A messzi árnyban kék, zöld lampiónok,
Az esti fényben hófehér ruhának
Hulláma hintáz és a kerti hársak
Ezüst feje szűz csillagokba bólong.

Mi lenn pihentünk el a nyári fűben,
A vörhenyes, dús konfetti-avarban...
Távol zenék fölsíró hangja harsan.
Én csillagot fürkészek fönn az űrben.

Egy ifjú költő egy lányt sírva csókol,
Mert mámoros a vágytól és a bortól,
Mert arany ifjúsága most ragyog.

Én régi verseket dúdolva fájón
A köpenyem a hűvös estbe tárom
És keresek egy eltűnt csillagot.


Elemzések

A vers külső képei a természethez kapcsolódnak: a kék és zöld lampiónok, a hófehér ruha, a hársak és a csillagok mind a természeti világhoz tartoznak. Az említett lampiónok lehetnek akár LED-lámpák, amelyek manapság egyre elterjedtebbek. A hófehér ruha és az ezüst fej utalhat a textíliatechnológiára és a korszerű anyagokra, amelyek az emberi ruházatban használatosak.

A vers egyik sorában említett "vörhenyes, dús konfetti-avar" lehet a fák leveleinek őszi színeit és az alattuk megjelenő, elszórt levelek látványát jelöli. A távolban hallatszó zenék pedig a hangtechnika és a zenei eszközök, hangszerek fejlődését idézhetik fel.

A vers központi motívuma egy ifjú költő és egy lány találkozása, akik a vágytól és a bor által kiváltott mámort élvezik. Ezt a motívumot a pszichológia és az emberi érzelmek kutatása is összekapcsolhatja, amelyek ma már a neurotranszmitterek és agyi folyamatok alapján is megérthetők.

Végül a vers szereplője régi verseket dúdolva keres egy eltűnt csillagot. Ez a kép az űrkutatás és asztrofizika területére utalhat, ahol a tudomány az égitesteket és az univerzumot vizsgálja. Az eltűnt csillag lehet egy valós aszteroidára vagy csillagra utaló kifejezés.

Összességében a vers különböző természeti és emberi elemekkel operál, ami kapcsolatba hozható a mai természettudomány legújabb felfedezéseivel és eredményeivel, mint például a LED-technológia, az anyagok fejlesztése, a hangtechnika, a pszichológia és az asztrofizika.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, bár inkább az emberi érzelmekre és tapasztalatokra fókuszál.

A bibliatudomány szemszögéből nézve a versben található árnyak, lampiónok és csillagok metaforikusan utalhatnak a természetfölötti vagy isteni jelenlétre. A kertben lévő hársak, mint természeti elemek, pedig az isteni teremtésre és az emberi érzékelésre utalhatnak. Az esti fény és a hófehér ruhák képe pedig az isteni tisztaságra és ragyogásra utalhatnak. Ezek a képek a bibliában is gyakran szerepelnek, amikor az isteni jelenlétet vagy a mennyei létet írják le.

A patrisztika, vagyis az ókori keresztény gondolkodás időszaka, azt hangsúlyozta, hogy az emberi tapasztalatok és érzelmek is kifejezhetik az isteni jelenlétet és üzenetet. A versben található érzéki képek és a költő személyes élményei is kifejezhetik azt az elragadtatást és megtapasztalást, amit az isteni jelenlét hozhat magával.

A skolasztika, vagyis a középkori keresztény filozófiai iskola, inkább a racionális gondolkodást és a logikai érvelést helyezte előtérbe. Azonban a versben található képek és érzelmek is lehetőséget nyújthatnak az emberi tapasztalat és az isteni létezés közötti összefüggések értelmezésére.

A versben található hangulat, érzések és képek együtt segíthetnek rámutatni az emberi élet mélységeire és a transzcendens élményre. A természet, az égen lévő csillagok és az érzelmek együttesen sugallhatják az isteni jelenlét lehetőségét és a vallásos tapasztalatokat.

Más szemszögből nézve pedig a vers elkalauzolhat minket a lírai én és a költő gondolatai közötti utazásra. A költő egy eltűnt csillagot keres, ami képletesen utalhat a múltra, a költészet erejére vagy akár egy rég elveszett szeretetre is. Ezen keresztül pedig a vers a múlton való elmélkedésre és a keresésre irányíthatja a gondolatainkat.

Juhász Gyula Újvidéki emlék című versét irodalomtudományi szempontból is vizsgálhatjuk.

Elsőként a vers formai szerkezetére térhetünk ki. A vers négy szakaszra van felosztva, összesen három négy soros és egy három soros strófát tartalmaz. A rímképlet az első három strófánál ABCB, míg az utolsó strófánál AAB rímrendszert találunk. A versszakok hossza egységes, négyes sorokból állnak, ami egyszerűséget és ritmust kölcsönöz a versnek.

A vers szimbolikája is fontos elem a megértéséhez. A kezdő sorokban megjelenő kék és zöld lámpavilágítás lehet az újvidéki éjszakára való utalás. A következő sorokban a hófehér ruha és az ezüst fejű kerti hársak a tisztaságot és a szépséget jelképezhetik. A lámpák és a hársak mellett a csillagok is gyakran visszatérnek a versben, ami az univerzum és a magasság fontosságára utal.

A versben megjelennek a személyes emlékek és érzések is. Az alatta fekvő, nyári fűben való pihenés utalhat a természethez való kapcsolódásra és az idilli pillanatokra. A verseket dúdoló lírai én a múlthoz és a szépséges emlékekhez való visszatérést próbálja megélni. Az ifjú költő és a lány szerelmes csókja a vágyakozásról és az ifjúság élményeiről szól.

A versben jelen van a romantika és a szimbolizmus hatása is. A romantika a természetet, az érzelmeket és a múltat ünnepli, míg a szimbolizmus a jelképek és az érzelmek mély értelmét hangsúlyozza.

Magyar irodalom szempontjából Juhász Gyula Újvidéki emlék című versét a modernitás jegyében írták, és a korai 20. században, az ezredforduló táján jelent meg. Juhász Gyula a szépség, az érzelmek és az elmúlás témáival foglalkozó költő volt, akinek műveiben sokszor találkozhatunk romantikus és szimbolikus elemekkel.

Nemzetközi szépirodalom terén Juhász Gyula versei a romantika és a szimbolizmus irányzatához kapcsolódhatnak. A szimbolikus jelentésáthallás és a jelképek ereje, valamint a természetek és az érzelmek fontossága a szimbolizmus világára jellemző részei lehetnek a nemzetközi szépirodalomnak is.