A vers Kosztolányi Dezső egyik legismertebb és legkedveltebb verse, amely számos fontos irodalomtudományi szempont szerint érdekes és értékes elemeket tartalmaz.
A vers kezdő sorai a fővárosokban lángoló rózsaszín lámpára fókuszálnak, ami a városok zajából, a ködből emelkedik ki. Ez a kép a modern városi életre utal, ahol az ember a nagy tömegben egyetlen fénypont lehet. Egyedüli és különleges elemként jelenik meg a harmadik vagy negyedik emeleten, amely a magaslati nézőpontot jelképezi, és az alulról felfelé tekintést sugallja.
A következő részben a versben a lámpa égése magasztosabb jelentéssel ruházódik fel, ahogy a mennyország és a gyermekkori betlehemhelyszín összevont metaforáival ábrázolja. Ez a vonal a vallásos és misztikus elemeket idézi fel, és az ismeretlen, elveszett szerelemre vonatkoztat.
Ezután a vers hangulata megváltozik, és a lírai én egy borzasztó, ellentmondásos képet fest az alatta élő nőről. Az asszony fejfájósan és piszkos módon igyekszik rendbehozni az életét, de csak olcsó, színes papírronggyal cifrázza fel azt. Ez a rész azt sugallja, hogy az emberi boldogság és elégedettség küzdelmes és nehezen elérhető.
A vers záró részében a lírai én elárulja, hogy nem tudja, ki az, aki az ablak mögött él, de mégis vonzódik hozzá. Ez az ablaké esélyt és reményt jelképez az életben.
A vers több magyar és nemzetközi irodalmi kontextussal is összekapcsolható. Például Kosztolányi Dezső műveinek kimagasló jelentősége és kiemelkedő helye van a magyar irodalomban. Az évszázadforduló utáni modernista stílusjegyei is érzékelhetők a versben, például a városi élet ábrázolása, a misztikus metaforák, a szokatlan képi megfogalmazások.
A versekben használt költői nyelv és képek is nemzetközileg értékesek. A mennyország és a betlehem metaforái univerzális vallásos motívumok, amelyek az élőbeszéd és a művészet egészén túlmutatnak. A rózsaszín lámpának lehetnek párhuzamai más világirodalmi művekben is, például Virginia Woolf To the Lighthouse című regényében. Ezenkívül a lírai én és a városi táj kontrasztja hasonlít más városi lírai művekhez, mint például T.S. Eliot The Waste Land című verséhez.
Ezen összefüggések és elemeik alapján a vers értékes műalkotás, amely magyar irodalmi kontextusban elhelyezhető és egyszersmind nemzetközi irodalomtudományi szempontból is releváns kapcsolódásokat mutat.