Künn a sárgára pörkölt nyári kertben
a nap tűzzáporától összeverten
haldoklanak a sápadt rózsafák.

Sóhajtva várjuk mind az éjszakát.

Az elsötétített szobába bent
jár a varrógép... Tikkadt, tompa csend.
Az ablakokban kókadó virág,
az üvegen szivárvány-karikák.

Ebédutáni részeg nyugalom:
csupán az óra kattog a falon,
s a piroscsíkos függönyökön által
beárad a nap tompitott tüze,
s egybeolvad a lágy félhomállyal.

De folyosónk oly hűvös és üde,
akár a mély, sötétlő pince lenn.
A ház emészt pihenve, nesztelen,
öreganyó a zöld zsöllyébe dűl,
könyvet, kötést hamar a sutba dob,
pillája csuklik és elszenderűl.

Dongók zümmögnek néki altatót.

Az asztalon ott a feketekávé.
Egypár kenyérhéj, pár borosüveg,
friss körték, dinnyék, hamvasbélüek,
s egy régi pápaszem. Öreganyáé.

Kutyánk nyelvelve a márványra dőlt.
Csönd.

A légyfogóink hangosan zenélnek.
Néhány ügyetlen légy mindjárt becseppen
s bután evickél a csípős ecetben.

A konyhában sugárzó rézedények,
szines papírcsipkék és álmos élet,
nagy serpenyők, fényes mozsártörők,
a jég között mázas tejesköcsög.

Két óra. Már nem mozdul semmisem.
Minden pihen.


Elemzések

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és több értelmezési lehetőség is felmerülhet. A következőkben bemutatok néhány lehetséges értelmezést a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjából, valamint más ötleteket is felvetek.

Bibliatudomány nézőpontja:
A versben megjelenik az idő múlása, a halál és a reménytelenség érzése a sápadt rózsafák haldoklása által. Az "elsötétített szoba" és az "éjszaka várása" pedig a szellemi sötétségre, a kétségbeesésre utalhat. A "varrógép járása" és az "ablakokban kókadó virág" motívumai talán az emberi tevékenység hiábavalóságának és az elmúlás folyamatának szimbólumai lehetnek.

Patrisztika nézőpontja:
A patrisztika korai keresztény teológiai irányzatokra utal, és az isteni gondviselés, az emberi gyengeség és a halál problémájával foglalkozik. A sárga rózsák és a nap tűzzápora a természeti világ képviselői lehetnek, ahol az ember megpróbál közösségben élni a természettel. Az éjszaka vágya és a félhomály az emberi lélek rejtett vágyát és vágyát a mennyei világra jelképezheti. Az öreganyó, a könyvek és a pihenés pedig az idő múlását és a halál előtti felkészülést jelképezhetik.

Skolasztika nézőpontja:
A skolasztika középkori teológiai irányzat, és a tudományos megközelítésre helyezi a hangsúlyt. A versben megjelenő motívumok és szimbólumok analízisével a költeményt lehetne elemezni a skolasztika szempontjából, ahol az emberi szabadság és a tudományos megismerés összefüggéseivel foglalkoznak. Például a szoba sötétsége és az éjszakai vágy a tudás és a megismerés hiányára utalhat.

Egyéb ötletek:
- A versben megjelenő pihenés, csend és nyugalom a meditatív életmód szimbólumai is lehetnek. A verse arra is utalhat, hogy a csend és a nyugalom közel visz az isteni lét tapasztalásához.
- A motívumok és a szimbólumok elemzése mellett a vers nyelvezete és fordulatai is kifejezhetnek teológiai tartalmakat. Például a haldokló rózsafák és a sárga nyári kert a teremtés törékenységére utalhatnak, miközben az éjszaka vágya és az asztalon lévő kenyérhéj a transzcendens szellemiségre utalhatnak.
- A vers általános emberi érzelmeket és vágyakat is kifejezhet, és nem szükséges kizárólag teológiai értelmezéseket találni benne.

Fontos megjegyezni, hogy a vers értelmezése mindig szubjektív lehet, és több szempont is felhasználható. Érdemes az adott korszak szellemiségét, a költő előző műveit és a saját teológiai ismereteinket is figyelembe venni.

A vers természettudományos szempontokból történő elemzésekor figyelembe vehetjük a következő elemeket:

1. Nap: A nap a versben szereplő kertet tűzzáporral önti el. Ez a természeti jelenség a nap sugárzása, amelyről a modern napfizika árulkodik. A napenergia fontos szerepet játszik a növények fotoszintézisében, és ennek hiányában a növények képesek "haldokolni", ahogyan a versben is említésre kerül.

2. Virágok: Az ablakban kókadó virágok és az üvegen szivárványkarikák megfigyelhető természeti jelenségek. A virágok elhervadása a növények életciklusának része, amelyben a virágzás és a hervadás váltakozik. A szivárvány pedig a napfény szóródásának következménye, amikor a fény hullámhosszai eltérő szögekben verődnek vissza a vízcseppekben.

