Petőfi bronz mellszobra néz ránk,
- az arca csontos, fürtje borzas -
néhányan álmosan vitáznak,
pár közülünk ujságot olvas.
A régi véres ideálért
langyos kedéllyel harcba szállunk,
a zongorán egy léha nótát
ver néha künn egy barátunk.

A cigarettek füstölögnek,
beszélünk sok garázda lányról,
sápadt képünket láz aszalja,
de a szemünk, főnk mégse lángol,
és a szobor bámul reánk még,
meredt, üres szemével éget,
amint nyugodtan nézi, várja
az eljövendő nemzedéket.

Egy nagy, poros babérfüzér van
magasló homlokára csapva,
és egy kimentszínű, hatalmas
trikolór ing-leng csendbe rajta.
Künn a ködös eső szemerkél,
az ég sötét, kedvünk mogorva.
Felrezzenünk, ha rátekintünk
a néma, nagy bronz mellszoborra.

1905


Elemzések

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és több értelmezési lehetőséget is megenged.

Az egyik lehetséges értelmezés az emberi ideál keresése és a vallási hit kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. A régi véres ideálra való visszaemlékezés és az ez iránti vágyakozás a vallási kérdések felvetését is magában hordozza. A szobor, ami a Petőfi Sándor által képviselt idealizmust szimbolizálja, a néma bámulással és várakozással a jövő nemzedék felé fordul, ami a vallási hittel kapcsolatos várakozást, az isteni beavatkozást is jelentheti.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő bibliai utalások is értelmezhetőek. A régi véres idealizmus, a küzdelem a védelméért vagy a harcba szállás utalhat a végítélet közeledtére és a Krisztus második eljövetelére. A bronz szobor fürtjeinek borzas volta és az üres, meredt szeme Krisztus szenvedését és halálát, a kereszthalált is jelképezheti.

A patrisztika, vagyis a korai keresztény teológusok gondolkodásának szempontjából a versben megjelenő emberi ideál és a vallással kapcsolatos kérdések felvetése is érdekes lehet. A régi véres idealizmus mellett a versekben megjelenő széthúzás, a barátságos együttlét és az álmos viták a keresztény közösség szerepét is tükrözhetik.

A skolasztika, azaz a középkori teológiai irányzat szempontjából pedig a versben megjelenő feszültség a hit és a világi élet között, valamint a szobor szemerkélő külső körülményeinek a jelentősége is vizsgálható. A ködös eső, az ég sötétsége és a ling-csend, valamint az ásítozó lángolás hiánya mind összefüggést mutathat a világi élet nehézségeivel és a keresztény hitben megtalálható vigaszos és békés válaszokkal.

Ezen kívül más értelmezési lehetőségek is felmerülhetnek, például a vallás és a művészet viszonya, vagy a vallási hagyományok megőrzésének fontossága a modern korban. Az értelmezést tehát a vers sajátosságai, a költő életműve és a korabeli kontextus is határozza.

A vers természettudományos szempontból számos érdekes jelenséget és témát érint.

1. Az első versszakban említett Petőfi bronz mellszobor a bronz megmunkálásának és a szobrászatnak a témája. A bronz ötvözet, amelyet a mai napig elterjedten használnak szobrászatban és más iparágakban is.

2. A "pár közülünk ujságot olvas" sor a hírek és információk áramlásához kapcsolható. Napjainkban óriási mennyiségű információhoz juthatunk hozzá az újságok, könyvek és az internet segítségével, így mindig naprakészek maradhatunk a természettudományos legújabb eredményekkel kapcsolatban.

3. A második versszakban említett "cigarettek füstölögnek" a dohányzás és annak hatásaira utal. A dohányzás káros hatásai a természettudományban is jól ismertek, többek között számos daganatos megbetegedést és egyéb egészségügyi problémákat okoz.

4. A "szobor bámul reánk még" sorban a szobor állandó jelenléte és figyelme arra utal, hogy a természeti objektumok és az emberi tevékenység kölcsönhatásban vannak egymással. A természet megfigyelése, tanulmányozása során megpróbálhatjuk megérteni és befolyásolni a természetet.

5. A "meredt, üres szemével éget" sorban a szobor által közvetített szemkontaktus és annak hatása jelenik meg. Számos kutatás foglalkozik az emberi kommunikáció és a szemkontaktus fontosságával, valamint a természetben előforduló szemkontaktusokkal, például az állatok közti szemkontaktussal.

6. A "ködös eső szemerkél" sor a köd és az eső meteorológiai jelenségeihez kapcsolódik. A megfigyelt időjárási jelenségeknek köszönhetően képesek vagyunk előrejelezni az időjárást, és ennek segítségével megfelelő intézkedéseket hozni.

Mindezen elemek a természettudomány legújabb felfedezéseivel és kutatási területeivel hozhatók összefüggésbe. A természettudomány folyamatosan bővülő terület, amely lehetőséget ad a természeti jelenségek megértésére és az emberi tevékenység jobb megértésére.

A Kosztolányi Dezső Az egyetemi körben című versben számos irodalomtudományi szempontból érdekes összefüggés található mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Stílus és forma: A vers egy közös térben játszódik, ahol a szereplők az egyetemi körben gyűlnek össze. A költő részletesen leírja a környezetet, a szobor jellemzőit, a hangulatot és a beszélgetéseket. Az írói stílus és a versforma (szabályos rímek, hasonlatok, megszólítások stb.) segít abban, hogy érzékeltessék a környezet és az emberek hangulatát, érzéseit.

2. Tematika: A versben megjelenik a múlt és a jelen konfliktusa. A szobor Petőfivel az egyetemi körben ülve a múltat, a régi ideálokat képviseli, míg a szövegben említett diákok a jelenben élnek, és vitatkoznak, olvasnak és beszélgetnek. Ezen túlmenően az idő és az idő múlása is fontos téma. A szobor jelképezi a múltat, míg a versek és a beszélgetések a jelenre, az eljövendő nemzedékre utalnak.

3. Motívumok: A versben számos motívum található, amelyek kapcsolódhatnak mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomhoz. Például a szobor, mint a múlt szimbóluma vagy a ködös eső, mint a hangulatot ábrázoló elem. A Petőfi bronz mellszobra is egy gyakran előforduló motívum az irodalomban, például Shelley Ozymandias című versében.

4. Hangulat és érzelmek: A versben általában melankolikus és elszigetelt hangulat uralkodik. A szobor merev és üres szemmel figyel, ami közömbösséget és várakozást sugall az eljövendő nemzedék számára. Egyes szereplők álmosak, emiatt egyfajta közönyös vagy elveszett hangulat alakul ki. Ez a hangulat a modernista irodalom jellemzője, amely gyakran foglalkozik az egyik emberi érzés kiüresedésével és a modern társadalomban való elveszettséggel.

Ezenkívül a vers 1905-ben íródott, amely időszak fontos volt a magyar irodalom szempontjából. 1905-ben indult el a Nyugat című folyóirat, amely sok szerzőt és költőt inspirált. Ennek a versnek a megjelenése és témája is kapcsolódhat a kortárs irodalmi mozgalmakhoz és áramlatokhoz.

Összességében a Kosztolányi Dezső Az egyetemi körben című vers irodalomtudományi szempontból sokféle érdekességet kínál mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.