Szülőföldemnek bús határa, hajh,
elér-e még a bánat és sohaj?

Mert hozzád többé nem visz a vonat,
csak így emelhetem rád arcomat.

Gyermekkorom, áldott gyermekkorom,
te hontalan, hozzád kiáltozom.

Bölcsők, koporsók, temetői por
és templomok ormán az estbibor.

Kis iskolánk, amelybe a harang
oly édesen beszélt, akár a lant.

Lombok, virágok és színes kavics
a sínek mellett. Hullámos Palics.

Hold, nyári bál, rakéta, kéjes ég,
s a szélbe - karcsú lányok - jegenyék.

Szivembe húsz év gazdagsága s lágy,
édes-halálos méz: a vágy, a vágy.

Fejemre kulcsolom a két kezem,
és koravénen rád emlékezem.

Vagyok szegény, ki semmit sem akar,
harmincnégy éves, elfáradt magyar.

S nem kérdezem, az ég ragyog-e még,
Azt sem kérdezem, hogy vagyok-e még?


Elemzések

A Kosztolányi Dezső által írt "Szülőföldemnek bús határa" című vers teológiai szempontból is értelmezhető, mivel számos vallási és spirituális elemet tartalmaz. A versben megjelenő képek és érzelmek kapcsolódhatnak a bibliatudományhoz, patrisztikához és skolasztikához is.

A bibliatudomány szempontjából a versben felbukkanó temető, templom és harangkongás a vallási ikonográfiával kapcsolatos képek lehetnek. Bibliai jelentéstartalommal is rendelkezhetnek, például a templomok és harangkongás a vallási közösséggel való kapcsolatot szimbolizálhatják, míg a temetői por és koporsók a halandóságra és az elmúlásra utalhatnak.

A patrisztika a keresztény gondolkodás korai szakaszát jelöli, és a versben megjelenő képek kapcsolódhatnak ehhez az időszakhoz is. A templomok és harangkongás említése arra utalhat, hogy a szerző Krisztus tanításait és a vallási intézményeket, mint a templomot, fontosnak tartotta. A gyermekkorra való utalás pedig a keresztény tanításban gyakran előforduló "megszületni újjá" gondolatára hajazhat.

A skolasztika a középkori vallási gondolkodás egyik irányzata, amely a logikai és filozófiai érvelést ötvözte a vallási tanításokkal. A versben megjelenő vágyak és érzelmek, valamint a gondolatok belső dialógusa olyan kérdésekre utalhat, amelyeket a skolasztikus gondolkodás szokott felvetni, például az emberi vágyak természetére vagy az emberi sorsra.

Azonban a vers több egyszerű emberi érzelmeket is tükröz. A szerző szülőföldjét és a gyermekkorát amatni vágyakozik, kifejezve saját "elfáradt" és "szegény" állapotát. Ez az érzés az alapvető emberi vágyak és identitások közé tartozhat, amelyek a vallás és a teológia hatása alatt is alakulnak.

Összességében a Kosztolányi Dezső "Szülőföldemnek bús határa" című vers teológiai értelmezésekor számos összefüggés mutatkozhat a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira. A vallási képek és érzelmek mellett azonban az emberi vágyak és identitások is fontos szerepet játszanak a versben.

A Kosztolányi Dezső által írt "Szülőföldemnek bús határa" című vers természettudományos szempontból is érdekesen értelmezhető. Bár a vers nem közvetlenül foglalkozik természettudományos témákkal vagy felfedezésekkel, számos elemét kapcsolatba lehet hozni a mai természettudománnyal.

Az első versszakban található vonat utalás a közlekedés és a technológia fejlődésére. Ma már a vonatok mellett sok más közlekedési eszköz áll rendelkezésünkre, amelyek lehetővé teszik a távolságok könnyebb áthidalását.

