A Kosztolányi Dezső A temetőben című vers a teológiai szempontból számos értelmezést felvet. A versben megjelennek olyan elemek, amelyek kapcsolódnak a bibliai és teológiai motívumokhoz, valamint a keresztény hagyományhoz.
A vers kezdete már önmagában is vallási hátteret sugall, amikor az "Alkonybibor" szóval kezdünk. Ez az expresszió a bibliai átvilágításban az esti időszakot jelenti, amikor a nap lenyugszik, és az éjszaka következik. Az alkonyi fény gyakran szimbolizál valamiféle kontrasztot a sötétséggel szemben, ami a bűnt vagy a halált jelképezi. Ebben az esetben az alkonyi fény megbékélést és reményt sugall a temetőben.
A következő sor, amely a "sötétlő cipruságon" szól, szintén kapcsolatba hozható a bibliai és teológiai motívumokkal. A ciprus a jeruzsálemi Sion hegyén jelentős szerepet játszik a Biblia egyes részeiben. A ciprus keresztény kontextusban gyakran az örökkévalóság és a fennmaradás szimbóluma. Tehát a vers itt is egyfajta isteni jelenlétre utal.
A következő sorok, amelyek a "Valaki" jön mély gyászban, haloványon és nézi a ledőlt keresztet, szintén teológiai jelentést hordoznak. A "Valaki" alakja jelenthet egy személyt, aki saját gyászát reflektálja a temetőben, vagy akár Krisztus alakját, aki a kereszten halt meg. A ledőlt kereszt pedig a halál, a szenvedés és a feltámadás szimbóluma a keresztény kultúrában.
A második rész a versnek több misztikus elemet tartalmaz. Az éj sötétsége és a hold fénye ellentmondásként jelenik meg. Ez a misztikus kép összekapcsolódik a keresztény misztika hagyományaival, ahol az éjszaka és a sötétség a lélek elvonultságát jelenti, ami segít mélyebb spirituális tapasztalatokban.
Az éjfél, mint jelentős időpont szintén fontos szerepet játszik a keresztény hagyományban. Az éjfél a Biblia és a liturgia szerint az első és utolsó várakozást idézi, az idő előtti és végleges megjelenés misztériumát. Az, hogy valaki "jő a másik", kapcsolódhat az adventi várakozáshoz vagy akár az Úr második eljöveteléhez.
Végül, az "átöleli halványan, hófehéren" sor a misztikus és transzcendens élményre utal. Itt a "Valaki" találkozik valamivel, ami hófehér és halvány, ami az égi szférákra vagy a túlvilágra utalhat.
Bibliai, patrisztikai és skolasztikai nézőpontból a versben megjelenő motívumok és szimbólumok számos értelmezést engednek meg. A biblikális témák és motívumok, például az alkony, a ciprus és a kereszt, összekapcsolódhatnak a bibliatudománnyal, amely a bibliai szövegek történeti-kritikai elemzését végzi. A patrisztikai szemlélet a korai keresztény írók és atyák teológiáját és teológiai gondolatait vizsgálja. Ez a versben megjelenő misztikus elemekkel és keresztény tapasztalatokkal is kapcsolódhat. A skolasztika, amely a középkori keresztény filozófia és teológia egyik ága, a racionális és logikai elemzést alkalmazza a teológia terén. A versben megjelenő teológiai elemek és motívumok számos spekulációra adnak lehetőséget a skolasztikus szemléletben is.
Végső soron a vers sokkal tágabb értelemben is teológiai perspektívákat nyit meg. A temető, a gyász és a halál motívumai több vallásban és filozófiában is központi helyet foglalnak el, így az érzelmi, filozófiai és vallási dimenziók sokféle értelmezést tesznek lehetővé a versben.