Aréna - üdvözöllek.
Nagy mozdulattal, mint a régi aktor,
aki a hódolattól
súrolja bókoló kezével lenn a földet -
úgy üdvözöllek.

Ezrek,
kiktől a székek rengenek,
s pillér és vasgerenda reszket.
Te rengeteg.
Fő és szem és szív. Emberek.

Elétek tesszük szó helyett a tettünk,
mert nem henyéltünk sívó homokon.
S a romokon
mi építettünk.

Kőből, velőből
és gondolatból, mely mindig előtör.
Bár ín szakad és kedv éle csorbul,
s agyarog
a pusztulás is, hogy legyőzzön orvul.
Egy kéz mutat most. Fölfelé a porbúl,
magyarok.

A gyermek játszik, mint az ember,
s az ember játszik, mint a gyermek,
szóval, virággal, fellegekkel.
Kockát emel és szörnyű terhet.
S a vak
végzettel szembeszállva összerak
játékból játékházat,
csodálva, hogy az ábránd, a csaló tett
egyszerre kőbe dermedt
és való lett.

Itt lenni nem lehet, csak játszani,
és élni-halni nem, csak játszani.
Lakója nincs,
vendége van ezer,
s a szíve mind
egyszerre ver.
Így áll a nagyvárosba, hol a bérház
üvölt, s a kocsma lármáz.
A klinikák és temetők között
az égbenéző, ködbe-öltözött.
Babonás és csoda
tündéri palota,
mely sorsokat remekbe mintáz,
az álmainknak várfoka: a színház.

Tömeg, te óriás,
munkától és könnyektől glóriás,
melynek kiáltás örvénylik a torkán,
s a tapsa olyan orkán,
mely a fülünkbe mennydörög sokáig.
S ha hömpölyögnek habzó hahotáid,
kacagsz, akár csak egy vidám,
egészséges titán:
fogadd el ezt, hidd meg, titáni játék,
és játszadozhat véle a titán-nép.
De, félelmes, ne rémíts, mert mi félünk,
igazságos, igazságot ne ossz,
mert ki játékban igaz, az gonosz,
és mi kegyedből élünk.
Ezerfejű, ints az ezerfejeddel,
ezerszemű, nézd ezt és íme vedd el.
Ezerszivű, add az ezer szived -
s e ház legyen tied.

1922


Elemzések

A vers Kosztolányi Dezső "Szavak" című műve. Az elemzés a magyar és nemzetközi szépirodalom területén jelentős összefüggésekre fókuszál.

Magyar irodalmi összefüggések:
- A költemény stílusa és nyelvezete az 1900-as évek eleji magyar modernizmusra utal. Kosztolányi érzékenysége és felelőssége a kor társadalmi és politikai problémáira való reagálásban tükröződik.
- A vers képekben és metaforákban gazdag, ami a szimbolizmus és a szecesszióra jellemző elemeket tükröz.
- Kosztolányi a versben a színházat jeleníti meg, ami a magyar irodalom és kultúra fontos témája volt ebben az időszakban.
- Az "Aréna" szó az építtető szándékot és az előadásközpontú művészeti megközelítést hangsúlyozza. Ez a szóválasztás kapcsolatba hozható a huszadik század eleji magyar színházművészettel és annak előadásközpontú művészeti megközelítésével.
- Az "elektricitás" szó tükrözi az egyre modernizálódó kor technológiai fejlődését és hatását a színházra, ami az avantgárd irányzatoknak is jellemzője volt.
- Az "így áll a nagyvárosban" sorban ábrázolódik a városi élet zajos, zsúfolt jellege, ami a modern városi irodalomban gyakori téma volt.
- A tömeg jelentése és szerepe hangsúlyos az irodalomban, például a városi tömeg viszonyát, kapcsolatát a művészettel, az alkotói folyamattal stb. reprezentálhatja.

