Egy fátyolos, halvány nő jött elébem,
karon ragadt, s az arcához szorított.
S én bízva-bízva némán nézdelém
lágy, gyöngyvirágszagú sötét haját
és arca hófehéres csillogását,
megreszkető, gyémántszinű könyűit,
gyászfátyolának méla rebbenését.
Nem ismerém, nem láttam sose őt,
s karon ragadt s az arcához szorított,
fúló nyögéssel, félő rettegéssel -
S én szótalan és lázasan követtem...

Az ujjaink hamar eggyé fonódtak,
s agyamba forró ájulat nyilalt.
Egy percre eltűnt a világ szememből,
s a csillagok közé rohanva föl
kalandorútra szállott méla lelkem.
Aztán lejöttem, s ajka bíborára
csókoltam a mennyég aranyporát,
mi útjaimba testemhez tapadt.
S az ismeretlen, halvány nőt remegve,
titkos gyönyörrel búsan nézdelém...

Olyan fehér volt, mint szerelmesem,
kivel a kékes nyári éjszakában
gyakorta jártam, hogy még élt a földön;
olyan szelíd volt, mint az én anyám,
akkor, midőn fejem ölébe hajtva
a reszkető égbolt tüzére néztem,
mint álmodó, elfáradott diák.
S én ezt az ismeretlent úgy szerettem...

Szétdúlt sikátor ósdi útjain,
sírhalmok eldőlt oszlopi között,
égő tivornya rikkantó zajában,
kietlen éjjel meddő némaságán
vitt csendesen ez ismeretlen asszony,
s én néztem egyre halvány ajkait...

Egyszerre felkiálték: "Ismerős vagy!
Te a Halál vagy."
      "Az vagyok" felelt,
és vérvirágot csókolt ajkaimra,
befogva csendesen húnyó szemem.

1905


Elemzések

A Kosztolányi Dezső által írt "A jelenés" című vers a természettudományos szemléletet nem közvetlenül tükrözi. Ez egy lírai költemény, amelyben az érzelmek és a misztikus elemek dominálnak. Azonban érdekes lehet néhány kapcsolatot találni a mai természettudományos felfedezésekkel.

Az első szakaszában a vers leír egy női alakot, aki halvány és fátyolos. A természettudományban a színek és textúrák tanulmányozása az anyagok összetételének és tulajdonságainak megértéséhez vezethet. A halvány és fátyolos megjelenésnek lehetnek kapcsolatai az anyagok mikroszerkezetével és az optikai jelenségekkel, például a fény elhajlásával és megtörésével.

A második szakaszban a költő beszél a pillanatnyi ájulatról, amelyet érez a nővel való érintkezés közben. A neurokutatásban fontos szerepet játszanak az agyi reakciók és az érzelmi impulzusok tanulmányozása. Az érintés hatása az agyban tapasztalható idegi aktivitással és a hormonok felszabadulásával magyarázható.

Az utolsó szakaszban a költő úgy érzi, hogy az ismeretlen nő a Halál szimbóluma. A halál és az emberi test elengedhetetlen kapcsolata napjainkban is kutatási téma a biológia és az orvostudomány terén. A sejtek programozott halála (apoptózis) és az öregedési folyamatok megértése a kutatások fókuszában áll, hogy betegségek megelőzése és kezelése lehetséges legyen.

Fontos azonban megemlíteni, hogy a vers elsősorban az érzelmekre és azt az átélésre fókuszál, amelyet a költő érez az ismeretlen nő jelenlétében. Míg a természettudomány az objektív megfigyelésekre és bizonyítékokra alapozódik, a költészet inkább a szubjektív élményeket dolgozza fel. Ezért a verset elsősorban irodalmi és érzelmi értékek alapján kell értelmezni és értékelni.

Kosztolányi Dezső "A jelenés" című versének irodalomtudományi szempontból számos elemzési lehetősége van mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi kontextusban.

A versen egy fátyolos, halvány nő jelenik meg, aki a mű szerzőjéhez szól. Az ismeretlen nővel való találkozás és az általa kiváltott érzelmek az úgynevezett női álom típuson alapulnak, mely gyakori témaválasztás a szimbolista, romantikus és szecessziós irodalomban. Az ismeretlen nő alakja a vágyakozás és vágyódás szimbóluma lehet, amely a költőben érzelmeket és vágyakat kelt.

