Tanár az én apám. Ha jár a vidéki
városban, gyermekek köszöntik ősz fejét,
kicsinyek és nagyok, régi tanítványok,
elmúlt életükre emlékezve, lassan
leveszik kalapjuk. Mint az alvajárók,
kik másfelé néznek. Hentesek, ügyvédek,
írnokok, katonák, s olykor egy országos
képviselő is. Mert nagy az én családom.
Nagy az én családom. Kelettől nyugatig,
nyugattól keletig. Nagy a mi családunk.
Mikor vele megyek, fogva öreg karját,
vezetve az úton, a szívem kitágul,
s szívek közt énekel elhagyatott szívem.
Az én édesapám az emberek apja,
s én az emberek testvére vagyok.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból elsősorban az emberi viszonyokra és kapcsolatokra fókuszál, de néhány elemet találhatunk benne, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók.

Az első ilyen elem a versben említett "alvajárók". Az alvajárás az alvászavar egyik formája, amikor az alvó személy jellegzetes, automatikus mozgásokat végez a szokásos alvási helyzetben. Az alvajárás oka részben genetikai, részben pedig környezeti tényezőkkel függ össze.

A másik érdekes elem a versben az "elhagyatott szívem", mely arra utal, hogy az emberi szívérzelmeknek is lehetnek biológiai alapjai. Az elmúlt években a kutatók rengeteg eredményt értek el az érzelmi válaszok és a szívritmus közötti összefüggés vizsgálatában. Például kiderült, hogy stresszhelyzetekben a szívritmus inkább szabálytalanná válik, míg pozitív érzelmek hatására rendszeresen szabályosabbá. Tehát az "elhagyatott szív" talán a szívritmus változására utal, mely az említett szívek közötti énekléshez köthető.

A versben szereplő "északi" és "déli" irányok, valamint a "kelettől nyugatig" és "nyugattól keletig" megjegyzések is említést érdemelnek. Az északi és déli irányok, valamint az északi és déli sarkok (az Északi-sark és a Déli-sark) a Föld mágneses tereivel kapcsolatosak. A legfrissebb kutatások segítségével a tudósok folyamatosan tanulmányozzák ezeket a területeket, hogy megértsék a Föld mágneses tereinek változásait és hatásait.

Összességében elmondható, hogy bár a vers elsősorban emberi viszonyokra fókuszál, néhány olyan elemet is tartalmaz, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók. Az alvajárás, az érzelmek és a szívritmus összefüggése, valamint a Föld mágneses terének változásai mind olyan témák, melyek ma is kiemelt figyelmet kapnak a természettudományokban.

A vers teológiai szempontból is érdekesen megközelíthető. Az alapvetően vallásos témájú szövegben Kosztolányi Dezső egy olyan apát ábrázol, aki az emberek apjaként jelenik meg. Az apák a keresztény vallásban gyakran Isten szimbólumaiként jelennek meg, így az apa itt az emberek Istenének is tekinthető. Egyfajta közvetítő szerepet tölt be, aki az embereket Istenhez közelebb hozza.

A bibliatudomány nézőpontjából a versben feltűnhet az egyházi szertartásokhoz, illetve a vallási szimbolikához hasonló elemek jelenléte. A gyermekkorban találkozások régi tanítványokkal, a kalap leemelése, valamint az apával való séta és az éneklés mind megtalálhatók a vallási rítusokban is. Ezen keresztül az apa egyfajta istenszerű figura lehet, aki segít az embereknek megtapasztalni a vallási élményeket és a hozzájuk kapcsolódó közösségi érzést.

A patrisztika nézőpontjából a versben a szülő-gyermek kapcsolat és az apák isteni szerepe jelenik meg. Augustinus, keresztény gondolkodó szerint az apa és Isten kapcsolata az együttérzésre, a támogatásra és a védelmezésre épül. Az apa Isten helyetteseként jár el a földön, hogy gondoskodjon gyermekeiről és irányítsa őket az igazság felé.

A skolasztika perspektívájából pedig a versben megfigyelhető az apa és gyermeke közötti kölcsönös szeretet és tisztelet. Az apa sokféle embert vezet, akik különböző hivatásokban dolgoznak. Ez ahol a skolasztikus gondolkodás megjelenik, amely hangsúlyozza a hierarchikus rendszer fontosságát és a különböző szerepek közötti összhangot.

A vers azonban nem csak vallási nézőpontból érdekes, hanem az emberi kapcsolatok és az összetartozás jelentőségére is rávilágít. Az apa a verse szerint az emberek számára mintaszerű lehet, akin keresztül az emberek testvérek lehetnek. Ez az üzenet összhangban áll az egyházi közösségekkel és a vallások szociális dimenziójával, amelyek kiemelik az emberek közötti szeretet és segítségnyújtás fontosságát.

A vers, "Tanár az én apám," Kosztolányi Dezsőhöz köthető, és számos fontos irodalomtudományi szempontból érdemes elemzést kínál. Először is, a vers tematikája általában az apa-gyermek kapcsolatra, illetve az apai szerepkörre összpontosít. Az apa mint tanár szimbolizálja a tudást, az irányítást és az inspirációt.

A versben szereplő vidéki város közege a magyar irodalomhoz, különösen a 20. századi magyar vidéki társadalomhoz kapcsolódik. A gyermekek és tanítványok, akik köszöntik az apát, jelzik a szélesebb közösség tiszteletét és elismerését. A régi tanítványok emlékeznek az apára, ami a kapcsolat hosszú idejére utal.

A vers család és nemzet közti összefüggést is felmutat. Az apát sok különböző szakma képviselői köszöntik, ami azt jelenti, hogy az apa nem csak a család számára jelentős, hanem a szélesebb társadalom részévé válik. Az "országos képviselők" jelzése arra utal, hogy az apa szerteágazó hatást gyakorol az országban.

A versenek ritmusa és metruma is fontos elemzői szempont. A vers egy klasszikus formában, háromnegyed ritmusban íródott, ami hagyományos irodalmi stílusra utal. Ezzel együtt a vers egyszerű és közérthető nyelvezete miatt az olvasó számára könnyen érthető.

Az apa szimbólumaként és mint központi karakterként az "emberek apja" jelzővel jelenik meg. Ez a kifejezés az emberi közösségre és az apa szerepére utal, ami a közösségi értékek és a társadalmi felelősség hangsúlyozására utal.

A vers alapvetően a magyar irodalomhoz kapcsolódik, de az apai szeretet és tisztelet témája az emberi tapasztalatainak általánosabb aspektusaira reflektál, így más irodalmi tradíciókban is megtalálható. Az apa-gyermek kapcsolat általi azonosulás és elismerés egy olyan téma, amely számos nemzetközi szépirodalmi műben előfordul. Ezen keresztül a vers univerzális üzenettel rendelkezik.

Összességében a vers számos irodalomtudományi összefüggést és elemzési lehetőséget kínál. A magyar irodalomhoz, kulturális és társadalmi kontextushoz való kapcsolódása mellett az apa-gyermek kapcsolat általi azonosulás és közösségépítés témája nemzetközi szinten is értelmezhető.