A "A kulcs" című Kosztolányi Dezső vers természettudományos szempontból is értelmezhető, különösen a tengerek és az időjárás kapcsán. Azonban fontos megjegyezni, hogy a vers nem közvetlenül hivatkozik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire, hanem inkább a természet erejét, a tenger mélységét és a szél jelenségét hangsúlyozza.
Első sorában Kosztolányi azt írja, hogy a szobájának a kulcsát a "tengermélybe dobták", ami a természeti erők kifejezője, ahol a tenger az egyik legősibb és legmélyebb természeti jelenség. Ez a tenger lehet metaforája a problémáknak vagy a hiány érzésének, ami szintén az emberi létezés természeti aspektusához kapcsolódik.
A második sorok azt sugallják, hogy Kosztolányi most "nem mehet haza", ami utalhat az ember korlátozottságára a természet ereje és viszonylagossága előtt. Az időjárási viszonyok vagy az olyan természeti jelenségek, mint a tenger és a szél, ahol a vers oldalain folyik, szintén a modern meteorológiai felfedezésekhez kapcsolódnak. Ezek a felfedezések segítenek a tudósoknak megérteni és előre jelezni ezeket a természeti jelenségeket.
A versben említett "kriptakulcs" szó szintén kapcsolatban állhat a mai technológia fejlettségével, amely lehetővé teszi az adatok védelmét és az információk titkosítását elektronikus eszközök segítségével. Ez a kulcs lehet metafora az emberi élet és a múlt tapasztalatainak titkosítására, ami utalhat a modern pszichológiai kutatásokra is.
A versben megjelenő tenger metaforája az emberi lélek útjának, ahol "titkom lenn a mélyben" és "fejem fölött fütyül a szél". Ezek az időjárás jelenségei és természeti ereje lehetnek, amelyek hatással vannak az emberi életre és érzelmekre. A mai természettudományi kutatások segítenek megérteni ezeket az összefüggéseket és kapcsolatokat az ember és a természet között.
Összességében a "A kulcs" című vers természettudományos szempontból többek között a tengeri és meteorológiai jelenségek, a titkosítás és az emberi érzelmek kapcsolatát mutatja be. Bár a vers nem közvetlenül utal a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire, mégis felhasználja a természet erejét és jelenségeit, hogy megragadja az ember érzelmi és pszichológiai tapasztalatait.