Ó Dante, aki búsan révedezve
jártad szülőhonod szennyes sarát,
s reád mutatva szólt hűtlen Firenze:

"Ez egykoron lenn a pokolba járt";
Lenn jártam én is, s borzasztóbb pokolban,
de nem vezérelt engemet barát.

Kuszált hajakkal, sírva bujdokoltam,
kigyó harapta vérző köldököm,
s pillámra dermedt forró könnyem ottan.

Csiklandozott hideg halálöröm,
vacogtam én is kénes habjaidban,
és útamat még máig is töröm.

A Tantalusz kínkelyhét én is ittam,
izzadtam jégbe, fáztam tüzkohón.
Megettek ördögök, s a testem itt van,

véresre martam ökleim mohón.
És mindhiába a szivembe vert kés,
ha meghalok, százszor megújhodom.

Magam vagyok a poklom, az erem kész
csatorna, hol forr a tüzes patak,
futnék magamtól és nincs, nincs menekvés.

Bukom, botorkálok a kín alatt.
A tűhegyű korom, a néma éjjel,
a vasfogós manók mind kínzanak.

Felhagytam én már rég minden reménnyel.
Az ásitó bolton nincs semmi fény.
Utamban a kétségbeesés vezérel.

Ó, mert nekem nincsen Beatricém!


Elemzések

Kosztolányi Dezső "Én is" című versének egyik lehetséges irodalomtudományi szempontból fontos összefüggése a magyar irodalomban az antik és a klasszikus irodalomhoz való kapcsolódás. A vers egyértelműen hivatkozik Dante Alighieri Divina Commedia című művére, amely az egyik legfontosabb olasz irodalmi remekmű, és a világirodalomban is jelentős helyet foglal el. Kosztolányi a versben a Dante személyét, Firenzét és a poklot hozza színre, ezzel is utalva a középkori itáliai irodalmi hagyományokra és az európai költészet nagy alakjaira.

A versben megjelenő Dante-i motívumok kapcsolatot teremthetnek a világirodalom más nagy műveivel is, például William Shakespeare-ről vagy Goethe-ről szóló művekkel. A lírai én kínjai és küzdelmei, a pokolozás, a szenvedés és a reménytelenség tematikája található meg más irodalmi szövegekben is, így például Dostojevszkij regényeiben vagy Thomas Mann műveiben.

A versben megjelenő képek és motívumok, mint például a könnyek, a halál, az ördögök vagy a kínzó manók, szerepet játszhatnak az egyetemes emberi szenvedés ábrázolásában az irodalomban. Az ilyen allegorikus és szimbolikus elemek használata segíti a versek értelmezését és a lírai én érzelmi állapotának megértését.

Fontos megemlíteni, hogy a versben megjelenő önkínzás és a pokol állapotának ábrázolása a modernista irodalom egyik jellemző jegye lehet. Kosztolányi mélyen személyes, egyéni érzéseket és szenvedést ábrázol, amelyek általános emberi tapasztalatokra utalhatnak.

Összességében, a "Én is" című vers számos összefüggést mutat a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén. A Dante-i hagyományokkal, a világirodalom nagy alakjaival, az allegorikus és szimbolikus elemekkel, valamint a modernista irodalom sajátosságaival kapcsolatos utalások mind hozzájárulnak a vers mélységéhez és jelentőségéhez.

Kosztolányi Dezső "Én is" című versét természettudományos szempontból vizsgálva kiemelhetünk néhány elemet, amelyek a mai természettudományos felfedezésekkel összefüggésbe hozhatók.

Az első sorban Dante és Firenze említése utalhat az olasz reneszánsz korra, amelyben a természettudományos megfigyelések és felfedezések virágkorát élte. Ebben az időszakban sok új ismeretet szereztek a természetről és a világról.

A második sorban a pokol megemlítése egy metafora lehet az emberi szenvedésre és gyötrelemre. Ma a modern pszichológia és orvostudomány is részletesen kutatja az emberi érzelmi és fizikai szenvedés okait és kezelését.

A harmadik és negyedik sorokban a versekben szereplő képek a személyes szenvedést és a harcot a halállal jelenítik meg. Ma a tudományos kutatások szempontjából is vizsgálják a halál fájdalmait, a különböző betegségek okát és kezelését.

