Úgy fekszenek, mint a nehéz kövek
     virágok közt, a rekkenő melegben,
szemük üveggömb, derekuk cövek.

Alusznak ők, a sok-sok ismeretlen
     a föld alatt, az édes föld alatt
feszes, kemény vigyázz-ban és meredten.

De most virágzik mindegyik ajak,
     most érzik ők, mindent viola füst föd,
és csókolják az életet, nyarat.

A ballerínán aranyak, ezüstök,
     és a gavallér vár, sóhajtva vár,
lila ruhában szundikál a püspök.

Künn a kalászos rónán áll a bál,
     még a csigás homok is várja-várja,
fényt izzad a föld, táncol a halál.

Ők is kendőzik magukat a bálra,
     a nyári bálra s mindenük ragyog,
körmük szederjes, vézna ujjuk sárga,

és szörnyű arcuk nézi a napot.


Elemzések

A vers elején Kosztolányi leírja a halottakat, akik a virágok között fekszenek. A "nehéz kövek" és a "szemük üveggömb, derekuk cövek" kifejezések a halál szilárdságát és merevségét jelképezik. Ezzel ellentétben a második versszakban megjelenik a változás, hogy a halottak életre kelnek és virágokat hoznak létre. Ez az ellentét a halál és az élet között az egyik fő teológiai témája a versnek.

A bibliatudomány nézőpontjából vizsgálva a verset, a halottak feltámadását és az örök életet lehetne megemlíteni. A halottak eszközzé válnak, hogy Isten iránti hálát és dicséretet fejezzenek ki a teremtett világban. A virágok és a nyár szimbolizálja az Istentől kapott életet és azt, hogy az emberi lélek nem pusztul el teljesen a halállal.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő halottak jelképezhetik a lelkünk állapotát a bűn és a megtérés között. A halandó testek, amelyek a bálra készülnek, képet alkothatnak az ember lelki helyzetének átmenetéről a bűnös állapotból a megtisztulás és üdvösség felé.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő halottak az emberi élet múlandóságát és az idő véges természetét jelenthetik. A halotti pajzson keresztül a verselemek – az aranyak, ezüstök, a nyári bál és a halál táncolása – szemben vannak állítva a halottak rideg, merev arcával, hogy rávilágítsanak a halandóság és a halál valóságára az élők számára.

Fontos megjegyezni, hogy ezek csak néhány lehetséges megközelítés a vers értelmezésére teológiai szempontból. A versnek számos más értelmezése is lehet a vallás és teológia egyéb aspektusaiból kiindulva, vagy akár a halál, az idő múlása és a változás általános emberi élményével összefüggésben is.

A vers Kosztolányi Dezső "Cifra halottak" című művéből származik. Az alábbiakban az irodalomtudományi szempontokra összpontosítunk, és elemzésünkben kitérünk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom összefüggéseire.

A versben a halottak leírása dominál. Az "úgy fekszenek, mint a nehéz kövek" sor metaforikusan ábrázolja a halottakat, akik szó szerint alusznak a föld alatt. Ez az ábrázolás a halálba való elmerülést szimbolizálja, és egyben a halottak átváltozását a természeti elemek részévé. Ez a motívum megtalálható az antik görög irodalomban, például Homérosz Odysszeiájában, ahol az alvilágban található a "nehéz kövek közé temetett lélek" témája.

A vers másik fontos eleme a virágok jelenléte a halottak közt. Az "és csókolják az életet, nyarat" sor a virágok jelképes jelentését hordozza, amelyek az életet és a megújulást képviselik. Ez az összefüggés megtalálható a romantikus lírában is, ahol a virágok gyakori motívumnak számítanak. Például Friedrich Hölderlin, a német romantika egyik kiemelkedő költője, verseiben gyakran használ virágokat az élet és a szépség szimbólumaként.

A versben megjelenik a társadalmi osztályok és hivatalok jelképes megjelenítése is. A "lila ruhában szundikál a püspök" sorban a püspök a méltóságát és hatalmát képviseli, míg a "gavallér vár, sóhajtva vár" sorban a középkori társadalom különböző osztályainak hivatkozásai találhatóak meg. Az ilyen jelképek és utalások gyakoriak a reneszánsz és barokk irodalomban, amelyekben a társadalmi rangok és hivatalok fontos szerepet játszottak.

Végül, a versben megjelenik a halál és a bál motívuma. A "fényt izzad a föld, táncol a halál" sorban a halál úgy jelenik meg, mint valami mozgékony és élő erő, amely részt vesz a bálon. Ez az összefüggés megtalálható a romantika és a szimbolizmus időszakában, amikor a halál és az élet közötti határvonal elmosódik.

Összességében, Kosztolányi Dezső "Cifra halottak" című versében számos irodalomtudományi összefüggés található, amelyek a magyar és a nemzetközi szépirodalom különböző időszakaival és irányaival kapcsolatba hozhatóak. Az ábrázolás, a szimbolika és a motívumok ebben a versben a költő széles irodalmi ismeretét és inspirációját tükrözik.

A vers természettudományos szempontból számos érdekességet tartalmaz. Az alábbiakban részletesen elemzem ezeket:

1. A versben említett virágok közt fekvő "nehéz kövek" utalhatnak a geológiai elemekre, például a kőzetekre, amelyek a földkéreg mélyén találhatók. A mai természettudomány szerint a földkéreg képződése és mozgása, valamint a kőzetek szerkezete és tulajdonságai ismertek.

2. Az ismeretlenekként említett emberek halottak, akik a föld alatt "feszes, kemény vigyázz-ban és meredten" fekszenek. A modern anatómia és szövettan lehetővé teszi számunkra, hogy részletesen tanulmányozzuk az emberi test felépítését és megértsük a halál körülményeit.

3. A versben szereplő ajkak, amelyek virágot hoznak, valamint a halottak életet és nyarat csókolnak, utalhatnak a biológia és az evolúció témáira. A biológia általánosan tanulmányozza az élőlények életét és viselkedését, míg az evolúció a fajok eredetével és fejlődésével foglalkozik.

4. A ballerina "aranyak, ezüstök" és a gavallér sóhajtva vár a lila ruhás püspök mellett. Ez a rész a versben a kozmológiára utalhat, amely a világegyetem nagy skálájú vizsgálatával foglalkozik. A költő itt találkozik a tárgyalásokkal a távoli csillagok és bolygók között, ahol arany és ezüst lehetnek jelen.

5. A versben említett "kalászos rónán álló bál" és a föld, amely "izzad, táncol a halál", lehetőséget adhat az ökológiai folyamatokra való gondolkodásra. Az ökológia tanulmányozza az élőlények és azok környezetének kapcsolatát, míg az éghajlatváltozás és a földi folyamatok megértése szintén jelentős téma a mai természettudományban.

6. Végül a halottaknak a bálra való felkészülése - "körmük szederjes, vézna ujjuk sárga", és "szörnyű arcuk nézi a napot" - a paleontológiával és a fosszíliák tanulmányozásával is összefüggésbe hozható. A paleontológia segít megérteni az ősmaradványokat, mint például a csontokat és a koponyákat, amelyekből információkat lehet nyerni a korábbi életformákról és azok különleges jellemzőiről.

Ezek a friss felfedezések és területek a mai természettudományban összekapcsolhatók a verssel, és gazdagítják a természettudományos perspektíváját. Az ilyen elemzések és kapcsolatok segítenek abban, hogy jobban megértsük a természetet és annak rejtett titkait.