Kosztolányi Dezső "Rovarok beszéde" című versének vizsgálata irodalomtudományi szempontból lehetővé teszi az összefüggések értelmezését mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
Elsőként érdemes megvizsgálni a vers szerkezetét és formai jegyeit. A vers kétféle hangyáról és egy darázsról szól, amelyek különböző versekben jelennek meg. A versszakok rövidek, többnyire három sorosak, ami lendületet ad a versnek és kiemeli a rovarok mozgását. Az aláhúzások, félkövér és dőlt betűk a fontosságot és a kiemelést szolgálják.
Az első versszakban a hangyát írja le a költő. A hangya a földművelésben fontos szerepet játszik, és a szorgalom jelképeként jelenik meg. Ez a kosztolányi verseiben gyakran megjelenő motívum, amely azt az alapvető értékrendet fejezi ki, hogy a munka, a szorgalom és a kitartás az élet jelentős részét kitölti, és eredményekhez vezet.
A második versszakban a darázs jelenik meg, amelynek tulajdonságai és tevékenysége izgalmasan és hatásosan vannak leírva. A darázs a gyilkos és fenyegető tulajdonságával jelenik meg, a tőr pedig egy erőszakosságot és veszélyt sugalló jelkép. A darázs paripadi létmódja, röpte és zajos aktivitása valami különleges és varázslatos attribútummal ruházza fel. Ez az image a darázsról az irodalomban és az emberek tudatában is gyakran előfordul, és a rovarhoz társított érzelmek skálapontja.
A versben a rovarok leírása és bemutatása nem csak a konkretizáló, érzéki részleteiben érdekes, hanem a mögöttes jelentéseiben is. Az alaphelyzetben található hangya az általános emberi törekvéseket és célkitűzéseket szimbolizálja, míg a darázs a félelmet és a fenyegetettséget sugallja. Ezek az azonosítható motívumok és érzések megjelennek a világirodalomban és a kulturális tudatunkban is, például a hangya-memek vagy a darázs szerepe a mítoszokban és regényekben.
A vers egészében a rovarok szimbolikus jelentése mögött több általánosabb problémára hívja fel a figyelmet. Például a munka fontosságára, a kitartás és a szorgalom értékének hangsúlyozására, valamint a veszélyekre és fenyegetettségre, amelyek mindennapi életünket kísérik. Ezenkívül az ember és a természet közötti kapcsolatra is utal a vers, ahol a rovarok a természet részét képezik, és a mindennapi életünket befolyásoló jelenségek.
Összességében a Kosztolányi Dezső "Rovarok beszéde" című versének irodalomtudományi elemzése lehetővé teszi az összefüggések értelmezését mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A vers szerkezete, formája és tartalma a rovarok szimbolikus jelentését ábrázolja, amelyek jellemzően általános emberi élményeket és értékeket fejeznek ki. Továbbá, a vers a természet és az ember közötti kapcsolatra és a mindennapi életünket befolyásoló jellemzőire is utal, ami általánosabb és egyetemes értelmezéseket is lehetővé tesz a szépirodalom területén.