Az órák homloka lüktet.
lázas az idő.

Nem is tudom, mi van velem.
Látom az órát.
Minden órát a világon,
azt, amely siet, azt, amely késik.
Hallom az óraütést és a harangot,
álmomban is.
Érzem a percet.
Észreveszem a csöndes ebédlőn
villa, kanál közt a kést, az ölő kést,
mely sorsokat bont meg, kettévág mindent,
a szájon a jelt, mely egy életet tár föl,
a szóban a kardot.

Az órák homloka lüktet:
lázas az idő.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból elemezve, számos olyan elemet találhatunk, amelyek kapcsolódnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez. Az időről és az órákról szóló részek elsősorban az idő, a fizika és a császár szabályozott kalibrációja kapcsán érdekesek.

Az "Az órák homloka lüktet" részben az idő "lázasan" pulzál. Ez metaforikusan utalhat a relativitáselméletre és az idő görbülésére, ahol az idő folyásának sebessége függ a gravitációs vonzástól és a mozgástól. Az idő mérése és érzékelése az órákkal kapcsolatos, amelyek pontosan mérni képesek még a legapróbb időegységeket is. Ez összhangban van a kvantumfizika és az atomi órák fejlesztésével, amelyek mérése rendkívül pontos.

A "Látom az órát" és a "Hallom az óraütést és a harangot" sorok az emberi érzékszervek fontosságát emelik ki. Az érzékelésünk segít felismerni a körülöttünk lévő idő szakaszait. Az óraütések és a harangszó a periodikus jelenségekre utal, amelyek a természetben is megtalálhatóak, mint például az óceán hullámszintingadozása vagy a fák évszakonkénti ciklusa.

A "Villa, kanál közt a kést, az ölő kést" rész az anyagok, az élőlények és az energiák kölcsönhatásaival függ össze. Az elemek és vegyületek egymásra hatása az életünk minden területén jelen van, például a kések használata az étkezésnél vagy a műtétek során. A sorsok és a sorsok megváltására utaló rész a koincidenciák és az ok-okozati összefüggések kutatásához kapcsolódik.

Összességében a vers az idő, az érzékszervek, a periodicitás és az anyagi kölcsönhatások körében mozog, amelyek mind fontos elemek a mai természettudományos kutatásokban. A vers által felvetett kérdések és gondolatok pedig inspirációul szolgálhatnak a kutatások újabb területeinek felfedezéséhez.

A verset irodalomtudományi szempontból elemződve megfigyelhetőek különböző összefüggések mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Tematika: Az órák, az idő és a múlás motívumai többször is megjelennek a versben. Ez a tematika nemcsak Kosztolányi Dezső műveiben, hanem általában a modernista és az expresszionista irányzatokban is gyakori. A múlás, a halál és az idő folyamának tudatos megfigyelése a költők számára fontos és gyakran visszatérő motivum.

2. Hangulat: A versben állandó az izgatottság és a nyugtalanság hangulata. A lázas idő, az óraütések és a harangkongás mind erre utalnak. Ez a hangulat általában a modernista, szecessziós és szimbolista irodalomban jelenik meg, amelyekben gyakran hangsúlyt kap a belső feszültség és a világot fenyegető veszélyek tudata.

3. Szimbólumok és metaforák: A versben több szimbólum (az órák homloka) és metafora (az idő lázas volta) is található. A szimbolikus elemek használata a modernista irányzatokban gyakori, amelyek célja, hogy a valóságot mélyebb értelmekkel és jelentésekkel ruházzák fel.

4. Struktúra és forma: A versnek nincs meghatározott ritmusa vagy ríme, inkább szabálytalan és szabadversszerű. Ez a forma az avantgárd irányzatokra jellemző, amelyeknek célja a hagyományos költészeti normák felforgatása és új megközelítések keresése.

5. Nyelvi megformálás: A versben a minőségi képek használata és a szavak hangutánzó hatása hangsúlyos. Ez a stilisztikai megoldás a szimbolista és az expresszionista költészetben is előfordult.

Fentieken kívül még számos egyéb elemzési lehetőség lenne, például az alkotás kontextusának (a szerző életrajza, a kor társadalmi vagy politikai helyzete stb.) figyelembevétele, vagy a költemény műfaji besorolása és az ehhez kapcsolódó összehasonlítások más művekkel.

A vers teológiai értelmezése során fontos figyelembe venni a versbeli elemeket és azok szimbolikus jelentését, valamint a szerző Krisztus- és halálmetaforáit.

Az órák homlokának lüktetése és az idő lázas volta egyfajta világfájdalmat, fokozott érzékenységet és feszültséget sugall. Ez a vers egyfajta vallomás is lehet, ahol a szerző elmélkedik a múló időn, az élet és halál közötti feszültségen. A versben megjelenő órák lázas volta és az idő lüktetése arra utalhat, hogy az idő szorosan összefügg az emberi lét és halál kérdésével.

A versben említett harang pedig hagyományosan a jelentős eseményeket, köztük a haláleseteket jelképezi. A harang lüktetése hanghallásra keltheti az óraütést, ami a versben megjelenő hamvazószerdára utalhat. A hamvazószerda a keresztény húsvéti böjt kezdőnapja, amikor a hívők hamuval jelölik meg homlokukat, mint az elmúlást és az emberi lét múlékonyságát jelképezve.

A versben megjelenő kések és kardok szintén jelképes jelentéssel bírnak. A kés mint az ebédlőben megtalálható eszköz, amely a mindennapi életet szolgálja, itt az életet is jelképezheti. Az ölő kés azonban sorsokat bont meg, mely rámutat arra, hogy az élet törékenysége mögött meghúzódik a halál fenyegetése is.

A szóban megtalálható kard pedig a Bibliában is szereplő jelkép, amely az Igét jelenti. A versben a szóban található kard egyfajta megnyitást is jelenthet, amely által az emberi létezés sorsa és értelme tárul fel.

Az összefüggésekre való tekintettel, a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontja is releváns lehet a vers értelmezése szempontjából. A bibliatudomány az ószövetségi és újszövetségi szakirodalmak elemzésével foglalkozik, így a versben megjelenő idő és halál tematikája kapcsolatba hozható a Biblia hasonló témáival és szimbólumaival.

A patrisztika pedig az első évszázadok keresztény szerzőinek és gondolkodóinak munkásságával foglalkozik. Az idő és halál problémájával kapcsolatos teológiai gondolkodásokat és az emberi létezés értelmét kereső elmélkedéseket illetően a patrisztikai gondolkodók munkássága valószínűleg hasonló megközelítési módot és értelmezéseket kínálna.

A skolasztika pedig középkori filozófiai és teológiai irányzat, amely egyesíti a racionalitást és a hitet. A skolasztika filozófiai keretei segíthetnek a versben megjelenő érzelmi töltet és a teológiai tartalmak összekapcsolásában. A skolasztikus logika és érvelési módszerek egyfajta struktúrát adhatnak a verselemzésnek és segíthetnek a vers mondanivalójának és jelentésének feltárásában.

Természetesen az adott vers komplexitását és széleskörű értelmezési lehetőségeit figyelembe véve más megközelítéseket is választhatunk. Például a szerző pszichológiai vagy szociológiai megközelítését is vizsgálhatjuk, amelyek egy másik nézőpontot és értelmezés lehetőségét kínálják.