A húrba markol a szokott újj
Aztán lecsügged a kezem.
Ha jő a szellemnépes éjjel
Lantom remegve szerelem.
De tilt dalolni, énekelni
A szerelem, a szerelem...

Egykor remegve lángra szított
S az égbe száguldott velem.
Most vas-nehéz bilincs gyanánt csüng
Szárnyas dalomról szüntelen
S a porba húz le az egekből
A szerelem, a szerelem...

1905


Elemzések

A vers Kosztolányi Dezső A húrba markol a című művéből származik, és irodalomtudományi szempontból számos összefüggésre utal mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Egy lehetséges magyar irodalmi összefüggés a versen belüli kapcsolatokban található. A versben a szerelem motívuma jelenik meg, amely a klasszikus magyar lírában is gyakran megjelenő témakör. Kosztolányi a szerelemről szóló verseivel a magyar romantikus hagyományokba illeszkedik. Emellett azonban a versben a képzetek is jelentős szerepet játszanak, amelyek Kosztolányi lírájában újszerűnek, modernnek számítottak az akkori magyar irodalomban.

A nemzetközi szépirodalmi összefüggések közül kiemelhető a versben megjelenő romantikus lírai hagyomány. A romantikus költészetben is gyakran szerepelt a szerelem motívuma és az érzelmi rezgések ábrázolása. Ezenkívül az is látható a versben, hogy Kosztolányi lírájában jelentős szerepet játszanak az intenzív érzések és az egyéni élmények ábrázolása, amelyek a modern európai lírában is gyakran megjelennek.

Nemzetközi szempontból más költők is előkerülhetnek az összefüggésekben. A vers atmoszférája és a szerelem ábrázolása hasonlóságot mutathat például a francia romantikus költő, Victor Hugo verseivel. Az érzések intenzitása és a képek gazdagsága szintén hasonlóságot mutathat például a német romantika költőjének, Heinrich Heine-nek a verseivel.

A versben mögöttes történet is megtalálható, amely lehetőséget adhat más irodalmi összefüggések feltárására. A szerelem motívuma mellett a versben található vas-nehéz bilincs képéhez kapcsolódóan lehetne társítani például a görög mitológiát, ahol a sors vagy az istenek által elrendelt szenvedés gyakran megjelenik a művekben.

Ezenkívül fontos megemlíteni azt is, hogy az időpont, amikor Kosztolányi a versét írta (1905), és az abban megjelenő rezignált hangulat is összefüggésbe hozható más kortárs és nemzetközi költők verseivel, akik az 1900-as évek elején a modernitás és az elidegenedés tematikájával foglalkoztak.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés a vers irodalomtudományi szempontú elemzése során. A vers több réteget és témát is magában hordoz, amelyek sok irányba vezethetnek, így az elemzés során még számos további összefüggés megfigyelhető lehet.

Kosztolányi Dezső "A húrba markol a szokott újj..." című verse teológiai szempontból több értelmezést is magában foglalhat. A versben megjelenő "szerelem" kifejezés általános értelemben lehet érzelmi, emberi szerelemre utaló, de teológiai kontextusban isteni szeretetként is értelmezhető.

A bibliatudomány szempontjából fontos megemlíteni, hogy a Biblia számos helyen szól a szeretetről, mint Isten alapvető tulajdonságáról. A Máté evangélium 22:37-39-ben Jézus hangsúlyozza a szeretet parancsolatát, amely Istenhez való szeretetünket és embertársaink szeretetét magában foglalja. A versben szereplő "szerelem" kifejezés tehát az isteni szeretetre, vagy az emberi szeretet hatalmára utalhat.

A patrisztika, azaz a korai kereszténység idején zajló teológiai irányzatok szempontjából fontos megemlíteni, hogy a korai egyházatyák, mint Péter és Ágoston, hangsúlyozták az Isten szeretetének fontosságát. Az egyházatyák elméletei között gyakran jelenik meg az isteni szeretet minta erre az emberi szeretetünkre. A versben az isteni szeretet és az emberi szerelem kapcsolódása is felfedezhető, a "szerelem" szót használtatva.

A skolasztika, vagyis a középkori latin nyelvű teológiai irányzat szemszögéből megemlíthetjük, hogy az isteni szeretet és a teremtett világ kapcsolata is kiemelt szerepet játszik a teológiában. Az isteni szeretet kifejezésére a skolasztika számos érveket és logikai szerkezeteket használt, és a lélek és a test kapcsolatát is részletesen megvizsgálta. A versben az ember és a szerelem kapcsolata talán a skolasztika szemszögéből is érdekesen értelmezhető, ahol a szerelem mint a testi és lelki valóságok találkozása jelenik meg.

