Keresés:

Kosztolányi Dezső

Erdőben

Ti hűs tetők, te zöldes enyhe éjjel
boruljatok vérző szivemre le.
És részegits meg párás, gőzölő föld
s te márciusnak fűszeres szele.

Legyezzétek ti könnyüszárnyu szellők
a téli bútól bágyadt arcomat,
az ébredő tavasz örömdalában
ernyedjen el a fáradt gondolat.

A rét aranyzöld bársonyára omlik
hullámzatos, sötét hajam.
S én hallgatom fáradt szivem verését
merengve mélán, gondtalan.

Ajkam meredt, fáradt szemem lecsuklik,
elbágyadok és meg se moccanok.
S a szél lábbújjhegyen jő nézni erre,
hogy élek-e - s fekszem, mint egy halott.

Írd meg a véleményed Kosztolányi Dezső Erdőben című verséről!
Kosztolányi Dezső további versei: