embernek a szeretet és az ész döntése alapján kell cselekednie, és meg kell tartania az isteni szeretetet a szívben, míg a gyűlölséget vissza kell tartania.

A skolasztika szemlélete szerint a versben megjelenő szeretet és gyűlölség eltérő értelmezései az emberi szabad akarat felelős választásaival kapcsolódhatnak. Az ember szabadon választhatja, hogy szeretni vagy gyűlölni akar, és a szeretet választása az isteni szeretet és a jövő építése felé viszi az embert, míg a gyűlölség választása a bizonytalanság és a jóléti kényelem elfogadásához vezet.

Összességében a vers teológiai szempontból azt sugallja, hogy az embernek fontos a szeretet és az emberi élet értékének megőrzése, és hogy az isteni szeretet és az empátia az emberek közötti kapcsolatok alapja, ami segít az embereknek megtalálni a jövőbeni boldogságot és sikert.

A vers az irodalomtudományi szempontból több összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi kontextusban.

Egyik ilyen összefüggés a romantika és szimbolizmus irányzatához köthető. A versben megjelenő égi tűz és kárhozati láng, valamint az égbe törő torony motívumai romantikus képződmények, melyek lehetővé teszik a lírai én számára, hogy a szerelmet és gyűlöletet meghaladva egy nagyobb kozmikus és univerzális egységgel azonosuljon. Ez a szimbolizmusra jellemző jelentésréteg a versben a nép, illetve a jövendő építése számára jelentett remény formájában jelenik meg.

Emellett a vers politikai és társadalmi kontextusba is helyezhető. A költő a versben kifejezi a társadalmi igazságtalansággal szembeni lázadását, és a nép képviselete révén kéri számon azokat, akik a jólét párnáin henyélnek és tagadják az egyetlen hitet, azaz az emberi lét és jövő építésének szentségét. Ez a társadalmi kritika és az emberi jogokra való hivatkozás nemzetközi irodalmi kontextusban is fontos témakör, amely számos műben jelenik meg.

A versben megjelenő intenzív lírai indulatok, a szerelmető és a gyűlöletet egyaránt magába foglaló szenvedélyesség, illetve az apja és anyja szimbolikus megjelenítése olyan általános emberi érzelmeket kifejező elemek, melyek nemzetközi irodalmi művekben is gyakran előfordulnak. Az egyedi és személyes szereplőkön keresztül a költő általános emberi tapasztalatokat és érzelmeket fejez ki, melyeket az olvasók minden kultúrában megértésükre tudnak venni.

Összességében a versben megjelenő elemek és témák olyan összefüggéseket mutatnak, melyek jellemzőek a romantikus és szimbolista irodalomra, valamint a társadalmi és politikai kritikát felvető művekre mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

A vers természettudományos szempontból a következő témákhoz kapcsolható:

1. Az égi tűz és kárhozati láng metaforái: Ezen sorok a tűz és a fény kapcsolatára utalnak, ami a mai természettudományban is fontos szerepet játszik. A nap energiáját például a fúzió folyamata, a csillagokban pedig nukleáris fúzió révén jön létre.

2. Földi fároszok gyanánt ragyogó fények: A versben említett fények hasonlítanak a csillagokhoz és az éjszakai égbolthoz. A modern asztrofizika felfedezései között találunk olyan információkat, amelyek segítségével megérthetjük, hogyan alakultak ki a csillagok és hogyan ragyognak.

3. Vallomás a nép, munkások és szenvedők felé: A versben megjelenik a szeretet és a tisztelet a munkások és a szenvedők iránt. A mai természettudományban fontos a társadalmi és gazdasági hatások értékelése a tudományos kutatások szempontjából is. Ez a társadalomtudományokkal és a környezettudományokkal való együttműködést is jelenti.

4. Az élet szentsége: A versben hangsúlyozottan fontos az élet szentsége és annak védelme. A modern biológia és orvostudomány felfedezései és kutatásai segítenek megérteni az élet eredetét, működését és a betegségek kezelését.

5. A jövő építése és az emberi fejlődés: A versben megjelenik a jövőbe vetett hit és a fejlődés szükségessége. A természettudomány számos területe, mint például a technológia és az innováció, az emberi fejlődés előmozdítására törekszik, és hozzájárul a társadalom és a világ fejlődéséhez.

Ez csak néhány példa arra, hogy hogyan kapcsolódik a vers a természettudomány legfrissebb felfedezéseihez. A természettudományos kutatások és felfedezések folyamatosan bővülnek, így újabb és újabb összefüggéseket és kapcsolódási pontokat találhatunk az irodalom és a természettudomány között.