Az ötödik sorban Tantalusz kínjának említése lehetőséget ad az evolúció és a genetika területén végzett kutatásokra. Az emberi test és az állatok közötti hasonlóságokat tanulmányozva kiderült, hogy az emberek és az állatok között bizonyos tulajdonságokban közös őseink lehetnek.

A hatodik sorban az ördögök említése összekapcsolható a modern pszichológia és a pszichiátria területével, amelyek foglalkoznak a mentális betegségekkel és a belső démonokkal való küzdelmekkel.

A hetedik és nyolcadik sorokban a testi kínok és a belső fájdalmak leírása kapcsolatba hozható a modern orvostudománnyal, amely a fájdalom kezelését és az emberek életminőségének javítását kutatja.

Az utolsó néhány sorban az elkeseredés, reménytelenség és az elveszett szeretett személy, Beatrice hiánya jelenik meg. Ma a pszichológia és a neurobiológia is vizsgálja az érzelmi kötődést, a szeretet hiányának hatását az emberek életére és jólétére.

Ezen példák alapján látható, hogy Kosztolányi verse is összekapcsolható a mai természettudományos kutatásokkal és felfedezésekkel. A versben felvetett téma az emberi szenvedés, a halál és az érzelmi kötődés olyan területeken kapcsolódik a természettudományhoz, mint a pszichológia, az orvostudomány és a biológia.

Kosztolányi Dezső "Én is" című versét teológiai szempontból nézve több aspektusból is értelmezhetjük. A költeményben megjelenik az ember lelki állapotának szenvedése, bűnbánata és kétségbeesése, melyek kapcsolatba hozhatók a bibliatudománnyal, patrisztikával és skolasztikával.

A bibliatudomány által megközelítve a versben a bűn és a bűntudat témája jelenik meg. Az emberi szenvedés és gyötrelmek leírása a pokollal kapcsolatos analógiával megegyezhet a Bibliában található pokollal kapcsolatos leírásokkal. Az út, melyet az ember jár a pokolba, és ott a szenvedéssel való szembesülés, az ördögökkel való találkozás, valamint a bűneiből való megszabadulás hiábavalósága összhangban lehet például a Bibliában található pokol jellemzéseivel.

A patrisztika, azaz az egyházi atyák tanításai és teológiája alapján megközelítve a vers további rétegei is értelmezhetőek. A 'Dante' említése jelentős lehet, hiszen Dante Alighieri "Isteni színjáték"-ában nagy hangsúlyt fektet a paradicsom és a pokol állapotainak leírására. A versben pedig az emberi bűnös állapotát és annak következményeit látjuk megjeleníteni.

A skolasztika, vagyis a középkori filozófia sajátosságai alapján, a vers értelmezésében a megváltás, a bűnbocsánat és a bűnbánat is fontos szerepet játszhat. Az ember kétségbeesése, reménytelensége, valamint egyfajta sírás és bűnbánat központi motívuma az erre a korszakra jellemző vallási felfogással és spirituális törekvésekkel.

Mindezek mellett figyelembe lehet venni a katolikus teológia tanításait is a vers értelmezése során, például a lélek szenvedését és az örök kárhozat eszméjét. Az örök kárhozat és a szenvedés érzékelése az emberi lélek szenvedését jelenti, melyet az ember beleéli a pokolba vezető útjába.

Ezen kívül más teológiai nézőpontból is meg lehet közelíteni a verset. Például a megváltás lehetőségét félretéve a reménytelenség és a kétségbeesés valójában lehetőséget teremt az erkölcsi és spirituális emelkedésre, valamint a megtisztulásra. A lelki szenvedések által az ember ráébredhet saját bűneire, és ebben a felfogásban a pokol tapasztalatai lehetővé teszik a megtisztulás lehetőségét.

Összességében Kosztolányi Dezső "Én is" című verse a teológiai aspektusok számos elemét hordozza magában. A bűn és bűntudat, a pokollal való találkozás, a reménytelenség és a kétségbeesés motivációi mind hozzájárulnak az ember lelki fejlődéséhez és az erkölcsi emelkedés lehetőségéhez.