Hunytszemű, kicsi pintyőkemadár te,
Hója, hahója! Neked édes az álom!
A könny, ha lehull rád, elszenderít jobban,
Nem érzed, hogy éget, úgy-e, virágom!
Nem tudod, úgy-e, hogy vergődve, sikoltva
Vágyna leborulni reád,
Hogy hazajött, hazajött nagy messze utakról,
Csodás, vad, idegen utakról
A te rossz, a te hűtlen, a te céda anyád.

Hója-hajója! Már zakatolhat a szívem,
A tiednek külön ere, élete van.
Már zúghat az átok, nem félek, hogy benned
A kárhozatom új életre fogan.
Én csendesen alvóm! A pillád se rezzen,
Míg őrület suhog az agyamon át,
Valami angyal itt tartja kezét, itt,
Vigyázza a torkod apró pihegésit,
Mert forró zivatart lehel az anyád.

Hója - hahója! Ébren vagy-e, Isten?
Halld meg az átkomat az éjszakában!
Ha egyszer, csak egyszer még vad álmok után űz
Illatlelkek serege, kósza bűbáj, lidérctűz,
Vánkosait üresen, hidegedve találjam!
Úgy! Halottmerev legyen csöpp fülemile-lábad,
Fakó, szederjes a te szád, üde szád,
Ha még egyszer megindul a nagy, viharos úton,
Csodás, gyönyörű, idegen úton
A te anyád, a te édesanyád.

1907


Elemzések

A verset irodalomtudományi szempontból elemzve, a következő összefüggésekre hívhatjuk fel a figyelmet:

Magyar irodalom:
- A vers Kaffka Margit, a magyar irodalom egyik jelentős női költője, írónője alkotása. Számos művében foglalkozik a női lét, az anyaság, a szeretet és a család témáival.
- A versben megjelenik az anya-gyermek kapcsolat motívuma, amely jellemző Kaffka Margit műveire. Az anyai öröm és az anyai érzelmek ábrázolása sajátos stílusjegye a költőnőnek.
- A versben megtalálható a lírai én belső világának ábrázolása, az élet és álom, a szeretet és gyűlölet kontrasztja, valamint a boldogság és a fájdalom ellentéte, amelyek gyakran fordulnak elő Kaffka Margit műveiben.
- A költeményben a hangulatváltás, a belső konfliktusok megjelenése a lírai énben szintén jellemző Kaffka Margit költészetére.

Nemzetközi szépirodalom:
- A versben megfigyelhető a romantika hatása, különösen a természeti képek, az érzelmek intenzitásának kiemelése és a vágyakozás ábrázolása.
- Az anyag használata, mint a könny, a szív, az agy megjelenhet a szimbolista irodalomban, amely a kifejező eszközein keresztül az emberi érzelmeket és belső világot szeretné ábrázolni.
- A versben megjelenik az anya szimbóluma, amely lehetne archetipikus anya-figura, vagy akár a femme fatale, ha a költeményben a fájdalom, csalás és veszedelem is megjelenik.

Összességében, Kaffka Margit Bölcsődal című verse olyan témákat dolgoz fel, amelyek a magyar és nemzetközi irodalomban is előfordulnak, mint például az anyaság, a szeretet és a belső konfliktusok. Az alkotás stílusa magában hordozza a romantika és a szimbolizmus vonásait, amelyek nemzetközi irodalmi irányzatokként is ismertek.

A vers természettudományos szempontból elemezve, elsősorban a biológiai és pszichológiai folyamatokra fókuszál. A versek által képzelt madár és említett anya személyek kapcsolatát viszont nehéz összekapcsolni a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.
A következő pontokban részletesen elemezzük a verset:

1. A madár és az álom: Az álom szerepe és hatása a testre és az elmére ma már részletesen tanulmányozott terület a neurológia és a pszichológia számára. Az alvás és álom segítségével a test és az agy regenerálódik, emellett az álmodás számos mentális és emocionális folyamatot is befolyásolhat. Az említett madár álmosságában talál békét, ami kapcsolatban lehet az alvás pozitív hatásaival.