A versben megjelenik a motívum a nő iránti vonzalomról és a vonzalom kölcsönös részérzetéről. Ez a kettős vonzalom mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban gyakori és visszatérő témaválasztás.

A vers címe, "A jelenés", utal egyfajta misztikus vagy transzcendentális élményre, amely az ismeretlen nő megjelenítésekor következik be. Az ilyen metafizikus élmények a romantikus irodalom jellemző elemei, amelyek azt sugallják, hogy a külvilág túlmutat a hétköznapi valóságon.

Az ismeretlen nő alakjának leírása a szépség és a törékenység motívumait ragadja meg, amelyek szintén jellemzők a romantikus és szimbolista irodalomban.

A versben megjelenik a tematikus motívum a halál, amikor a költő rádöbben, hogy az ismeretlen nő a Halál megtestesítője. Ez a motívum a többi költői alkotásban is gyakori és felismerhető elem.

Műfaji szempontból a vers lírai műfajba tartozik, és egy lírai ideával foglalkozik, nevezetesen a vágyakozással és az ismeretlen nő iránti vonzalommal. A lírai műfaj és annak tematikája mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban gyakran vizsgált téma.

Kosztolányi Dezső "A jelenés" című versének alkotóelemei és témái, mint például a vágyakozás, az ismeretlen nő iránti vonzalom és a halál, összefüggéseket mutatnak a szépirodalom különböző irányzataihoz és műveihez mind a magyar, mind a nemzetközi szinten. A vers lírai hangvétele, misztikus elemek és a költő személyes élményei révén szélesebb kontextusba helyezhető és kapcsolódik az irodalmi hagyományokhoz és stílusokhoz.

Kosztolányi Dezső "A jelenés" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A versben megjelenik egy ismeretlen nő, aki egyfajta jelenést képvisel. A nő halvány és fátyolos, ami a szentek vagy angyali lények ábrázolására utalhat. Egyfelől az ismeretlen nő megtestesítheti a halált, amit az utolsó sorban maga is megerősít. Másfelől azonban a verse több értelmezést is magában hordozhat.

Bibliatudományi nézőpontból a "jelenés" kifejezés az Ószövetségben is megtalálható, ahol Isten többször is jelenik meg embereknek különböző formában vagy angyalokon keresztül. Az ismeretlen nő hasonló módon megjelenik a költeményben, és az embert a halál felé vonzza. Ez utalhat az emberi lét véges volta és az emberi halandóság realitására. A verse így az élet múlandóságát és a halál szerepét feszegeti.

Patrisztikai nézőpontból a versben megjelenő nő metaforikusan az istenségre és az isteni megnyilvánulásokra is utalhat. Az isteni jelenések és kinyilatkoztatások a keresztény hagyományban fontos szerepet játszanak, és az embernek útmutatást adnak Isten akaratával kapcsolatban. A verseben az ismeretlen nő halászólag vonzza magához a költőt, hasonlóan ahogy az isteni jelenések vagy kinyilatkoztatások vonzzák az embert az isteni irányba. A halál metaforája pedig lehet az emberi létezés átmeneti volta és a halhatatlanság vágyának szimbóluma.

Skolasztikus nézőpontból a versben megfigyelhető az anyagnak és az elme/lelki lénynek a kölcsönhatása is. A versben az ismeretlen nő megjelenése a költőben erős érzelmi reakciót vált ki, ami megmutatja az emberi érzékek és a testi valóság hatását a lelki életre. Az ismeretlen nő által kiváltott érzelmek és érzékek gazdagsága is utalhat az emberi tapasztalat és az emberi létezés sokszínűségére.

Más nézőpontból a vers úgy is értelmezhető, hogy az ismeretlen nő a múltbeli szerelmesről vagy elveszett személyről szól, akivel a költő megeleveníti a régi emlékeket és érzelmeket. A versekben gyakran jelennek meg olyan személyek vagy emlékek, akik az ember életében jelentős szerepet játszanak, és emlékeik vagy hatásuk tovább élhetnek a költészetben.

Összességében a "A jelenés" című vers teológiai szempontból az emberi létezés és halandóság, a halál, az isteni jelenések és kinyilatkoztatások, valamint az emberi érzelmek és tapasztalatok összefüggéseit boncolgatja. A Bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira való utalások segítenek megérteni az emberi lét mélységeit és az emberi tapasztalat széles skáláját.