Piros fátyollal kösd be a szemem,
piros bort önts, piros a mámor,
piros ajkaddal csókolj esztelen.

Legyen miénk e véres, édes óra,
izzék a testünk vérvörös ruháktól,
ma én leszek a bánatok bakója.

Szálljunk a lángoló, piros ködön,
ha lábunk a halálba táncol,
oly örjítő lesz piros öröm.

1908


Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva kevés összefüggést mutat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. Azonban egyes részeket ki lehet emelni és összekapcsolni a természettudományos ismeretekkel.

A következő sorokat kiemelhetjük:

1. "Piros fátyollal kösd be a szemem": Ez a kifejezés a színek misztikus tulajdonságával kapcsolható össze. Tudjuk, hogy a színek milyen hatással vannak az érzékszerveinkre és az emberi pszichére.

2. "Piros ajkaddal csókolj esztelen": Ez a sor talán az emberi szexualitást és a szerelem szenvedélyét jelképezi. A természettudományban is kutatják a szerelem és az érzéki élmények neurokémiai hátterét.

3. "Legyen miénk e véres, édes óra": Ezt a sort nehéz pontosan értelmezni a természettudományos szempontból, de az izzó testekre, a vérre és az édes ízekre utalhat, amik a biokémia területén is vizsgálat alatt állnak.

4. "Szálljunk a lángoló, piros ködön": A köd itt a misztikus és titokzatos jelzőt jelenti. A köd és más atmoszférikus jelenségek a meteorológiában és a csillagászatban is vizsgáltak.

Ezek a részek a színek pszichológiai hatásaira, a szerelmi élmények biokémiai hátterére, az emberi test vérellátására, valamint az atmoszférikus jelenségekre utalnak. Azonban általánosságban a vers kevés kapcsolódási ponttal rendelkezik a mai természettudományos felfedezésekkel.

A vers első olvasásra is intenzív és érzelmekkel teli hangulatot közvetít. Az alábbiakban részletesen elemzem a verset irodalomtudományi szempontból.

1. Formai jellemzők:
- A vers szimmetrikus szerkezetű, három szakaszból áll.
- Rímképlete: AABBCC.
- Az ellentétek és hasonlatok használata határozott ritmust eredményez.
- A vers hossza és ritmusa segít fokozni az érzéki hatást.

2. Tematikai elemek:
- Az érzéki és vágyakozó szerelem a fő téma.
- A piros szín és annak jelentései dominálják a verset.
- Az élet és halál, az extázis és nyomorúság ellentétei is megjelennek.

3. Magyar irodalmi összefüggések:
- A vers Kosztolányi Dezső szerelmi lírájának jellegzetességeit tükrözi.
- Kosztolányi sokat foglalkozott a vágyakozó, szenvedélyes és gyötrelmes szerelem témájával más műveiben is.
- Az érzékek intenzitása és a halál motívuma is visszaköszön több Kosztolányi-versben.

4. Nemzetközi irodalmi összefüggések:
- A vers tartalmilag és hangulatilag hasonlóságot mutat a szimbolizmusban és a romantikában megjelenő vörös színnel kapcsolatos motívumokkal.
- Az érzékek és színek erejének hangsúlyozása olyan költők műveire emlékeztet, mint Charles Baudelaire és Paul Verlaine.

Az "1908" dátum a vers alján utal Kosztolányi Dezső születési évére, ami a versben megjelenő erőteljes érzéki és vörös motívumokkal együtt azt sugallhatja, hogy a költő személyes élményeit vagy érzelmi állapotait fejezi ki a költeményben.

Összességében a "Piros" című vers Kosztolányi Dezső jellegzetes stílusát tükrözi, és intenzív, érzelmekkel teli szerelemről szól. A vers tematikai elemekben, formai jellemzőiben és stílusában is jelentős magyar és nemzetközi irodalmi összefüggéseket mutat.

A vers teológiai szempontból azt a képet festi le, hogy az ember Isten előtt bűnös és szenvedő, de ugyanakkor a test és a vérszín kapcsán a feltámadás és a megváltás lehetőségét is megjeleníti.

A bibliatudomány szempontjából a vers az emberi lét keserűségét és a szenvedés árát emeli ki. Az ember bűnös állapotára utal a "véres" jelző és a "bánatok bakója" kifejezés is, ami azt jelenti, hogy az ember maga okozza a saját bánatát. A halálba táncolás azt is sugallja, hogy a szenvedés része az emberi létnek, amitől csak az öröm segíthet kiszabadulni.

A patrisztika szemszögéből a versben megjelenik a teste és a vére által megjelenített emberi szenvedés. Az emberi test szenvedése Bibliai megközelítésben az eredendő bűn következménye, ami miatt az ember elválasztódik Istentől és bűnt követ el. Ugyanakkor a versben benne lehet az örömhíre is a megváltásról és az angyali asszony képzetével pedig felmerülhet a Krisztus anyai aspektusa is.

A skolasztika nézőpontja szerint a versben megjelenik a test és a vére mint az emberi tapasztalat jelképei, amik közvetíthetik a lélek és Isten közötti kapcsolatot. Az emberi test és szenvedés lehetőséget ad arra, hogy az ember közelebb kerüljön Istenhez és megélje a vallásosságát. A "véres, édes óra" kifejezés, valamint a "piros ködön" átütő öröm azt sugallhatja, hogy az emberi tapasztalatokban rejlik Isten jelenléte és az, hogy Istenben találjuk meg az igazi örömöt.

Összességében a vers teológiai szempontból azt a képet festi le, hogy az emberi élet tele van szenvedéssel és bűnnel, de ugyanakkor az öröm és a megváltás lehetősége is benne rejlik. Az emberi test és a vér a szenvedés és a megváltás jelképei lehetnek, amik által az ember közelebb kerül Istenhez és megtapasztalhatja az örömöt.