Más ötletként a versbéli "szerelem" megjelenése is tekinthető lélekkel, érzelmekkel és testtel kapcsolatos gondolatok spirituális elemének. A versben megjelenő "remegve" és a "csüggedve" szavak érzelmeket, belső küzdelmet, de talán az emberi kiszolgáltatottságot is megragadhatják.

Végül, a vers megidézése 1905-ben történt, ami lehetőséget ad arra, hogy a verse teológiai kontextusban is értelmezhető legyen. A 20. század elején a világháborúk és egyéb politikai, társadalmi események nagy hatással voltak a vallási gondolkodásra. Ezek az események rámutattak az emberi szenvedésre és az Istenhez fűződő kapcsolat nehézségeire. A versben megjelenő "szerelem" ebben az időszakban kiábrándultságot és reményvesztettséget is hordozhat.

Ezen értelmezések mellett fontos megjegyezni, hogy a vers többféle értelmezést is magában foglalhat, és az olvasó saját vallási és teológiai hátterének függvényében különféle összefüggéseket találhat benne.

A Kosztolányi Dezső által írt vers a húrba markolásáról és a szerelemről szól. A következő elemzés a vers természettudományos szempontból történő értelmezését mutatja be.

A vers természettel kapcsolatos elemei közül az egyik, ami a mai természettudományos felfedezésekkel összefüggésbe hozható, az az első sorban található "A húrba markol a szokott újj" rész. Itt a húrba markolás valószínűleg a zenei képességekkel és a kreativitással kapcsolatos. A mai kutatások azt mutatják, hogy a zenehallgatás és zenélés számos pozitív hatással van az agyra és az érzelmi állapotra. Például, a zene kedvező hatással lehet a hangulatra, a stressz csökkentésére, az idegrendszeri működésre és a memóriára. A húrba markolás metaforája tehát utalhat a zenei tehetségnek és annak kreatív kiélésének jelentőségére.

A második sorban található "Lantom remegve szerelem" részben pedig a szerelmen keresztül megjelenő érzelmi hullámokra utal, amelyeket a szerelem tapasztalása okozhat. A mai kognitív és érzelmi neuropszichológiai kutatások kimutatták, hogy az érzelmek fiziológiailag és agyi aktivitásban is megjelennek, és sok esetben szövevényes interakcióban vannak az agy más területeivel. A szerelem, mint egy erőteljes érzelmi állapot, képes hatást gyakorolni az agy belső működésére és a testi reakciókra, mint például a szívverés és a remegés.

A vers harmadik sorában található "De tilt dalolni, énekelni" részben pedig arról lehet szó, hogy a szerelem korlátozhatja a kifejezési lehetőségeket és az önkifejezést. Ez a rész összefüggésbe hozható a mai pszichológiai kutatásokkal, amelyek azt mutatják, hogy az erős érzelmek néha meggátolhatják a szabad kifejezést és az önkifejezést. Ezek az erős érzelmek egyfajta korlátozó erőként működhetnek, amelyek megakadályozzák az egyént abban, hogy szabadon kifejezze érzelmeit.

A vers második versszakában szereplő "Szárnyas dalomról szüntelen" és "A porba húz le az egekből" részek pedig arra utalnak, hogy a szerelem hatása változhat a személy életében. Az "egéből lehúzás" metaforája lehet utalás a szerelem lefelé rántó hatására, amely a boldogságtól és az eufóriától a lehangoltságig és a szomorúságig terjedhet. A mai pszichológiai és neuropszichológiai kutatások azt mutatják, hogy a szerelemnek számos hatása lehet az agy megnyilvánulásaira és a személy érzelmi állapotára. Ezenkívül az "egéből lehúzás" rész metaforája azt is jelzi, hogy a szerelem hatása olykor korlátozó és terhelő lehet, mint egy "vas-nehéz bilincs".

A vers időpontja, 1905, pedig arra is utalhat, hogy ezek az érzések és hatások már régóta léteznek az emberi tapasztalatban, és a mai természettudományos kutatások csak még jobban megérthetik és megmagyarázhatják ezeket a jelenségeket.

Összességében, Kosztolányi Dezső A húrba markol a szokott újj című vers természettudományos szempontból is értelmezhető. Az érzelmek, az agy és a test kölcsönhatása a szerelem tapasztalása során, valamint a szerelem korlátozó hatásai is összefüggésbe hozhatók a mai természettudományos kutatásokkal.