A vers további részeiben említett temetők, koporsók és templomok a halál és az emberi élet esztétikai és filozófiai szempontból vizsgálható aspektusaira utalnak. Az elmúlás és az élet folytonossága ma is számos kutatás tárgya, ideértve a sejtek öregedési folyamatait és az életciklus megértését.

A versben szereplő hold a csillagászat és az űrkutatás felé mutat. Az égen látható hold és egyéb égitestek megfigyelése és kutatása a mai napig fontos terület a természettudományban.

A szélben táncoló "karcsú lányok - jegenyék" a biológia és az ökológia irányába visznek minket. A növények és az élőlények közötti kölcsönhatások, az ökoszisztémák és az élővilág vizsgálata központi témakör a kutatók számára.

A vágy és az emlékezés motívuma a pszichológia és az agykutatás szempontjából érdekes. A vágy és az emlékek kialakulásának, tárolásának és megőrzésének vizsgálata ma is folyik.

A versből kiderül, hogy a költő magyar állampolgár. Ez az utalás ráirányíthatja a figyelmet a kultúra és az identitás szerepére a természettudományos kutatásban is. Az emberi társadalom és kultúra hatása és kölcsönhatása a természeti rendszerekkel és a bolygóval egyre inkább fontos tényező a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás kérdései kapcsán.

Összességében tehát a Kosztolányi Dezső versének számos eleme kapcsolatba hozható a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és kutatási területeivel. A vers a természet és az emberi létezés aspektusait boncolgatja, amelyeket a modern tudomány egyre inkább megpróbál megérteni és megmagyarázni.

Kosztolányi Dezső "Szülőföldemnek bús határa" című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet vizsgálni mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén.

A vers elsősorban a lírai én személyes érzéseiről, gondolatairól szól. Az irodalomtörténetben ez a lírai forma a szubjektív líra kategóriájába sorolható, amelyben a lírai én megosztja érzéseit és gondolatait a világgal. Ebben az esetben a lírai én a szülőföldéhez fűződő szoros kapcsolatáról és az elvesztésének fájdalmáról beszél.

A vers nyelvezete egyszerű és közvetlen, amely kiemeli az érzelmek őszinteségét. Kosztolányi melankolikus hangvételű szavalata implicit módon is a szépirodalmi hagyományokat követi, pl. a rímes formájával, a ritmikus verseléssel és az archaikus nyelvezettel.

Az első négy sor az emberi kapcsolatok szimbólumaként is értelmezhető, amelyek az emberi élet és halál körforgására utalnak. Az élet és halál motívumok számos irodalmi műben jelen vannak és ezek segítségével ábrázolják az emberi létezés nagyszerűségét és tragikumát.

A versben említett iskola és templom motívumok is gyakran előfordulnak a magyar és a nemzetközi irodalomban. Az iskola az oktatás és a fiatalok helye, míg a templom a vallás és a lelki élet színtere. Mindkét helyszín összekapcsolódik a múlt emlékeivel és a hagyományokkal, és ábrázolódnak az emberiség örökségének fontos pillérei.

A természettel kapcsolatos motívumok (lombok, virágok, színes kavicsok) is gyakran előfordulnak a lírai költészetben, és képesek felidézni az érzelmeket és az élettapasztalatokat.

A hold, nyári bál, rakéta, jegenyék motívumai is az életről, az emlékekről és az elmúlásról alkotott képek. Ez a motívumrendszer további kapcsolódásokat teremt más irodalmi művekkel, amelyekben ezek a képsorok szintén megjelenhetnek.

A vers közvetített érzelmekkel, emlékekkel és képekkel arról, hogy az emberi létezés véges és hogy az identitásunk nagyon erősen kötődik a szülőföldünkhöz. Ezenkívül a versben megjelenő érzelmek (bánat, vágy, elfáradtság stb.) és a lírai én helyzete (szegénység, fáradtság) is számos irodalmi karakterrel, témával és helyzettel párhuzamosítható mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.