Te édes-kedves társam,
Miféle szerződés ez?
Micsoda Isten írta,
Mikor szívünkbe írta?

Én puha, fehér párnám,
Min nem nyughattam eddig.
Lelkem szép muzsikája,
Mit nem hallottam eddig.
Bölcseséggel írott könyv,
Mostanig nem tanultam.
Én friss-jó egészségem;
Mily soká beteg voltam!

Én reggeli harangszóm,
Szép napos délutánom,
Szelíd, esteli lámpám,
Sűrű csillagos éjem. -
Ó, éjem, égem, kékem,
Te kedves kedvességem!
Csobogó, teli korsóm,
Friss, hajnali harangszóm,
Csendes, nyugalmas álmom,
Napfényes délutánom!

"Szerelem" - ezt már írtuk,
Prózába, versbe sírtuk.
Szerelem; - olcsó szó ez!
Szerelem! - így ne hívjuk!
Apám vagy és fiam vagy,
A mátkám és a bátyám,
- Kicsiny, fészkes madárkám,
Ideál; szent komoly, nagy, -
Pajtásom, kedvesem vagy!

Hittel és emberséggel
Első te, kit válallak,
Kit szívvel, szóval vallak
És álmomba se csallak.
Kit bántani nem hagynék,
Kiért tán ölni tudnék.
Te édes-kedves társam,
Miféle szerződés ez?
Micsoda Isten írta?

1916


Stílusok

Te, drága, kedves társam,
Mily szerződés ez, mondd csak?
Mily Isten írta le ezt,
Mikor felkarolt szívünkbe?

Puha, fehér párnám, itt,
Eddig sosem nyughattam.
Lelkem szép költészetem,
Mit rejtettél el eddig.
Bölcsességgel teli könyv,
Még meg nem tanultam tőled.
Én, jó egészségem is,
Hogy mennyit beteg voltam!

Te, reggeli harangszó,
Szeppel teli délutánom,
Szelíd, esti lámpám is,
Sűrű csillaggal teli éjem.
Ó éjem, drága kékem,
Kedvességem minden szava.
Csobogó, tiszta korsóm,
Friss hajnalban harangszó.
Csöndes, nyugodt álmom is,
Napfényes délutánom!

"Szerelem" - írtuk ezt már,
Prozába, versbe sírtuk.
De "szerelem" - olcsó szó,
Más nevet se hozzuk elő.
Apám vagy, és fiam vagy,
Mátkám és a bátyám is,
Kis, fészkes madárkám is,
Ideál, szent, komoly, nagy.
Pajtásom és kedvesem!

Hittel és emberséggel
Először téged vállallak.
Téged, kitől vallom szívvel,
És álmomban se csalnak.
Nem hagynám, hogy fájjon,
Érted tán ölni tudnék.
Te, édes-kedves társam,
Mily szerződés ez, mondd csak?
Mily Isten írta le ezt?


Elemzések

A Kaffka Margit "Litánia" című versének elemzése természettudományos szempontból összetett feladat, mivel a vers alapvetően a szerelem és az emberi kapcsolatok témájáról szól. Azonban mégis találhatunk olyan elemeket a versben, amelyeket kapcsolatba hozhatunk a természettudomány legújabb felfedezéseivel és megismeréseivel.

A vers egyik részében Kaffka leírja a puha, fehér párnáját, amire eddig nem tudott rápihenni. Ebben az esetben a fehér párna hőszigetelő tulajdonságára gondolhatunk, ami az anyag természetes tulajdonsága. Manapság a természettudományban is fontos szerepe van az új anyagok kutatásának, amelyek különleges tulajdonságokkal rendelkezhetnek, mint például a hővezetés csökkentése.

A versben szereplő "csillagos éj" utalhat az asztrofizikusra is, amely a csillagok és a világegyetem tanulmányozásával foglalkozik. Az asztrofizika és az asztrológia roppant fejlődésen ment át az elmúlt években, és folyamatosan újabb és újabb felfedezéseket tesznek a csillagokkal és a világegyetemmel kapcsolatban.

A versben található "napfényes délután" utalhat az időjárás tudományára, a meteorológiára, amely az időjárási jelenségek tanulmányozásával foglalkozik. A napfényes délután az időjárás egyik jellemző tulajdonságát fejezi ki, és manapság már rendkívül pontosan meg lehet jósolni az időjárást a meteorológia segítségével.

A vers vége felé Kaffka rátér a szerelem témájára, ami szintén tudományos érdeklődés tárgya lehet. A neurobiológia és a pszichológia területén folyamatosan kutatnak az emberek közötti szeretet és intimitás biológiai és kémiai alapjaira vonatkozóan. Az emberi agyban ismertek olyan idegsejtek és neurotranszmitterek, amelyek fontos szerepet játszanak a szeretet és a kötődés kialakulásában.

Ezeken a példákon keresztül láthatjuk, hogy a természettudományban folyó legfrissebb kutatások és felfedezések számos területtel kapcsolatba hozhatóak a Kaffka Margit "Litánia" című versével is, még akkor is, ha a vers fő témája nem a tudományos ismeretek.

