Kosztolányi Dezső "Bús távolok" című versében a teológiai szempontokra való alkalmazás több módon is lehetséges. A versben megjelenő motívumok és képek összefügghetnek a bibliai és teológiai tartalmakkal, valamint az egyházi gondolkodás különböző időszakainak nézőpontjaival.
A vers első soraiban megjelenő néma nyárfák, csillagok és fény-tengerek motívuma a teremtésre, az isteni alkotásra utalhat. A bibliatudomány szempontjából a teremtéstörténetet (1Móz 1-2) érdemes említeni, ahol Isten a semmiből teremti meg a világot és benne az emberi lényt. A versben megjelenő távoli és rezgő képek arra utalhatnak, hogy a teremtés titokzatos és megfoghatatlan erejét próbálja megragadni a költő.
A vers második részében a méla hárfák, valamint a vérpiros rózsa megfagyása a múlandóságot és az emberi élet múlhatatlanságának kérdését veti fel. A patrisztika idején nagy jelentőséget kapott az emberi élet múlandóságának és az örökkévalóságnak a kérdése. Az emberi életet a földi lét rózsaként, változékonyságát pedig fagyként ábrázolja a költő, ami visszaköszönhet a patrisztikus gondolkodásban is.
A vers harmadik részében a hűs hold és a jég-korona motívuma egyfajta hidegséget és elzárt tisztaságot sugall. Ez az átkos messzeség és a hűvös puszták képe az emberi elidegenedést, a magányt és az Istenhez való távolságot is jelentheti. A skolasztika teológiájában, illetve a középkori egyházi gondolkodásban hangsúlyos volt az ember és Isten távolságának kérdése, és a bűnbeesés következményeként kialakult elidegenedés problémája.
Végül, a versben megjelenő álomvilág és kővé merevedett köd motívuma a világ múlandóságát, fájdalmát és a világtól való menekülést jelképezheti. Az álomvilág és a köd-élet képe az egyházi gondolkodásban és a középkori művészetben hozzárendelhető az átmeneti, mulandó földi élethez, míg a bús távolok és a hűvös pátosz a spirituális vágyat és a végső bizonyosságot kereső emberi lélek helyzetét tükrözheti.
Összességében, Kosztolányi Dezső "Bús távolok" című verse összekapcsolódhat a bibliai és teológiai tartalmakkal, valamint a bibliatudománnyal, a patrisztikával és a skolasztikával. A versekben nem egyértelműen megjelenő képek és motívumok többféle értelmezést is magukban rejthetnek, és a vallási gondolkodás különböző időszakainak nézőpontjait is megjeleníthetik.