Nemzetközi irodalmi összefüggések:
- A versben megjelenő képek és a költemény hangulata a szimbolizmus és az impresszionizmus hatását mutatja, amelyek a nemzetközi irodalom legfontosabb irányzatai voltak a 19. és a 20. század fordulóján.
- Az "Aréna" szó hasonlóságot mutat a francia színháztörténet egyik jelentős irodalmi alkotásával, Victor Hugo "Az ember, aki nevet" című regényével.
- A vers témája, a színház és annak társadalmi szerepe, az irodalomtörténet más országokban is lényeges kérdés volt, például Szíriusz (Szűrös Mátyás) költészetében is találkozunk hasonló tematikus elemekkel.
- A versben is megjelenő szimbolikus képek és a költemény hangulata hasonló jellegű a nemzetközi szimbolista irodalomban található alkotásokhoz, például Baudelaire verseihez.

Ezek az összefüggések bemutatják, hogy Kosztolányi Dezső "Szavak" című verse kapcsolatban áll mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalommal. Az egyedi stílus, a színház témájának kezelése és a költeménynek a kor társadalmi és politikai problémáira való reflektálása a mű szépirodalmi jelentőségét hangsúlyozza, és a szerzőt a modern magyar irodalom kiemelkedő alakjává teszi.

A vers többféle teológiai szempontból is értelmezhető és elemzhető.

Bibliai szempontból a vers megszemélyesíti az Arénát és üdvözli azt, mintha ez egy élő lény lenne. Ez a megközelítés arra utalhat, hogy a színházat, mint intézményt, isteni jellegnek tulajdonítja a költő. A versben a színház és az építészet metaforikusan megjelenik, és azt sugallja, hogy a színházban megmutatkozik a gondolkodás, a kreativitás és az élet öröme. A versben említett szavak, mint a "gyermek", a "játszani", a "csodálni", a "csaló tett" mind arra utalnak, hogy a színházban megtestesül a művészi alkotás és az emberi öröm.

A patrisztika szempontjából a vers hívószövegként hat. Az Arénába való belépés a közösséghez való csatlakozást, a lélekből érkező közvetlen kommunikációt jelenti. A színházban a közönség az isteni üzeneteket közvetlenül megélheti, és a színházon keresztül istenhez közeledhet. A vers arra hívja fel a figyelmet, hogy a színházban való részvétel spirituális tapasztalatot nyújthat, és a közönség a hit által elnyerheti a szentségek kegyelmét.

A skolasztika nézőpontjából a vers skolasztikus gondolatokat sugall. Az léphesünk az Arénába a szavainkkal és a tetteinkkel, amiket felhozunk Isten elé. Ez a közös imával és cselekedetekkel való részvétel ünnepélye. A színházban a közönség és a színészek közös művének megtekintése az isteni mű működésének megértésére vezethet. Az épített színház az isteni teremtés szimbóluma, és az ember teremtő erejét jelzi, ami a skolasztikus filozófiában hangsúlyos témakör.

Egy másik megközelítés szerint a versben a színház metaforáján keresztül az emberi életet és emberek közötti kapcsolatokat is teológiai szempontból lehet értelmezni. Az emberi életet játszni kell, és nem pusztán megélni. Ez azt jelenti, hogy az embernek meg kell tanulnia átengedni magát a játéknak, és nem ragaszkodni mereven a valósághoz. Az emberi kapcsolatok és a színház is olyan teret adnak, ahol az ember szabadon játszhat, kreatív lehet, és az állandó változásban élvezheti és megélheti az életét.

Összességében a Kosztolányi Dezső "Szavak" című vers teológiai szempontból számos megközelítést lehet felvetni. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a színházhoz és a művészethez isteni jellegű tulajdonságokat társít, és azt sugallja, hogy a színházban az emberi alkotás és az isteni kegyelem találkozik. A versben a színház különféle aspektusai társulnak a bibliai szempontokkal, a patrisztikus és skolasztikus gondolatokkal, valamint a színház és az emberi élet kapcsolatával.