Keresés:

Kosztolányi Dezső

Gyilkosok

Állnak komor homlokkal, egy csoportba,
     mint elfogott, nemes vadállatok,
s birkóznak a valóval vicsorogva,
     és szájukon vad fájdalom dadog.

Szemükben égő, olthatatlan örvény,
     arcuk fakó, de nem könnyharmatos,
s mellükre Themis en-jóvolta örvén
     hízott, fehér lábával rátapos.

Dicső erő, űznek, bömbölve marj hát,
csavard ki csak a festett szajha kardját,
hajrá, a mérleg serpenyője kong...

Cibáljátok köpenyje szögletén,
ha nincs erőtök, majd segítek én,
a boldog őrült, ki mindent leront.

Írd meg a véleményed Kosztolányi Dezső Gyilkosok című verséről!
Kosztolányi Dezső további versei: