Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek,
kis társaim, az éji hidegen,
játékaim nem adom oda nektek,
mert véretek makrancos-idegen.
Garaboncások, vásott ördögök,
a hajatok lóg, zöld a körmötök,
ordíttok, és ha ajtónkat kitárnám,
az üveges-szekrénynek rontanátok,
zengetnétek tütülő harsonátok,
és szánkáznátok szőnyegünk virágján.

De azt akarom, tisztán és fehéren,
legyetek vígak és bársonyba-járók,
a kezetekben egy nagy arany-érem,
s hódítsátok meg az egész világot.
Tinéktek is legyen, ami enyém,
arany-rétes, habos krémeslepény.
És menjetek tovább, kis szöszke hajjal,
kék nyakkendővel menjetek tova,
legyen tiétek az alkony, a hajnal,
a kincs, a gyémánt, a vizit-szoba.
Legyen minden cukrászda a tiétek,
a méz, a bonbon és a karamell,
és szoptasson ez a kegyetlen élet,
mint egy szelíd és lanyha anya-mell.


Elemzések

A versben megfigyelhető néhány olyan elem, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

1. A vers elején Kosztolányi a "zárt ajtók előtt szepegtek" képpel utal arra, hogy a természettudomány nagy felfedezései által korábban rejtettnek vélt dolgok mostanra megismerhetővé váltak. A kutatóknak lehetőségük van betekinteni korábban rejtve maradt területekbe, és mélyebb megértést szerezni a világ dolgairól.

2. A versben a "játékaim nem adom oda nektek" sor talán a tudományos kutatások eredményeinek az emberek közti kommunikációba való átadását jelképezi. Manapság az újabb eredmények és felfedezések könnyebben hozzáférhetővé válnak szélesebb közönség számára, így új ismeretekkel gazdagodhatnak az emberek.

3. A vers sorai arra ösztönöznek, hogy az emberek vedd át az uralmat a világ felett és hódítsák meg azt. Ez összefügghet a technológiai fejlődéssel és a természettudományi felfedezésekkel, amelyek lehetővé teszik az ember számára, hogy jobban kiaknázza a világ nyújtotta lehetőségeket.

4. A "kék nyakkendővel menjetek tova" sor egy olyan képet fest, ahol a tudományos eredmények és felfedezések finomabban és elegánsabban jelenhetnek meg a világban. Ez utalhat arra, hogy a tudomány és a technológia ma már áthatja mindennapjainkat, de egyre inkább természetes része a mindennapi életünknek.

5. A vers végén Kosztolányi arra ösztönzi "kis szöszke hajjal" társait, hogy hódítsák meg a világot. Ez lehet utalás arra, hogy a természettudomány legfrissebb felfedezései és eredményei az emberi fejlődés, a világ megismerése és a technológia előrehaladása lehetőséget ad az embereknek arra, hogy aktív szerepet játsszanak a világ alakításában.

Ez csak néhány példa a vers természettudományos szempontból történő értelmezésére. A mai legfrissebb felfedezéseket és eredményeket figyelembe véve még számos más értelmezés és összefüggés felállítható lenne.

A vers irodalomtudományi szempontból elemzve fontos megjegyezni, hogy Kosztolányi Dezső modernista költő volt, aki az Expresszionizmus és a Szürrealizmus irányzataiba tartozott.

A verse az átlagos emberek, a szimpla hétköznapi emberek érzéseinek és vágyainak kifejezője. Az első részben a versszakok a társadalom perifériájára helyezik a közönséget. Az előítéleteknek és a csúfolódásnak köszönhetően ezek az emberek el vannak szigetelve, el vannak zárva az ajtók mögött. A "garaboncások, vásott ördögök" jelzőkkel utalnak a szellemi és fizikai hibákra, amelyek miatt ők ki vannak rekesztve a társadalomból. Ez a rész a szocializmus kritikája is lehet.

A második részben a költő fölfedi, hogy a társadalom által lenézettek és elutasítottak is vágyakat és álmokat táplálnak. Legfőbb vágyuk, hogy beilleszkedjenek és elfogadják őket a többiek. A versutalás a "kezetekben egy nagy arany-érem" arra utal, hogy a társadalom elfogadása és elismerése fontos számukra. Ebben a részben a társadalmi konvenciók és a hagyományos értékek felülírására utalhat.

A vers végére a költő azt mondja, hogy mindenkinek joga van a boldogsághoz és a gazdagsághoz, függetlenül a társadalmi státuszától. A költő azt szeretné, hogy az általa leírt emberek boldogok legyenek és élvezzék az életet, akár gazdagon és bőségesen.

A nemzetközi szépirodalomban kosztolányi lírája a modernista költészet egyik lényegi eleme lett. Az Expresszionizmus és a Szürrealizmus hatása észrevehető a versben, különösen az álmodó és vágyakozó hangulatban, valamint a képekben és szimbólumokban. Ezek a művészi eszközök nemcsak Kosztolányi költészetében, hanem a modernista költeményekben is általánosak voltak.

A verse kapcsolatot teremthet más kortárs és utóbbi magyar költészek verseivel is, akik ugyanazokkal a témákkal foglalkoztak, mint például Ady Endre vagy Babits Mihály. Nemzetközi szinten is összehasonlítható más modernista költők, mint például Rilke vagy Eliot műveivel, akik a modernitás és az egyéni lét problémáival foglalkoztak.

Összességében a vers irodalomtudományi elemzése során kulcsfontosságúak az Expresszionizmus és a Szürrealizmus hatásai, valamint a társadalmi és politikai kontextus, amelyben a költő működött. A verse nemcsak a magyar irodalomhoz kapcsolódik, hanem a modernista költészet általában is jelentős helyet foglal el.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, hiszen a vallásos elemeket felhasználva kifejezi a költő érzéseit és gondolatait. A legfontosabb vallásos szempont, amely a versben megjelenik, az Istenhez való kapcsolat. A vers elején Kosztolányi azokhoz szól, akik zárt ajtók előtt szepegnek, ez lehet olyan emberekre utalni, akik nem nyíltan és őszintén vallják a hitüket vagy akik kevéssé elkötelezettek. Őket a "garaboncások, vásott ördögök" szimbólumai jellemzik, akik nem érdemlik meg a költő játékait és figyelmüket, mivel idegenek a vallásosságtól.

A vers következő részében Kosztolányi egy másik csoportnak szól, akik a kezükben hordoznak egy aranyérmét és céljuk az egész világ meghódítása. Itt a költő egy olyan képben állítja őket elénk, mint a hatalom és gazdagság vágyától fűtött emberek, akik a mézeskalács világát akarják megszerezni. Ezzel a képpel Kosztolányi bemutatja a világi hatalom vágyát, amelyet tiszta és fehér ruhában, valamint lendületes léptekkel hajszolnak a "szöszke hajú" és "kék nyakkendős" figurák.

A vers végén a költő a két csoport közötti különbséget hangsúlyozza. Az előző csoport tagjait kegyetlen anyamellhez hasonlítja, míg az utóbbi csoportnak kijár minden öröm és jutalom. A cukrászdák, a méz, a bonbonok és a karamell a világ gyönyörét és örömeit jelképezik, amelyeknek az előbbi csoport, a "garaboncások" megfosztottak. Következésképpen, a versben megjelennek Isten kegyes és kegyetlen oldalai is, valamint a belőle való távolodás és a világi vágyakozás.

A bibliatudomány nézőpontjából az utalások számos bibliai passzusra utalnak, például az elhidegült és megtévelyedett emberekre a Példabeszédek könyvében (Péld 9,13-18) vagy az aranyérmével való uralkodásra Jézus Krisztus kísértésére a pusztában (Máté 4,1-11). A patrisztika nézőpontja szintén megjelenhet a versben, különösen Augustinus teológiai gondolkodása, amelyben hangsúlyozza az Isten és a világ közötti kapcsolatot, és felhívja a figyelmet a világi vágyak kísértéseire. A skolasztika nézőpontja pedig az emberek törekvéseinek és vágyainak vizsgálatára, valamint arra összpontosítana, hogy hogyan lehet az emberek világi vágyait isteni célokra irányítani.

Egy másik megközelítés lehet a társadalmi kontextus figyelembevétele. A vers egyfajta társadalmi kritikát is tartalmaz, hiszen a kegyetlen világban élni kell, ahol az emberek versenyben állnak egymással, és a gazdagság és hatalom megszerzése a legfőbb cél. A versben megjelenő két csoport a társadalmi rétegeket is jelképezi, ahol a társadalmi különbségek és a gazdagság eloszlása a központi téma.

Összességében a vers a vallás, a hatalom és a társadalmi kontextus témáinak kapcsolódásával értelmezhető teológiai és társadalmi szempontokból. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika perspektívái segítenek megérteni azokat a vallásos és filozófiai elemeket, amelyek az írásban megjelennek.