A Jézus meg Péter nagy fáradottan
Szállást kértek estennet egy majorban.
Ám kérleli az asszony: "Nincs helyem!
Nehéz órám megjő ez éjjelen.
A ház kicsiny. Zokon ne vedd, uram!
- Messziről jöttök? - A pitvarban van
Friss szalma. Azon elnyughattok épen!..."
És megköszönték az Isten nevében.

Éjfél előtt hördül nehéz nyögés.
Neszel Péter: "Segítsd uram a jámbort!"
"Eredj Péter, nézd meg milyen a hold?"
"Kinn jártam, uram, vérszín tűzbe volt."
"Fordulj be hát! Még nincs itt az idő;
Gyujtogató, ki most világra jő."

Éjfélkor hallik panaszos sirám.
"Tedd, hogy megszabaduljon már, uram!"
"Eredj megint és nézd: a hold milyen?"
"Nézvén - késformát vélek látni benn."
"Fordulj be hát! Még ez sem jó idő!
Embervért ont, ha most világra jő."

Éjfél után szörnyü jajszó üvölt.
"Uram, segélj! Uram, nem hallod-e?"
"A holdat Péter!" ... A hold tiszta már.
Felhőtlen égből telt, fehér sugár. -
Most megbékél az Isten és a nő;
Ember születik. Betelt az idő!
És enyhe, szent csöndesség lőn a házban.

1907

Elemzések

A vers címe "Felföldi románc", és a szerzője Kaffka Margit, aki a magyar irodalom egyik jelentős női írója. A versben egy történetet mesél el, amelyben a Jézus és Péter nevű alakok egy majorban keresnek szállást. Az asszony először azt mondja, hogy nincs hely, de végül befogadja őket. Az éjszaka folyamán Péter hall egy nyögést, és segítséget kér az istenektől. Az asszony azt tanácsolja neki, hogy nézze meg a holdat, amely véresnek tűnik. Aztán Péter újra hall egy panaszt, és ezúttal az asszony azt tanácsolja, hogy nézze meg a holdat, amely késformára emlékezteti. Végül egy szörnyű jajszó hallatszik, és az asszony megmutatja, hogy a hold már tiszta, és ez jelenti a születés idejét. A vers végén az Isten és a nő megbékélnek, és csendesség lesz.

A versen jelen van a magyar szépirodalomban, és bemutatja Kaffka Margit sajátos stílusát és témaválasztását. Az asszony szerepe és viselkedése érdekes szereplőként jelenik meg a versben, és a hold szerepe és jelentése további érdekes elemeket jelent a műben.

A versben megjelenik az isteni és természetfeletti elemek, amelyek a nemzetközi szépirodalomban is gyakran előfordulnak. Az isteni beavatkozás, a misztikum és az allegórikus jelentések összekapcsolása fontos elemek a versben, amelyek számos más irodalmi műben is megjelennek.

A versben a szín- és formakifejezések is hangsúlyosak, amelyek a modernista és szimbolista irodalmi mozgalmakra jellemzőek lehetnek. Az éjszaka sötétje, a hold vérszíne és késformája a versben metaforikus jelentéssel bírhatnak, ami további összefüggéseket teremthet más szépirodalmi művekkel.

A versben megjelenő csendesség a béke és a megbékélés jelképe lehet, ami összekapcsolható más irodalmi művekkel, amelyek a háború vagy a konfliktus témáját dolgozzák fel.

Összességében a "Felföldi románc" egy különleges és érdekes mű a magyar irodalomban, amely számos irodalomtudományi szempontból elemzést érdemel. A műben megjelenő isteni és természetfeletti elemek, a szín- és formakifejezések, valamint a béke és megbékélés jelképei mind fontos elemek lehetnek a magyar és nemzetközi szépirodalom területén.

A vers természettudományos szempontból vizsgálva több olyan elemet és utalást is találunk, ami a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozható. Az alábbiakban ezeket részletesen kifejtem:

1. A hold állapota: A versben a hold szerepel többször, és megfigyelhetjük, hogy állapotát Péter megfigyelése alapján határozzák meg. Ez a felfedezésre utal, hogy a hold vérszínű tűzbe hajlik, majd késformájúvá változik. Bár a versben csak az állapota jellemzése szerepel, tudjuk mára, hogy a hold színét a napfény szűrődése és a Föld légkörében szétoszló fény határozza meg. A hold felszíne pedig változatos formákat ölt, melyeket az aszteroidák becsapódásai és a vulkáni tevékenység hozott létre.

