A vadasi erdőt az Isten megverte!
Már a vadgalamb is elkerüli messze.
Tilos, tilos, tilos, fészkire nem járhat,
Kivágták alóla mind az öreg fákat,
Odvas, öreg fákat.

A vadasi erdőt nagyapám is vágta,
Egész falué volt mind füve, mind fája,
Békén legelt ott a legelő jószág is,
Békén virult ott a gólyahírvirág is
Az árnyékosába.

A vadasi erdőt,... nem tudni, mi végből,
Nagyon kerülgetik a tens' vármegyétől,
Keményszavú urak bekerítik lánccal,
Mérik háromlábú, ravasz masinával
Egész héten átal.

A vadasi erdőn gonosz törvényt látnak:
Csúffá tették minap az édes anyámat,
A kerülő látta, venyige volt nála,
Öreg fejérül a keszkenőt nem szánta,
Zálogba kivánta.

Vadasi erdőre adót is vetettek.
Falubeli lányok szamócát kerestek.
Inzsellér úrfiak alkudoztak rája,
Sohase volt annak olyan nagy az ára,
Vadasi határba.

A vadasi erdőt az Ég is megverte!
Az örvösgalamb is elkerüli messze.
Tilos, tilos, tilos! Fészkire nem járhat,
Mert kidöntögették a jó öreg fákat,
Odvas, öreg fákat.

1905

Elemzések

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, különös tekintettel a Bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira. A következőkben részletesen elemzem ezeket a szempontokat.

Bibliai szempont:
- A vers elején az Isten megverezi a vadasi erdőt. Ez egy allegória lehet az emberiség bűneinek és Isten büntetésének. Az erdő elhagyatottá és pusztává válik, a vadgalambok is elkerülik.
- Az öreg fák kivágása szimbolizálhatja a régi értékek és hagyományok elvesztését vagy a bűn hatásait a világban.

Patrisztika:
- A patrisztikus gondolkodásban az erdőt az ártatlanság és békesség helyeként lehetne értelmezni, amelyet a bűn ront meg.
- A gonosz törvény és az édesanyát ért visszaélés konfliktusok és szenvedés hozhatják az emberi életbe, és távol tarthatják az emberiséget Isten szeretetétől és irgalmától.

Skolasztika:
- A skolasztikus teológia Hangon a világot Isten törvényeinek rendszerével hozza összefüggésbe. A versben megjelenő tilalmak, a vármegye urai és az adók bevezetése az emberek és a társadalom által hozott törvényekkel kapcsolatosak.
- Az erdő pusztulása és átalakulása az emberi tevékenységek hatását szemléltetheti a természetre, ami felveti a fenntarthatóság és az emberi felelősség kérdését a skolasztikus gondolkodásban.

A vers azonban nem kizárólag teológiai értelmezésre szorítkozik. Más témákat is felvet, mint például az emberi tevékenységek hatása a természetre, a hatalommal való visszaélés, az igazságtalanság és a szenvedés jelenléte az emberi életben.

Az összességében, a vers teológiai szempontból is értelmezhető, és felületesen ismerteti a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait. Viszont a szöveg sok más témát és értelmezési lehetőséget is magában hordoz, amelyek kiegészíthetik a teológiai interpretációt.

Kaffka Margit A vadasi erdő című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Téma: A versben megjelenik a természetpusztítás témája. Ez olyan irodalmi hagyományokhoz kapcsolódik, mint például az ökológiai irodalom, amely a természeti környezet védelme mellett kampányol. Ezekhez a hagyományokhoz kapcsolódik a környezetvédelmi mozgalmak irodalma is, amely szintén az emberi tevékenység negatív hatásaira helyezi a hangsúlyt.

2. Motívumok: A versben szereplő tilalom és a fák kivágása olyan motívumok, amelyek az emberi uralom és a természet pusztításának képét tükrözik. Ezek a motívumok megtalálhatóak más irodalmi művekben is, például William Wordsworth Tinturn Abbey-ben című verse, amely a természet megszentségtelenítését és az emberi tevékenység negatív hatásait elemzi.

