Itt lakik a dajka, aki rokonom,
rokona a fiamnak,
rokona a feleségemnek,
mert hét évig szolgált nálunk és mi szerettük.

Azóta férjhez ment egy asztalossegédhez,
mellettünk, e sötét pincelakásban él,
mos rá, vasal és főz, mint nekünk azelőtt,
kedves és szelíd munkásasszony.

Ha kérdezem, hogy van, azt mondja: jól.
Ha kérdezem, mi baja, azt mondja: semmi.
Ha kérdezem, mit akar, azt mondja: semmit.

Nem volt gyermeke néki,
a gyermeke az én fiam volt,
s most gyermeke a gond.

A gond meg a szegénység.
A gond meg a nyomoruság.
A gond meg az árvaság.

Sötét az ablaka, ha arra megyek,
nem ég a lámpa, tűz se világít,
szemétbe kapirgál, súrolja a padlót,
sóhajtva rakosgat és maga elé néz.
De egyszer meglestem: a falra mosolygott,
egyedül volt otthon s a falra mosolygott,
mert látta magát, amint egy este
fényes konyhánkban állt a gáz-sütőnél,
karonülő fiammal, nagyon-ifjan,
s dalolt.


Elemzések

A vers a természettudomány szempontjából kevés konkrét témát tartalmaz, inkább az emberi érzelmekre és tapasztalatokra fókuszál. Azonban, néhány dologra rá lehet húzni egy természettudományos meglátást.

Például, a versben említett sötét pincelakás és sötét ablak arra utalhat, hogy a dajka otthona akár AI alapú otthonautomatizálással is felszerelt lehet. A lámpa, amely nem világít és a tűz, amely nem ég, arra utalhatnak, hogy a lakásban okosvilágítás és okosfűtés van telepítve.

A versben szereplő két fő téma, a gond és a szegénység, összekapcsolható a szociálpszichológia vagy a szociológia területeivel. A gond szó lehet pszichológiai megterhelést vagy stresszt jelenteni, amit a dajka tapasztal. A szegénység és a nyomoruság a társadalmi különbségeket és az anyagi helyzetet hozhatja szóba. Ahhoz, hogy pontosabb és részletesebb következtetéseket vonjunk le, ki kell egészítenünk a verset további részletekkel, amelyek tájékoztatást adnak a dajka környezetéről és élethelyzetéről.

A versben említett gáz-sütő arra utalhat, hogy a dajka a modern világra, az otthoni kényelemre és technológiára adaptálódott. Ez összefüggésbe hozható a mesterséges intelligenciával, mint például az okoskonyhák, amelyek automatikusan vezérlik a konyhai készülékeket.

Overall, a vers elsősorban az emberi élményekre és érzelmekre összpontosít, így a kapcsolódás a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel viszonylag korlátozott. Azonban, néhány utalás és következtetés arra enged következtetni, hogy a dajka otthonában okosfunkciók és modern technológiák is jelen lehetnek.

Kosztolányi Dezső "Régi dajkánk egyetlen öröme" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve sok összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A versben megjelenő dajka karaktere egy olyan nőt ábrázol, aki hosszú időn keresztül szolgált a családnál, és nagyon szerették. Ez a motívum található meg számos irodalmi műben, ahol az idős, gondoskodó nőalak a gyermekkornak egy fontos része, és nagy hatással van az életútra. Például Márai Sándor "Egy polgár vallomásai" című regényében is található egy hasonló karakter, aki a főhős gyermekkori dajkája volt.

A vers hangsúlyozza a dajka szeretetét és gondoskodását a családjukról, és hogy ez a szeretet és gondoskodás mindig jelen van az életében még azután is, hogy megházasodik és saját családot alapít. Ez az összefüggés a magyar irodalomban is megtalálható, például Jókai Mór "Az arany ember" című regényében is bemutatja, hogy egy jószívű, szeretett dajka egész életen át kitartóan gondoskodik az általa felnevelt gyermekről.

A versben megjelenő dajka karaktere azt mondja, hogy jól van, semmi baja és nem akar semmit. Ez a karakterizáció rávilágít az elnyomott női karakterre, aki nem meri kifejezni vágyait és szükségleteit. Ez egy gyakori témája a női sorsot és szerepeket ábrázoló irodalomban, például Virginia Woolf "Az én szobám" című esszéjében, vagy Charlotte Perkins Gilman "Sárga tapéta" című novellájában is.

A versben megjelenő gond, szegénység, nyomoruság és árvaság motívuma szintén gyakori a világirodalomban. Ezek a motívumok jelen vannak például Charles Dickens műveiben, ahol a szegénység és a nyomorúság árnyéka lengi körül a karaktereket. Egy másik példa William Wordsworth "Néhány sor a játékosságról" című versében, ahol a gond és a szomorúság ellentéte a természetben található öröm és boldogság.