2. Az érzelmek és a fájdalomérzet: A versben említett könny, amely lehull az anyára, és amit a madár nem érez, utalhat arra, hogy az említett anya valamilyen érzelmi vagy fizikai fájdalommal küzd. A fájdalom fogalma és az érzelmek kezelése ma sokat kutatott téma a pszichológia és a neurológia területén.

3. Az anya és a gondoskodás: A versben említett anya szerepe és gondoskodása a madárra utalhat az anya-gyermek kapcsolat vizsgálatában. A szülői gondoskodás fontos szerepet játszik a fajfenntartásban és a gyermek fejlődésében, ami az evolúciós biológiában és a pszichológiában hangsúlyos téma.

4. Az anya visszatérése: Az anya visszatérése a versekben "csodás, vad, idegen utakról" utalhat a migrációra és az utazásra a természetben. A vándorló madarak és más állatok utazásai, valamint az úti céljuk és visszatérésük mechanizmusai igen komplex folyamatok, amelyeket ma már több tudományterület, például az etológia, ornitológia és zoológia tanulmányoz.

Bár a versnek természettudományos vonatkozásai vannak, az összefüggés a konkrétan említett témák és a mai természettudomány legfrissebb felfedezései között nincs egyértelmű. A vers inkább az emberi érzelmeket, a családi kapcsolatokat és az álom jelentőségét érinti, amelyek mind részei lehetnek a természettudományos vizsgálatoknak, de nem feltétlenül áll kapcsolatban a legújabb felfedezésekkel.

A vers, Kaffka Margit "Bölcsődal" című műve, a teológiai szempontból is elemezhető. A versben Isten, a kegyelem és a bűn jelentős szerepet kap, amelyek fontos fogalmak a teológiában.

A bibliatudomány nézőpontjából a versben számos bibliai utalás található. Például a "Hója, hahója!" kifejezés megidézi a zsoltárokat, amelyek hangsúlyozzák Isten hatalmát és a teremtést. A "Hunytszemű, kicsi pintyőkemadár te" sor pedig a Biblia tanításaira utal, amelyek szerint Isten vigyáz ránk, mint ahogy egy madármama vigyáz a fiókáira. Ezek a bibliai utalások összekapcsolják a verset a vallási hagyományokkal és a bibliatanulmányozással.

A patrisztika nézőpontjából a versben megfigyelhetők a bűn, a bűnbánat és a kegyelem témái. A sorokban jelen van a bűntudat és a csalódottság érzése, valamint a vágy a megbocsátásra. Ez kapcsolódik a patrisztikus teológia tanításaihoz, melyek szerint az embernek el kell ismernie bűneit és megbánást kell tanúsítania, hogy Isten kegyelmét elnyerhesse.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenik a hit és az értelem konfliktusa. A versben az érzelmeknek és a hittel történő átadásnak hangsúlyos szerepe van ("A könny, ha lehull rád, elszenderít jobban", "Én csendesen alvóm! A pillád se rezzen"). Ezzel szemben a racionalitás és az értelem diadalmát jelképezi az "Angyal", aki figyeli és védelmezi a személyt. Ez tükrözi a skolasztikus teológia fő elveit, amelyek a racionalitáson és a tudományról való elmélkedésen alapulnak.

Ezen kívül más nézőpontok is felmerülhetnek a vers kapcsán. Például a feministák értelmezhetik a "rossz, hűtlen, céda anya" kifejezést a nők alávetettségére utaló szimbólumként. A szociális igazságosság hívei pedig a versben megjelenő társadalmi egyenlőtlenségre és a társadalmi konfliktusra fókuszálhatnak.

Összességében a "Bölcsődal" teológiai szempontból több értelmezésen is átmenhet. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai segíthetnek azonban mélyebb betekintést nyerni a vers jelentéssel és szimbolikával teli tartalmába.