Lecsuklik minden pilla most,
nem is találsz több villamost,
így járok én is itt, gyalog,
köröttem olcsó angyalok.
Kármin, sáfrány, körúti nők,
selyem harisnyák, rossz cipők
s ami búsítja bús dalom,
s fanyar arcon fájdalom.

Ha a sír szavát hallanád,
nem hallanál ily balladát.
Egy árva költő tévelyeg,
s itt méri a mély éjeket.
Egy görbe utcán remegőn
járkálok, mint a temetőn.
Ó élet! sár! láz! csúnya út!
A vége és a mélye rút.

De jó itt, mert ez utca fáj,
és szép, mert téboly ez a táj,
s álarc alól mártír-szemek,
testvér szemei rémlenek.
Festett az arcom nékem is
és szenvedés ez ékem is.
Jaj, a költő gyomrába kóc,
ő is beteg és torz bohóc.


Elemzések

A Kosztolányi Dezső által írt vers természettudományos szempontból is értelmezhető, bár nem közvetlenül kapcsolódik a legfrissebb felfedezésekhez vagy tudományos eredményekhez. A versben viszont több olyan eleme is található, amelyek összeérnek a modern természettudományos ismeretekkel.

Az első kép, amit a vers ábrázol, a forgalom leállása a városban. Az, hogy lecsuklik minden pilla és nincs több villamos, a közlekedési eszközök hiányát jelzi. Ez a közlekedési probléma a földrajzi és városi tervezés területével kapcsolatban állhat, hiszen a városi infrastruktúra és közlekedési hálózat fejlesztése fontos téma a mai modern világban. Az is lehet, hogy ez a kép utal a technológiai fejlődésre, amely az autonóm közlekedést célozza, vagy az elektromos járművek terjedésére.

A következő kép a környezetben található emberekről szól. A kármin, sáfrány, körúti nők, selyem harisnyák és rossz cipők említése az öltözködést, a divatot és az anyagokat hozza be a képbe. Az anyagok kutatása és fejlesztése, valamint a fenntartható divatfontosság előtérbe kerültek a mai természettudományban. A rossz cipők utalhatnak a lábbetegségekre és az ortopédiai kutatásra is.

Egy másik részben a versben a költő örökli a festett arcot, ami azt mutatja, hogy a művészet és a tudomány találkozhat. A modern biotechnológia és géntechnológia lehetővé teszik a gének módosítását és a testi változások előrejelzését. A "szenvedés ez ékem is" sor arra utalhat, hogy a költő testi vagy szellemi fájdalmakat tapasztal, amelyek kapcsolódhatnak a modern orvostudomány, pszichológia vagy neurológia területeihez.

Összességében a vers nem közvetlenül kapcsolódik a legfrissebb természettudományos felfedezésekhez, de több olyan elemet tartalmaz, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudománnyal. A vers kifejezi a költő érzéseit és élményeit, és ezeket összekapcsolja a világ természeti és tudományos vonatkozásaival, megjelenítve, hogy a természettudomány és a művészet közötti kapcsolat milyen mély és gazdag lehet.

A vers teológiai szempontból több elemet is tartalmaz, amelyek kapcsolatban vannak a bibliatudománnyal, patrisztikával és skolasztikával. Az alábbiakban részletesen elemezzük ezeket az összefüggéseket.

Bibliatudomány: A vers első sorai a "Lecsuklik minden pilla most" kezdettel megfogalmazott képpel az elmúlás és a változás témáját hordozzák. A "pilla" szó jelentése pillangó, ami a rövid életűséget és a múlandóságot jelképezi. Ez a gondolat kapcsolódik az ószövetségi zsoltárok könyvében található versekhez, amelyek a halandóságot és az emberi élet múlandóságát fejezik ki. A sír szavának az említése pedig a halál és az utánkövetkező élet kérdését veti fel, amely a teológiai kutatások és a bibliai tanulmányok központi témája.

Patrisztika: A versben megjelenő "olcsó angyalok" kifejezés kapcsolatba hozható a patrisztika korábbi gondolkodóival, akik az angyalokat és a lelkek közötti interakciókat kutatták, valamint az angyalok szerepét az emberi életben és a hittel kapcsolatos kérdésekben. A patrisztikák gyakran beszélnek angyalok angyali hiérarchiáról és szerepükről az emberi életben.

Skolasztika: A versben megjelenő "s álarc alól mártír-szemek, testvér szemei rémlenek" általában a skolasztikus gondolkozást és a misztikus teológiát tartalmazza. Ez az idézet a vallásos tapasztalat, a szemlélődés és a transzcendens közelség gondolatával kapcsolódik. A skolasztikusok, mint például Aquinói Szent Tamás, a metafizikában és a teológiában is kutatásokat végeztek, és a transzcendensbe való bejutást is tárgyalták.

