A "Leánykérés" című vers Kaffka Margit költőnőtől származik, és irodalomtörténeti szempontból is érdekes. A vers egy hagyományos falusi környezetben játszódik, ahol az egyetlen konkrét időpont a 1902-es év, amely a szövegben megjelenik. Ez lehet arra utal, hogy a versben ábrázolt események a korabeli társadalomra és kultúrára utalnak.
A vers által érzékeltetett atmoszféra egy téli éjszaka, amely a fehérzimankó jelzővel van kifejezve. Ez a képzet a hideg, világosságot jelenthet. A téli éjszaka azt is szimbolizálhatja, hogy a történetben ábrázolt események valami új kezdetét jelzik, vagy egy felmelegített hangulatot, melyben érzelmi mélységeket lehet felfedezni.
A vers központi motívuma a főszereplő, Mária hugom és a narrátorjellegű idős jegyző találkozása. A jegyző úr folyamatosan beszél, kérdéseket tesz fel, melyekre Mária hugom válaszol. Ez a folyamat olyan, mintha egy kérés történne, amely végül Mária igent mond.
Az alkotói közeg szempontjából, Kaffka Margit költőnő egyike volt az első magyar női íróknak, akinek művei sikeres és ismertek voltak a 20. század elején. A "Leánykérés" a feminista irodalomszemlélet egyik korai példája lehet, mivel a szövegben Mária hugom hangja erőteljesen jelen van, szemben az idős jegyző passzívabb szerepével.
A nemzetközi szépirodalom terén a versben lévő falusi, hagyományos környezet és a szereplők viselkedése hasonlítható egyes romantikus művekhez, amelyek a természetet és az érzelmeket kombinálják. Ugyanakkor a vers kevés konkrét információt nyújt a helyszínről vagy a szereplőkről, így az általános és áthagyományozható érzelmeket és helyzeteket is kiemelhetjük, amelyeket más kultúrákban is át lehet élni.
Összességében Kaffka Margit "Leánykérés" című verse egy érdekes hagyományos falusi környezetben játszódó történetet mesél el. A vers általánosabb érzelmeket és helyzeteket is kifejez, ami átjárható és megérthető lehet más, különböző kultúrák számára is. Mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom szempontjából jelentős és értékes mű.