Kaffka Margit LITÁNIÁJA, a vers, lényegében egy szerelmes vallomás. Az érzelmek kifejezése és a szerelem iránti rajongás jellemzi a verset. Az alábbiakban az irodalomtudományi szempontból értelmezzük a verset mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

- A vers nagyon intenzív érzelmeket közvetít, ami a romantika irányzatába kapcsolja. Az erős érzelmi töltés és a vágyakozás az egész versre jellemző.
- A versben a természeti elemek gyakori megjelenítése és a szimbólumok használata szintén utal az romantika irányzatára. Például, a napfény, a csillagok, az éjszaka és a harangszó mind a szerelemmel, boldogsággal és áhítattal kapcsolatosan jelentkezik. Ezek a képek és jelképek hozzájárulnak az érzelmek megjelenítéséhez és a romantikus hangulathoz.
- Az intenzív és fájdalmas szerelmi érzelmek közvetítése a szimbolizmus jellemzői közé tartozik. A vers szerkezete és a nyelvi képek használata hozzájárul ehhez. Például, az "éjem, égem, kékem", és a "friss, hajnali harangszóm" sorokban a hangok is fontos szerepet játszanak az érzelmi hatás elérésében.
- A versben a szerelem összekapcsolódik a családi kapcsolatokkal is, ahogy az "apám vagy és fiam vagy", és a "mátkám és a bátyám" részekben is olvashatjuk. Ez a téma és a családi kapcsolatokhoz való kötődés hangsúlyozása a modern magyar irodalomra jellemző, és az anyaság, apa-létek és testvériség témákkal is összefüggésbe hozódhat.
- A vers vége vallásos megszólításokkal zárul, utalva az isteni szerződésre és a történelmi kontextusra is. A 20. század elején, amikor a vers megíródott, a világ a háború miatt sok változáson ment keresztül, és ez a környezet befolyásolhatta a vers üzenetét és tartalmát is.

Ezek az összefüggések mind egyszerre jellemzik a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmat. A vers romantikus és szimbolista elemeket tartalmaz, amelyek nemzetközi szinten is jelen vannak, és amelyek az érzelmek mélyebb szintjére hatnak. Ugyanakkor a családi kapcsolatok hangsúlyozása és a történelmi kontextus is sajátos elemek, amelyek a magyar irodalom sajátosságait tükrözik.

A vers általános témája a szeretet és a kapcsolatok, amit teológiai szempontból is vizsgálhatunk. A vers első négy sorában a szerződés kérdése merül fel, amely Isten általi írásra utal. Ez a hivatkozás arra utal, hogy a szeretet és a kapcsolatok az isteni terv részei lehetnek.

A bibliatudomány nézőpontjából a vers hivatkozik az Isten általi "írásra", ami arra utal, hogy Isten a kapcsolatokat is tervezte és megírta az emberek életében. Ez megfelel az Ószövetségi bibliai tanításoknak, amelyek az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzák, és Isten akaratával összhangban álló szeretetteli kapcsolatokat szorgalmaznak. Az újszövetségi tanítások pedig felhívják a figyelmet a szeretet fontosságára, különösen a Jézus által tanított szeretetparancsra.

A patrisztika nézőpontjából a vers arra utal, hogy a szeretet és a kapcsolatok a lelki és szellemi fejlődést is elősegíthetik. A szép muzsikával, az éj szépségével és a reggeli harangszóval kapcsolatos részek azt mutatják, hogy a szeretet és a kapcsolatok belső emelkedést és átalakulást eredményezhetnek. A patrisztikus szerzők, mint például Szent Ágoston, hangsúlyozták, hogy a némaság vagy egyedüllét nem jó, hanem a szeretet és a kapcsolatok segítségével lehet elérni a lelki és szellemi tökéletességet.

A skolasztika nézőpontjából a vers arra utal, hogy a szeretet és a kapcsolatok nem csak érzelmi dimenzióval rendelkeznek, hanem értelmi és spirituális dimenzióval is. Az írott könyv és a hittel és emberséggel való megvalósítás utalhat a keresztény filozófia és teológia érveléseire a szeretet és a kapcsolatok jelentőségéről. A skolasztikus teológusok, mint például Aquinói Szent Tamás, arra törekedtek, hogy a hitet a megértéssel egyesítsék, és elérjék az ember spirituális fejlődését.

Ezenkívül a vers általánosabb értelmezését nézve, egyfajta mély spirituális kapcsolatról és elkötelezettségről is beszélhetünk, amely nemcsak az emberi kapcsolatainkra vonatkozik, hanem a magasabb hatalmakhoz, mint Istenhez vagy az ideálhoz való kapcsolatra is. Az utolsó két sor rámutat arra, hogy ez a kapcsolat valamiféle szerződéssel is kapcsolódik, ami felveti a vallási és spirituális hűség kérdését.

Összességében a vers teológiai szempontból azt tárgyalja, hogy a szeretet és a kapcsolatok az isteni terv részei lehetnek, belső fejlődést és spirituális tökéletességet eredményezhetnek. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai mind hangsúlyozzák a kapcsolatok fontosságát az emberi életben, és hogy ezek a kapcsolatok Isten akaratával és terveivel összhangban lehetnek.