A versben megjelenő falra mosolygás motívuma is érdekes, mivel elénk tár egy múltbeli pillanatot, amikor a dajka boldogan és gondtalanul élt a családdal. Ez hasonlít az emlékezés motívumára, ami számos irodalmi műben is jelen van. Például Marcel Proust "Az eltűnt idő nyomában" című regényében a főszereplő általában az eltűnt boldog pillanatokra emlékezik vissza.

Összességében Kosztolányi Dezső "Régi dajkánk egyetlen öröme" című versében számos összefüggést találhatunk a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén. A dajka karakterének szeretete és gondoskodása, az elnyomott női karakter, a szegénység és nyomorúság motívuma, valamint az emlékezés motívuma mind fontos elemek, amelyeket számos irodalmi műben megtalálhatunk.

A vers a következő szempontokból elemezhető teológiai aspektusból:

1. Az istenkép kérdése: A vers elején Kosztolányi leírja, hogy a dajka számára ő és családja rokonok. Ez az istenkép fogalmával kapcsolatos, hiszen a kereszténységben Isten mindannyiunkat testvéreknek tekint, akik között családi kötelék van.

2. Az Istenhozzádás kérdése: A dajka mellettük él, de már más családhoz tartozik. Ez azt szimbolizálja, hogy az emberek változó kapcsolatban vannak Istennel. Megjelenik az a tény, hogy az ember kapcsolata Istennel idővel alakulhat, változhat.

3. A szenvedés és az elfogadás: A dajka a sötét pincelakásban él, és bár gondjai vannak (gond, szegénység, nyomoruság, árvaság), elfogadja helyzetét és nem panaszkodik. Ez egy olyan hozzáállásra utal, amelyben az ember elfogadja az élet megpróbáltatásait, és a szenvedéssel együtt él.

4. Isten jelenléte a mindennapokban: A dajka mindennapi teendőit végzi (mos, vasal, főz), és egyébként passzív magatartást tanúsít. Ugyanakkor a versben feltűnik egy pillanat, amikor a dajka mosolyogva néz a falra. Ez a pillanat megmutatja, hogy az Isten jelenléte érzékelhető a mindennapokban is, még a legnehezebb időkben is.

A bibliatudomány nézőpontjából az alábbi elemek vannak jelen:

1. Isten iránti hűség: A dajka hét évig szolgált a családnál, és szerették. Ez a hűség megjelenik például a Bibliában is, amikor az emberek Isten szolgálatában állnak és hűségesek maradnak hozzá.

2. Az Istennek való engedelmesség: A dajka elfogadja helyzetét és nem panaszkodik. Ez az engedelmesség azt mutatja, hogy az ember elfogadja Isten akaratát és hozzáigazítja a mindennapi életét.

A patrisztika nézőpontjából az alábbi elemek vannak jelen:

1. Az emberi kapcsolatok szerepe: A dajka rokonságban áll a családdal, és fontos szerepet játszott a gondoskodásban. A patrisztika hangsúlyozza az emberi kapcsolatok fontosságát, és hogy az embereknek egymás iránti felelőssége van.

2. Az önátadás szerepe: A dajka munkát végez, gondoskodik, és elfogadja helyzetét. Ez az önfeláldozás és önátadás fontos értékek a patrisztikában, hiszen az ember Istenhez való kapcsolata az önfeláldozáson és az önátadáson alapul.

A skolasztika nézőpontjából az alábbi elemek vannak jelen:

1. Az értelem szerepe: A versben a dajka passzív magatartást tanúsít, és nem fejezi ki érzéseit. Ez a skolasztika értékrendjében az ésszerűségre és a racionális gondolkodásra helyezi a hangsúlyt.

2. Az objektív valóság felismerése: A dajka elfogadja helyzetét és nem panaszkodik, tudva hogy ez az objektív valóság. Ez a skolasztikus gondolkodásban azt sugallja, hogy az embernek fel kell ismernie és elfogadnia kell a valóságot, annak minden nehézségével együtt.

Összességében a vers teológiai elemzése az istenkép, az Istenhozzádás, a szenvedés és az elfogadás, az Isten jelenléte a mindennapokban és a patrisztika, skolasztika összefüggései mentén számos teológiai szempontot boncolgat. Ezek a szempontok a bibliai alapokon, az antik keresztény gondolkodáson és a középkori teológiai irányzatokon alapulnak, kibontakoztatva az emberek kapcsolatát Istennel és az egymáshoz való felelősségüket.