A vers irodalomtudományi szempontból több lehetséges összefüggést hordoz mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
Egyik lehetséges összefüggés a modernista kort köszönthető vissza a versben. Kosztolányi Dezső az atmoszférát, a hangulatot és az érzelmeket különleges képekkel és szimbólumokkal festi le. A verse lírai hangvételű, nyugtató és nyugalmat közvetítő szöveg, melyben a természeti tárgyak, mint a nyári kert, a rózsafák, a virágok, a nap és az ablakok, szimbolikus jelentőséggel bírnak. Ez a modernista irányzatot képviselő versekben gyakran előforduló szimbolizmusra utal, amelyben a tárgyak és események mögött mélyebb érzelmi és szellemi tartalmak rejlenek.
A másik összefüggés a naturalizmus irányzatához kapcsolható. Kosztolányi a természet leírásával, a kert, a virágok és a nap motívumával megteremti a természet közelebb hozhatóságának illúzióját, ami a naturalizmus stílusjegyének tekinthető. A vers hangulata és képi világa a természeti elemekkel való kölcsönhatást emeli ki, ami szintén a naturalizmusra jellemző.
A magyar irodalom területén az időszakában megjelenő modern- és késői klasszikus irányzatok közé sorolható Kosztolányi Dezső költészete. Verseiben sokszor jelentkezik a halál, a melankólia, az elmúlás, valamint az idő múlása motívuma, mint ahogyan ebben a versben is. Ezenkívül a lírai én személyes élménye, érzelmei és gondolatai is gyakran megtalálhatóak Kosztolányi verseiben, amelyek a költő lelki világáról és kapcsolatáról árulkodnak a világgal.
A Nemzetközi szépirodalom területén is számos összefüggést találhatunk. A verse egyszerű, de intenzív hangvételű, ami a lírai én belső életét és érzéseit fejezi ki. Ez a líraiság és az érzelmek közvetlen megjelenítése a romantika jegyeit hordozza magánban, ami a nemzetközi romantikus irodalom legjellemzőbb stílusjegye.
Emellett a versben megjelenő csendes, nyugodt, intenzív atmoszféra, amelyet a természeti elemek és a mindennapi tárgyak leírása kelt, az impresszionizmus művészeti irányzatához is kapcsolható. Az impresszionizmus a részletek pontos ábrázolására és a pillanatnyi benyomások, élmények bemutatására törekszik, ami a versben megjelenik a varrógép, az ablakokon szivárványkarikák és a légyfogók motívumában.
Összességében Kosztolányi Dezső "Künn a sárgára pörkölt nyári kertben" című versében számos irodalmi tendencia és irányzat megfigyelhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban, mint például a modernizmus, a naturalizmus, a késői klasszikus, a romantika és az impresszionizmus.