Ásítok és csak bámulom,
a szájam, mely mint a gödör,
mély és sötét, és érezem,
hogy most a semmiség gyötör.
Én várom itten a halált,
s unatkozom, hogy mégse jő,
mint mikor késik a vonat
és csöpörög a híg eső.
Ó unalom, mely céltalan
bölcsőm, koporsóm közt ivel.
Az élet az nagyon rövid
de, jaj, oly lassan múlik el.


Elemzések

Kosztolányi Dezső "Ásítok és csak bámulom" című versét irodalomtudományi szempontból elemzve számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Hangulat és érzelmek: A versben megjelenő hangulat és érzelem megegyezik a 20. század eleji európai modernista költészet egyik fő jellemzőjével, a kiábrándultsággal és a kilátástalansággal. Ez a hangulat áthatja a magyar és nemzetközi szépirodalmat is, például a francia szimbolizmust, vagy a német expresszionizmust.

2. Költői képek: A versben jelenlévő költői képek és szimbólumok, mint például a gödör, a vonat vagy az eső, szimbolikus tartalommal bírnak. Ezek a képek és szimbólumok sok más modernista költő műveiben is előfordulnak, például T. S. Eliot vagy Rilke verseiben.

3. Az idő tapasztalata: A versben megjelenő az idő múlásának lassúsága és a várakozás érzése hasonló lehetőség a magyar irodalomban is, például Ady Endre vagy Babits Mihály verseiben, vagy a nemzetközi irodalomban, például Emily Dickinson műveiben.

4. Az élet rövidsége: Az élet rövidsége és múlandósága az emberi létezés egy általános témája mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Például a magyar költészetben József Attila verseiben vagy a nemzetközi irodalomban ez a téma megtalálható William Shakespeare műveiben vagy Rainer Maria Rilke verseiben.

5. Az unalom és a halál: Az unalmat és a halált ábrázoló versek megtalálhatóak mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. Például a magyar költészetben a Nyugat csoport vagy a Nyugat utáni irodalom szerzőinek versei, vagy a nemzetközi irodalomban Edgar Allan Poe vagy Arthur Rimbaud versei.

Összességében Kosztolányi Dezső "Ásítok és csak bámulom" című versét számos összefüggésben lehet értelmezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Ez a vers az 20. századi modernista lírai költészet egyik tipikus példája, amely áthatja a kortárs magyar és nemzetközi irodalmat is.

Kosztolányi Dezső "Ásítok és csak bámulom" című verse teológiai szempontból is értelmezhető, bár ez nem a központi kérdés vagy célja a költeménynek. A versben a cselekvések hiábavalóságát és az élet rövidségét hangsúlyozzák, ami összefügg a teológiai gondolkodással.

A Bibliátudomány szempontjából a versben megjelenik az idő múlása és az élet hiábavalóságának témája, melyre Igei kérdéseket is fel lehet tenni. Ahogy a szerző vágyakozik a halál után, megjelenhet az emberi lét értelmét kereső kérdésekkel kapcsolatos keresés a velejárója is. Ezen túlmenően, a bibliai szövegekben is szerepelnek olyan részek, melyek kifejezik az unalom és a hiábavalóság érzését, például Prédikátor könyve.

A patrisztika szempontjából a versben megjelenő halálra való várakozás és az idő múlásának lassúsága a földi világhoz és a halandó élet miatt való ragaszkodáshoz köthető. A patrisztikus gondolkodás szerint az emberi lét múlandó és az igazi élet a halálon túl van. A versben megjelenő unalom és céltalanság érzése a patrisztikus gondolkodásban az ideigvaló világtól való eltávolodást és a végső célt, Istenhez való visszatérést is jelentheti.

A skolasztika szempontjából a versben hangsúlyozott idő múlásának lassúsága és az élet rövidsége is érdekes lehet. A skolasztikus filozófiában az idő és az örökkévalóság kapcsolata a központi kérdés. A versben megjelenő lassan múló élet az idő múlását, míg a halálra való várakozás az örökkévalóságra való vágyat, a végső célt jelentheti.

Természetesen más nézőpontokat is fel lehet használni a vers teológiai értelmezésére. A filozófiai nézőpontok, például az abszurditás vagy a nihilizmus, szintén megfelelő lehetnek a versben megjelenő témákhoz. Mindazonáltal fontos figyelembe venni, hogy a vers elsődleges üzenete és célja nem a teológiai aspektusok bemutatása, hanem az élet és az idő múlása közötti ellentmondások és érzések kifejezése.

A vers természettudományos szempontból vizsgálva, számos érdekes elemet tartalmaz. Először is, a vers hangulata és a költő érzései a szájáról mint egy gödörről beszélve utalhatnak az emberi anatómia jellemzőire. Az emberi száj valóban mély és sötét, és egyes kutatások szerint a szájban található baktériumoknak és mikroorganizmusoknak nagy hatása lehet az emberi egészségre.

A versben említett "semmiség" gyötörésére utalva pedig felmerülhet a kvantumfizika és az univerzum keletkezésével kapcsolatos elméletek. Az elmúlt években a tudósok felfedezték, hogy az univerzum többségét a sötét energia és a sötét anyag alkotja, amelyek még mindig ismeretlen eredetűek és jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek. Az univerzum fejlődését és a semmihez kapcsolódó kérdéseket kutatva, a költő életérzése kapcsolatba hozható a legfrissebb tér-idő elméletekkel és az univerzum titkaival.

A versben említett unalom és a lassan múló élet szintén egy természettudományos megközelítést tükrözhet. A modern orvoslás és az egészségügyi kutatások folyamatosan próbálnak megérteni és megfejteni az öregedés folyamatát, valamint megoldásokat keresnek a betegségek elleni küzdelemre. A versben kifejezett vágy a halálra és az unalomra utaló érzések a modern emberiség előtt álló kihívásokat is hangsúlyozhatja.

Végül, a versben található természeti elemek, mint a vonat és az eső, szintén összekapcsolhatók a modern technológia és időjárás-kutatásokkal. Az időjárási változások és a közlekedési folyamatok tanulmányozása segít a szélsőséges időjárási jelenségek előrejelzésében és megértésében. Az eső cseppjeinek említése pedig felidézheti a cseppfolyós anyagok fizikai tulajdonságait, valamint a vízkörforgás és az atmoszféra jellemzőit.

Összességében, a vers természettudományos szempontból vizsgálva több érdekes elemet tartalmaz, amelyek kötődnek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez. A költő érzéseit és a természeti jelenségeket összekapcsolva, a lírai műben megjelenik a modern emberi tapasztalat és a természeti világ összefonódása.