A vers természettudományos szempontból számos érdekes részletet tartalmaz, amelyek kapcsolódnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez.
Először is, a vers leírja a kormos égből lehulló hófehér porát. Ez a leírás kapcsolódhat a modern asztrofizika felfedezéseihez, miszerint a csillagokban folyó fúziós reakció során keletkező elemi részecskék az űrben szétterjedve a Földre is eljutnak. Tehát a hófehér por a kosmikus anyagokról lehet szó, amelyek a világűrből a Földre hullnak.
A vers megemlíti a hó szitálását, amely csendes és hangtalan. Ez figyelembe veszi a modern meteorológia tudását, miszerint a hókristályok enyhe, szelíd esésük miatt kevés zajt keltenek a lehullásukkor. A tudományos kutatások eredményei azt mutatták, hogy a hó kristályok képződése során különleges szerkezet jön létre, amely lehetővé teszi számukra, hogy csendesen lebegjenek a levegőben.
A versben említett körülvesző, zordon árnyat a szelíd, hófehér világ kíséri. Ez összhangban áll a modern optikai kutatásokkal, amelyek bebizonyították, hogy a frissen hullott hó jelentős mennyiségű fényt visszaver, és ezzel megvilágítja a környezetét. Tehát a hófehér világ a hó által visszavert fénytől lesz olyan szelíd és fényes.
A versben említett "habpárna selymén szunnyadó arc" és az "angyalok fényszárnya" a modern biomimikriának nevezett tudományos területhez kapcsolható. A biomimikria az élőlények természetes rendszereinek és szerkezetének tanulmányozásával és az ezekből merített ötletek alkalmazásával megoldást keres a mérnöki és tervezési feladatokra. Tehát az angyalok szárnyához hasonlított habpárna és az angyalpárnák tollpihéje a természetben fellelhető szép és hatékony struktúrákra vonatkozhat.
Végül a vers azt sugallja, hogy a városban uralkodó csendet és nyugalmat csak a hó esése és puha takarója zengő hangja hozza létre. Ez utalhat a modern zajvédelemmel foglalkozó kutatásokra, amelyek arra törekednek, hogy a városokban keletkező zajokat minimalizálják és a csendterületeket megvédjék, hogy az emberek nyugodtan pihenhessenek és aludhassanak.
Az idézet évszáma, 1905, jelzi, hogy a vers megírásakor a természettudomány még nem volt olyan fejlett, mint napjainkban, így az említett felfedezések csak a mai természettudományossághoz viszonyítva értelmezhetőek.