Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jövő királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.

Ő édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden
A Szűz Mária vállán megpihen...


Elemzések

A Juhász Gyula Vízkeresztre című vers természettudományos szempontból több szempontból is érdekes lehet. Elsőként érdemes megemlíteni a csillagot, amelyet a három király követ, ahogy a szöveg is utal rá: "A csillagot, mely homlokán ragyog." A csillagok és az asztrológia fontos szerepet játszottak az ókori ember hitében és tudásában, és a mai napig is a csillagászatban folyik kutatás ezeknek a fénypontoknak a természetével és viselkedésével kapcsolatban.

Az is érdekes lehet, hogy a versben szereplő három király szerecsen, indus és perzsa, vagyis különböző kultúrákból érkező látogatók. Az antropológia és etnológia területén folyó kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudunk a különböző kultúrák közötti kapcsolatokról és azok hatásairól. Ezek a kapcsolatok lehetnek kereskedelmi, vallási vagy kulturális jellegűek, és a versben jelzett három király látogatása is egy ilyen kapcsolatot jelezhet.

Végül érdemes megemlíteni a vers utolsó sorait, amelyek a Szűz Máriát és a pintyőkét említik. A biológia területén folytatott kutatásoknak köszönhetően egyre jobban megismerjük az élőlények viselkedését és összefüggéseit. Ebben a versben a pintyőke szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a Szűz Mária vállán pihenve jelképezi a békét és a szentséget. A biológiai kutatások segítségével pedig egyre jobban megérthetjük az állatok viselkedését és az emberrel való kapcsolatukat.

Ezek a példák jól megmutatják, hogy egy irodalmi mű természettudományos szempontból is sok területre kiterjedő értelmezést kaphat, és az aktuális kutatási eredményekkel összekapcsolva még izgalmasabb eredményeket hozhat.

Juhász Gyula "Vízkeresztre" című verse egy bibliai történetet dolgoz fel, a Krisztus születését és a három bölcsek, majd az őket követők reakcióját. A verse az alábbi szempontok szerint érthető és elemezhető.

1. Tematika: A verse a Krisztus születéséhez kapcsolódik, és ennek a történetnek az egyik legfontosabb eseményét, a három bölcsek érkezését és ajándékainak átadását mutatja be.

2. Szimbolika: A verse tele van szimbolikus elemekkel. A három király, vagyis Gáspár, Menyhért és Boldizsár, a bölcsességet, az egyetemes tudást képviselik. Az általuk hozott arany, tömjén és mirha pedig a tisztelet és megbecsülés jelképei.

3. Helyszín és idő: A verse a Betlehembe érkező három királyt és a körülöttük zajló eseményeket mutatja be. A történet a Krisztus születése után rövid idővel játszódik.

4. Nyelvezet és stílus: A vers nyelvezete egyszerű, könnyen érthető. Juhász Gyula irodalmi eszközöket is használ, például a rímet és az alliterációt. A versek rímelnek és dallamosak, ami hozzájárul a vers hangulatának és érzelmességének megteremtéséhez.

5. Intertextualitás: A vers a magyar irodalomban sokszor felbukkanó témát dolgoz fel, ami nem más, mint a Jézus születésének története. Az utalás a magyar néphagyományra és az irodalmi hagyományra egyaránt jelen van.

6. Nemzetközi léptékben is értékelhető: A Krisztus születésének története egy univerzális, világméretű esemény. Ezért a vers és a benne bemutatott események számos nemzetközi irodalmi művet és motívumot inspiráltak szerte a világon.

Összességében Juhász Gyula "Vízkeresztre" című verse egy bibliai történetet dolgoz fel, amelyik számos olyan jelképet és motívumot tartalmaz, amelyek a magyar és nemzetközi irodalomban is gyakran megjelennek. A vers egyszerű és érthető nyelvezete, valamint dallamos és ritmusos szerkezete hozzájárul a verse hangulatának és érzelmességének megteremtéséhez.

A versben Juhász Gyula a Vízkeresztre utal, amely a keresztelő Krisztus ünnepe, az Úr megjelenése a Jordán folyóban. A vers azonban a Vízkereszt előtt játszódik, és a három bölcset mutatja be, akik a Jézus születéséről szóló híreket hallva érkeznek Betlehembe, hogy meglátogassák az újszülött királyt.

A bibliatudomány nézőpontjából érdekes megfigyelni, hogy a vers a kései bölcsek megérkezését mutatja be a csecsemő Jézus elé. Ez ellentmond a Bibliában található történetnek, ahol azonnal a kis Jézus születésekor eljönnek a bölcsek és imádják őt. Ez azt sugallja, hogy a versek gyakran a népi hagyományokra és legendákra épülnek, és nem mindig pontosan követik a bibliai elbeszéléseket.

A patrisztika nézőpontjából vizsgálva a verset, érdekes megfigyelni a három bölcsek szerepét. A Krisztus születése körüli időszakban sok patrisztikus atya, például Szent János Krisztosztomus, Szent Ágoston és Szent Jeromos, a bölcsek szimbolikus jelentését hangsúlyozta. Ezek az atyák úgy tartották, hogy a három király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár, egyesítik az egész világot, mivel az ő képviseletükben minden nép és kultúra eljön Krisztushoz. Ezért a három bölcs személyei az egyetemes egyház szimbólumává váltak.

A skolasztika nézőpontjából a vers érdekes példája lehet az egyházi teológia és a filozófia közötti kapcsolatnak. A skolasztika, különösen Aquinói Szent Tamás munkája, ötvözte a vallási és filozófiai gondolatokat a teológiai kérdések megválaszolására. A versben láthatjuk, hogy a három király műveltek és bölcs emberek, akik jóslatokat és legendákat ismernek, és a tudásukkal és bölcsességükkel eljönnek Krisztushoz. Ezzel a vers kifejezi a hit és az értelem, a vallás és a filozófia találkozását és egységét.

Azonban a vers nem csak teológiai szempontból érdekes. Például a versben jelen vannak kulturális különbségek is, ahogy a népek és kultúrák egységesen eljönnek Krisztushoz. A versben hangsúlyozott változatosság és sokszínűség kiemelheti a különböző népek kölcsönhatását és együttműködését, amely fontos lehet a békés és harmonikus világ megteremtéséhez.