3. Hőmérséklet: A versben jelenlevő kontrasztos hőmérsékleti jelenségek, mint a nap tüze és a folyosó hűvössége, utalhatnak a természettudományi kutatásokra, amelyek a hőátadás és a hőterjedés mechanizmusait vizsgálják. A hőenergia terjedése és eloszlása fontos téma a modern fizikának és termodinamikának.

4. Légyfogó: A verselem a légyfogó, amely a légyek vonzásának és befogásának módja. Ez a természeti jelenség a rovarok fototaxisának tanulmányozásával kapcsolatos. A légyek vonzódnak a légyfogóhoz, majd megfulladnak az ecetben, amely hatékonyan csökkenti a légi közlekedési problémákat a kertben.

5. Rézedények: A versben megjelenő rézedények tartószerkezetek, amelyek a konyhában helyezkednek el. Az anyagok tulajdonságai és azok feldolgozása a modern anyagtudomány által vizsgált területek közé tartozik. A rézedények fényes megjelenése és hővezető tulajdonságai a természettudományos kutatások eredménye lehetnek.

6. Életciklus: A termék lírai töredékének fókusza az életciklus maga, amely megfigyelhető az elnyűtt könyben, a hervadt virágokban és más tárgyakban. Az életciklusok tanulmányozása sok tudományterületet átfog, beleértve az ökológiát, biológiát és az evolúciót is.

7. Idő: A versben időbeli tényezők is megjelennek, például az óra kattogása. Az idő fogalma, a múlás és az időállandók megértése természettudományos kutatások alapjait képezik, beleértve az időtudatosságot, annak méréseit és megnyilvánulásait.

A vers természettudományos elemzése azt mutatja, hogy a természeti jelenségek, a fizikai és biológiai folyamatok, valamint a tudományos megfigyelések és ismeretek mind az alkotás részét képezik. A kosztolányi vers az idő múlását, az életciklusokat és a természeti jelenségeket ötvözi, amelyek mind szorosan kapcsolódnak a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A vers irodalomtudományi szempontból több lehetséges összefüggést hordoz mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Egyik lehetséges összefüggés a modernista kort köszönthető vissza a versben. Kosztolányi Dezső az atmoszférát, a hangulatot és az érzelmeket különleges képekkel és szimbólumokkal festi le. A verse lírai hangvételű, nyugtató és nyugalmat közvetítő szöveg, melyben a természeti tárgyak, mint a nyári kert, a rózsafák, a virágok, a nap és az ablakok, szimbolikus jelentőséggel bírnak. Ez a modernista irányzatot képviselő versekben gyakran előforduló szimbolizmusra utal, amelyben a tárgyak és események mögött mélyebb érzelmi és szellemi tartalmak rejlenek.

A másik összefüggés a naturalizmus irányzatához kapcsolható. Kosztolányi a természet leírásával, a kert, a virágok és a nap motívumával megteremti a természet közelebb hozhatóságának illúzióját, ami a naturalizmus stílusjegyének tekinthető. A vers hangulata és képi világa a természeti elemekkel való kölcsönhatást emeli ki, ami szintén a naturalizmusra jellemző.

A magyar irodalom területén az időszakában megjelenő modern- és késői klasszikus irányzatok közé sorolható Kosztolányi Dezső költészete. Verseiben sokszor jelentkezik a halál, a melankólia, az elmúlás, valamint az idő múlása motívuma, mint ahogyan ebben a versben is. Ezenkívül a lírai én személyes élménye, érzelmei és gondolatai is gyakran megtalálhatóak Kosztolányi verseiben, amelyek a költő lelki világáról és kapcsolatáról árulkodnak a világgal.

A Nemzetközi szépirodalom területén is számos összefüggést találhatunk. A verse egyszerű, de intenzív hangvételű, ami a lírai én belső életét és érzéseit fejezi ki. Ez a líraiság és az érzelmek közvetlen megjelenítése a romantika jegyeit hordozza magánban, ami a nemzetközi romantikus irodalom legjellemzőbb stílusjegye.

Emellett a versben megjelenő csendes, nyugodt, intenzív atmoszféra, amelyet a természeti elemek és a mindennapi tárgyak leírása kelt, az impresszionizmus művészeti irányzatához is kapcsolható. Az impresszionizmus a részletek pontos ábrázolására és a pillanatnyi benyomások, élmények bemutatására törekszik, ami a versben megjelenik a varrógép, az ablakokon szivárványkarikák és a légyfogók motívumában.

Összességében Kosztolányi Dezső "Künn a sárgára pörkölt nyári kertben" című versében számos irodalmi tendencia és irányzat megfigyelhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban, mint például a modernizmus, a naturalizmus, a késői klasszikus, a romantika és az impresszionizmus.