Kosztolányi Dezső "A hegy leányai" című versében teológiai szempontból is több értelmezési lehetőség rejlik. A versben fenn a zord hegyekben élnek a víg leányok, akiknek a szívük beteg részegségtől sóvárog. Ezek a hegy-leányok, ahogy a versből kiderül, bitangul élnek fenn, ismeretlenül. A szűz testüket még senki sem látta, és kő-arcuk a szépség betegsége.
Az alábbi értelmezés során bevonjuk a könnyű elmeket, misztikus visszatérésre törekedve, valamint a könnyű elmék érdeklődését a megismerésben, a természetben és a szépségben. Az élettel ellentétben pedig a halál, a betegség és az agyonszeretés állandó jelen vannak. Ez a képzelt világ először elnyúló, majd végső kétségbeesett ámulatot keltett bennünk, majd hirtelen eltűnik, és vidám csikóként bujkálnak a bokrokban.
Bibliatudományi nézőpont:
A versben a hegy leányai ismeretlenül élnek a zord hegyekben. Egy régi vaskút rozsdamarta csövéből mosakszanak, és fehér mellük fehér vízködbe vész el. Ez a kép arra utalhat, hogy a leányok tisztulást keresnek a vízben, ami a keresztelésre is utalhat. Aztán kínzó, szűz-gonosz kezeikkel kinoznak és halálra csiklandtatnak, ami a bűn és a szenvedés ábrázolása lehet. Ezt követően testük tündökölve tűnik el, ami vallási értelemben lehet az átváltozás jelképe. A versben tehát a bűn, a szenvedés és a megtisztulás tematikája jelenik meg.
Patrisztika nézőpont:
A patrisztika időszakában (i.e. 2. és 8. század) a keresztény gondolkodók főként a Biblia értelmezésével és a teológiai dogmák kidolgozásával foglalkoztak. Az adott versben azonban nincs közvetlen hivatkozás a bibliai szövegekre vagy teológiai témákra. Másfelől a vers az emberi testet és léleket ábrázolja, valamint az azt körülvevő természetet. Ezek a témák azonban fontos szerepet játszottak a patrisztika alakjainak elmélkedéseiben és írásaiban. A test és lélek kapcsolata, valamint a természet Isten művének elismerése fontosak voltak a patrisztikai gondolkodásban.
Skolasztika nézőpont:
A skolasztika a középkorban kialakult filozófiai és teológiai irányzat, amely a racionalitást és a logikát helyezte előtérbe a teológiával kapcsolatban. A versben azonban nincs közvetlen kötődés a skolasztika gondolkodásmódjához vagy témáihoz. A skolasztikusok általában az egyéni lélek, az isteni igazságok és az emberi cselekedetek morális értékelése terén fejtették ki gondolataikat. Ezek a témák nem jelennek meg közvetlenül a versben.
Az előzőekhez képest a versben talán inkább az emberi test, a gonoszság és a szépség témája dominál. Az isteni teremtéssel való kapcsolat itt jelképes formában jelenik meg, ahogy a leányok az eljárt, rozsdamarta vaskútban mosakszanak, és testük fehér mellükkel együtt a fehér vízködbe vész el. Ez a kép lehet arra utalás, hogy a test, mint Isten által teremtett dolog, betegségben és bűnben szenved, de a tisztító vízben új életet kaphat. A leányok magasba, a zord hegyekbe helyezett érzelmei és szenvedélyei szintén érdekes összefüggést mutathatnak a patrisztikus gondolkodással, ami a testi vágyak és indulatok elleni küzdelemről és önmegtartóztatásról szólt.
Összességében a vers teológiai szempontból több értelmezési lehetőséget kínál, és a különböző nézőpontokon keresztül különböző jelentéseket adhat. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai segíthetnek a vers világának megértésében, de más, szubjektív értelmezések is lehetségesek, például a természet szeretete, a testi vágyak és szenvedélyek kontrasztja vagy a szépség és betegség paradoxona.