Ezen kívül, a versben megjelenő állandóan visszatérő képek a szenvedésről, a fájdalomról és a földi szenvedésekkel való szembesülésről szintén kapcsolatba hozhatóak a teológiával. A hívő emberek sokszor szembesülnek a szenvedés, a fájdalom és a kétely kérdéseivel, amelyeket a teológiai tanulmányok és az isteni misztériumok vizsgálata segíthet megérteni és megnyugtatni.

Ezeken kívül más teológiai nézőpontok is alkalmazhatóak a versre. Például a szabad akarat, az emberi romlottság és a megváltás kérdései is előkerülnek, amelyek a teológia más ágaihoz, például a gazdasági teológiához vagy az üdvösség teológiájához kapcsolódnak.

Összességében elmondható, hogy a vers teológiai megközelítése lehetőséget ad a bibliai témák és a vallásos tapasztalatok vizsgálatára. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjai segíthetnek abban, hogy az olvasó a vers mélyebb rétegeiben jelenlévő teológiai üzeneteket és állításokat megértsék és értékeljék.

A vers Kosztolányi Dezső tollából származik, és irodalomtudományi szempontból több összefüggést is fel lehet tárni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Elsőként a vers tartalmi vonatkozásait érdemes megvizsgálni. A vers egyfajta személyes hangvételű önvallomás, azonban a benne rejlő képek és hangulatok által más irodalmi alkotásokkal is összekapcsolható. Az utcai hangulat, az olcsó angyalok jelenléte, a szép és csúnya elemek keveredése olyan irodalmi képvilágot idéz, amely hasonlóságot mutat többek között Arthur Rimbaud vagy Charles Baudelaire munkáival, akik a 19. századi francia szimbolista költészet meghatározó alakjai voltak.

A verselemzés során figyelembe vehetjük a szerkezeti vonatkozásokat is. A vers egy három részre tagolódik, amelyek mindegyike külön meghatározott hangulatot és gondolatot közvetít. A megszólítás ("Ha a sír szavát hallanád") és a kérdő mondatok ("De jó itt") is fontos elemei az alkotásnak. Ezen strukturális elemek irodalmi eszközök, amelyek segítik a versek hangulatát, gondolatait és tartalmát.

Fontos megemlíteni, hogy a vers a kosztolányi-i lírai én által történet-Tárgyi valósággal vetekedő, sűrített világgal jeleníti meg a múltba fordított pillantás és az itt-ott áthágni látszó realista lehetőség átmeneti, dacra szegődött kiidomulásának helyszínét. A kötet központi versblokkjának változatos versterjedelmű kisráadásai közt mindössze a Lecsuklik minden pilla most-nak díszítőbeleredményesedett, atmoszférikus továbbjátéka ez a szabályos négy sorból álló úgynevezett kasszandrai ballada, amelyen belül az interjektív habitusú első korai ballada idejekorán merevített grammatikájú, szünetek bűvös ellipszise voltaképpen az ütembe-sűrített fölvillantásokon kívül, miközben a szomorkodástól kimozduló, de megfoghatatlan küzdelemre készülő én - mindenre kiterjedően-metapoetikai tovatoagridentitását terjeszti ki a verse saját világától a költészet mindenhatóságáiról a abszurdalanyos sorskérdésekig.

Egy lehetséges irodalomtörténeti összefüggés a hatás szempontjából a szimbolizmus és az expresszionizmus. A versben megjelenő kollektív szimbólumok, mint az olcsó angyalok, a festett arcok és a szenvedés megjelenése, az expresszionista költészet jellegzetességeinek tekinthetők. Az expresszionizmus a 20. század elején jelent meg, és olyan irodalmi műfajokat képviselt, amelyekben az alkotók elvont, irracionális, gyakran groteszk és sötét ábrázolásokkal dolgoztak.

Egy másik összefüggés a kortárs magyar irodalommal is felvethető. A versek kötetében Kosztolányi gyakran tárgyalta önmagát, a költői küzdelmeket és a világ megértésének nehézségeit. Ezt a közelítést alkalmazta más alkotók is, például Radnóti Miklós vagy Szabó T. Anna. Ezek az írók is megpróbálták megragadni az emberi tapasztalat sötétebb, megfoghatatlanabb oldalát, és saját énjüket, múltjukat, magányukat és világszemléletüket munkáikban megjeleníteni.

A Kosztolányi Dezső által alkotott vers tehát irodalomtörténeti összefüggésekben is gazdag. A vers tartalmi és szerkezeti elemei, valamint az általa közvetített érzelmek és gondolatok összehasonlíthatók más, hasonló témával dolgozó alkotásokkal a magyar és nemzetközi irodalomban.