3. Szerkezet: A versben a katartikus hatás érdekében a tilalom és a pusztulás motívuma szerepel, amely a személyes és társadalmi szenvedést is megjeleníti. Ez a költészeti eljárás használatos a romantikus irodalomban is, amely a szenvedés és a fájdalom tematizálására törekszik.

4. Szimbolika: A vadasi erdő a versben szimbolikus jelentéssel bír. Az erdő a vadállatok és a természetesség lakóhelye, így a vadgalamb elkerülése és a fák kivágása a természet pusztulásáról és az emberi beavatkozás negatív hatásairól szól. Ez a szimbolika megtalálható más irodalmi művekben is, például a romantikus korszakban, amikor a természet szépsége és tisztasága kiemelt szerepet kapott.

5. Hangulat: A versek hangulata a természetpusztítás miatt bekövetkezett szomorúságot és reménytelenséget tükrözi. Ez az érzés az ember és a természet kapcsolatának megzavarása miatt megjelenik más irodalmi művekben is, például John Keats visszavonult és szomorú költeményeiben is.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés, amelyeket az irodalomtudományi szempontból felvetettünk ebben a versben. A magyar és nemzetközi szépirodalom területén számos más összefüggést is felfedezhetünk az ember és a természet kapcsolatának témájában.

A vers természettudományos szempontból nézve a természet pusztulását és az emberi beavatkozások következményeit mutatja be. Az első sorban az "az Isten megverte!" kifejezés metaforikusan jeleníti meg, hogy a természeti erők, mint például az időjárás vagy éppen az emberi tevékenység, pusztítást végeztek az erdőben.

A második sorban a vadgalamb elkerüli az erdőt, ami arra utalhat, hogy az élőlényeknek már nincs megfelelő élőhelyük a pusztulás miatt.

A harmadik sorban a "tilos, tilos, tilos" kifejezés arra utal, hogy az erdő védelmét fontosnak tartják, de mégis sokan megsértik ezt a tilalmat. Ez a mai természettudományban a területek védelmének és a tiltások betartásának témája lehet.

A negyedik sorban a "kivágták alóla mind az öreg fákat" kifejezés arra utal, hogy az erdő pusztításnak van kitéve, és az öreg fák eltűnésükkel együtt megsemmisülnek. Ez összefügghet a klímaváltozással és az erdőirtással, amelyek a mai természettudomány kutatási területei.

A második versszakban a nagyapával kapcsolatos emlékekben feltűnik a "legelő jószág" és a "gólyahírvirág", amelyek az állatok és a növények sokféleségére utalnak. Az ökológia és a biodiverzitás témáival kapcsolatban fontos megfigyelni, hogy az emberi tevékenység hatására ezek a különleges fajok és élőhelyek elveszítik értéküket.

A harmadik versszakban az "urak" és a "kerítés" az emberi beavatkozásokat és az erdő tulajdonjogát jelképezik. A "ravasz masinák" az új technológiákra és a mérési módszerekre utalnak, amelyek lehetővé teszik a természeti környezet elemzését és a hatásaik mérését.

A negyedik versszakban az édesanya "csúffá" teszése arra utal, hogy az emberek megvetik és semmibe veszik a természetet. Az öreg keszkenő, ami nem szántti ki az emberek számára az erdőt, lehet a természeti erők tiszteletét és a természeti erőforrások megóvását jelképezi.

Az ötödik versszakban az adó és a szamóca szedés arra utal, hogy az emberek az erdő használatából hasznot kívánnak húzni, még akkor is, ha ez a természeti erőforrások kimerüléséhez vezet. A vadasi határban az erdő értékét és jelentőségét lehet szimbolizálni.

A hatodik és a hetedik versszakban ismét megjelennek a természet pusztulásának jelei, a "megvert Isten" és a vadgalamb elkerülése, valamint a kidöntött öreg fák. Ez a pusztítás és a természeti erőforrások megsemmisítése arra figyelmeztet, hogy a természettudományban fontos feladatunk a természeti környezet védelme és fenntarthatósága.