2. Emberi születés: A versben kiemelt helyet kap az emberi születés, melyet az Isten és a nő megbékélése előz meg. Bár itt többek között metaforikusan van jelen az isteni és emberi kapcsolat, a modern természettudományban is egyre jobban megértjük a születés biológiai folyamatait. Az embrió fejlődése, genetikai öröklődése, a méhen belüli környezet mind olyan területek, amelyeket a mai természettudomány részletesen kutat és magyaráz.

3. Emelkedő energia és hangok: A versben az éjfél utáni időszakban egyre növekszik a feszültség és zajosság, melyet az érkező emberi lény hangjai és az Istenhez intézett panaszok jelentenek. Az energia emelkedése és a hangok ereje kapcsolatban lehet a modern fizikával és a hanghullámok terjedésével. Az energiatermelést és hangokat részletesen tanulmányozzák a mai napig is, és felfedezések történnek az energiahatékonyság és hangtechnológiák terén.

4. Idő és pillanat: A versben a szereplők folyamatosan a pillanat időzítéséről beszélnek. Az idő kiléte és mérhetősége egy olyan terület, amely a modern természettudományban is folyamatosan kutatott és vizsgált téma. Az idő múlása, az időbeni események és az időskála pontosítása mind fontos kérdések a mai tudományban is.

5. Környezet: A versben említést tesznek a házról, a majorban lévő szállásról, valamint a friss szalmáról, amely a pitvarban található. A környezetünkkel való kapcsolat és annak hatása a mindennapi életünkre a mai természettudomány aktuális kutatási területe. A fenntarthatóság, megújuló energiák, és az ökológiai lábnyomok csökkentése mind olyan témák, amelyekre a mai társadalom érdekében kutatnak és fejlesztenek.

A vers teológiai szempontból több értelmezési lehetőséget is kínál. Az első részben Jézus és Péter szállást kérnek egy majorban, de úgy tűnik, hogy nincs hely. Az asszony azonban nem zárja ki őket, inkább friss szalmán pihenhetnek. Ez a rész az irgalom és vendégszeretet témájára utal, mely bibliai gyökerekkel rendelkezik. A ház kicsinysége és a friss szalma használata a szegénységre és egyszerűségre utal, ami Jézus születésének történetéhez is kapcsolódik.

A második részben Péter arra figyelmezteti Jézust, hogy a hold vérszínben látható. Ez a tájékoztatás a megváltáshoz vezető eseményekre utal, különös tekintettel a keresztre. Az állítás, hogy még nincs itt az ideje, és hogy a megváltó megszületése előtt "gyujtogató" jön a világra, arra utal, hogy még félreértelmezhető az esemény jelentősége és hogy Jézusnak még további embertapasztalatokon kell átmennie.

A harmadik részben hallható a jajszó és a kérés, hogy segítsenek. A hold megnézése után Péter azt mondja, hogy "késformát" látott benne, amely az áldozat és az önfeláldozás szimbólumára utalhat. A válaszuk azonban az, hogy még mindig nem az ideje az emberiség megmentésének. Végül a vers befejeződik azzal, hogy az éjszaka véget ér, a hold megtisztul, és megszületik az ember. Ez a rész a megváltás, az üdvösség és az újjászületés témájával foglalkozik.

Ami a bibliatudományt illeti, a vers több bibliai szimbólumot használ, mint például a hold és a pitvar. Ezek a szimbólumok megjelenhetnek az Ó- és Újszövetségben is, és különféle jelentéseket hordozhatnak, például a sötétség, a megváltás és a megújulás szimbólumai.

A patrisztika nézőpontjából nézve, a vers olyan témákkal foglalkozik, mint a vendégszeretet, az irgalom és a megváltás. Ezek fontos keresztény értékek, amelyeket a patrisztikus atyák, mint például Szent Ágoston vagy Szent II. Leó pápa, értelmeztek és tanítottak.

A skolasztika szintén releváns az értelmezés szempontjából, mivel ez a filozófiai és teológiai iskola nagy figyelmet fordított a logikára és az érvelésre. A versben az érvelés módja és a dialógus Jézus és Péter között megfelelhet a skolasztika stilisztikai és retorikai elveinek. A skolasztikus teológia is hangsúlyozta a megváltást és az isteni irgalmat, amelyek a versben megjelennek.

A vers továbbá más nézőpontokat is felvethet, például a feminista teológiát. Az asszony szerepe a versben hangsúlyozza a női szerepek és hangok fontosságát a teológiában és a vallásos tapasztalatban.

Fontos megjegyezni, hogy a vers további értelmezéseknek is alávetve lehet, és más teológiai irányzatok nézőpontjaiból is megközelíthető.