A téli éjbe fergeteg dörömböl,
hahó, hahó, a fergeteg vagyok!
Száguldva rontok ki szoros körömből,
s szétszórom a gyöngyös, hideg fagyot.

Nehéz melegség szállt a vén világra,
mindenki félt kuckószögletbe rég.
Siessetek nagy melletek kitárva,
élvezzük a fagy vészes éjjelét!

Hadd tépje a szélvész nagy üstökünket,
hadd rázza széjjel ami szertedül,
elmúlt a tegnap, holnap lesz az ünnep,
a fergeteg járjon vadul elül.

Söpörje a pokolba régi házunk,
és döntse szét a régi ormokat.
Mi e jeges, napos honban tanyázunk,
és mindenünk az izmos gondolat.

Omoljon egybe, amit összeróttak
múlt századoknak satnya bölcsei,
s a száradott lelkű, puhult bigót had -
lelkünket is vihar söpörje ki.

És jöjjenek seregbe mind a pőrék,
a száműzött, kiátkozott nagyok,
s menjünk vihar lépéssel még előrébb -
hahó, hahó, a fergeteg vagyok!

1906


Elemzések

A vers Kosztolányi Dezső Új évkor című műve, amelyet 1906-ban írt. Az irodalomtudományi szempontból sok lehetőség van annak elemzésére mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Stílus és verselés: A vers rímekkel és ritmusokkal strukturált. Kosztolányi a hagyományos költői technikákra támaszkodik, mint például a rímek, a szójátékok és a ritmikus sorok. Ez az irodalmi hagyományokat képviseli, és a költő képzettársítások és hangzások segítségével expresszív hatást ér el.

2. Téma: A vers a téli éjszakában tomboló fergeteghez kötődik. Ez a képi és a szimbolikus elemeket használja fel a varázslatos és vad természetábrázoláshoz. A versben a fagy és a hideg érzékenysége mellett a vers világában is kegyetlenül vicsorító szél is megjelenik. Az éjszaka és a vihar képei az emberi élet kihívásainak és változásainak szimbólumai.

3. Szociális kritika: A vers mélyebb jelentést is hordoz. A hideg és a fagy a versben a világra való társadalmi közönyt és az emberek közötti közönyt jelképezi. A társadalom elidegenedésének és a közösségi szellem elvesztésének ábrázolása, valamint a korabeli társadalmi problémák kritikája megjelenik Kosztolányi verseiben.

4. Formai jellemzők: A vers képekkel, hasonlatokkal és metaforákkal van tele. Ezek a költői eszközök erősítik a vizuális és érzelmi hatást a szövegben. Az izmos gondolat és a fergeteg képe fontos szerepet játszik a versben, hangsúlyozva a költő és közönsége erejét és hatását.

5. Intertextualitás: Kosztolányi műveiben gyakran utal más költőkre és irodalmi hagyományokra. Új évkorban is jelen van ez a jelenség. A versben például a múlt századok bölcseire és a nagy költőkre utal, akik értékrendet és kulturális örökséget hagytak hátra. Ez a hivatkozás a magyar irodalmi hagyományokra és a nemzetközi irodalom nagyjaira utal.

6. Nemzetközi jelentőség: Kosztolányi nem csak a magyar irodalmat képviseli, hanem a nemzetközi szépirodalmat is. Az Új évkor a szimbolizmus és az expresszionizmus jegyeit is hordozza. Ezek a kortárs európai irodalmi irányzatok hatással voltak Kosztolányi művészetére.

Az Új évkor Kosztolányi Dezső művében az irodalomtörténeti és szépirodalmi összefüggésekről is tanúskodik. Az irodalomtudomány számos módon analizálhatja ezt a verset, felfedezhetve annak mélységét és jelentését a magyar és a nemzetközi irodalmi kontextusban.

Az "Új évkor" című vers teológiai értelmezésekor az első gondolat, ami felmerülhet, hogy a versben megjelenített fergeteg - a viharos időjárás és a szél ereje - metaforája lehet az Istenségnek vagy a felsőbb hatalomnak, amely a világban dúló zűrzavarral és változással azonosítható. Ezt az összefüggést támogathatja az, hogy a vers elején a fergeteg saját magát jelenti és önjelölt hatalmát hirdeti.

A versben megjelenített téli éj és hideg fagy a patrisztikus nézőpont szerint a szenvedés, a lelki hidegség és a megtisztulás állapotát jelképezheti. Azzal, hogy a szerző azt mondja, hogy "mindenki félt kuckószögletbe rég", arra utal, hogy az emberek menekülnek a hideg, sivár világ elől, és a várakozásra összpontosítanak. Ez a reményt kifejező gondolat megfelel a bibliai üzenetnek, miszerint a várakozásban és a megtisztulásban van lehetőség az új kezdetre és a megmentésre.

A skolasztikus nézőpont szerint a versben megjelenő újítás a gondolatokban és az egyénben átélt transzformáció lehet, amelyet a "jeges, napos honban tanyázunk" kifejezés jelent. Ez az újítás a skolasztikus filozófia igényeihez igazodik, amelynek lényege a gondolatok és az elme fejlődése volt.

Az időfokozathoz hasonlóan a versben megjelenő vihar és fergeteg vihar további teológiai összefüggéseket is hordozhat. A felbomló házak, a régi ormok eldőlése a régi idők és hagyományok elpusztítását szimbolizálhatja. Ez a patrisztika nézőpontjában a lelki megújulásra utal, amikor az emberek levetkőzik korábbi önmagukat, és új életet kezdenek az Istennel. Ezt erősíti a versben megjelenő "mi mindenünk az izmos gondolat" kifejezés, ami felidézheti a skolasztika gondolatát az erős és fejlett elméről, amely az újítás és fejlődés hajtóereje.

A vers végén megjelenő szerep invers cliens - a küzdelmet valóságosan megtapasztalt, ám elutasított emberek - és a várható ünnepi szökés az, hogy mindannyian vezetésre kerülnek. Ezt a szerepet lehet az isteni kegyelemhez is kapcsolni, amely a megtisztulást és az új kezdetet hozza. Az "új év" jelképezi az új utakat és lehetőségeket, ami a teológiai nézőpont szerint az átalakulás és a megtisztulás pillanata. A versemben megtestesült gondolati fordulat az ünneplés, a radikális változás és a szabadság, amely a várakozás és remény jele lehet.

Az említett teológiai nézőpontokat kiegészítheti az individuális gondolkodás, a szerző saját vallási élménye, vagy az ókori görög vallásossághoz, a pogány hitvilághoz való kapcsolatok és párhuzamok ismerete. Ezenkívül a szimbólumok és képek elemzése, az iróniával teli nyelvi fordulatok és a vers formai jellemzői is további információkkal szolgálhatnak a teológiai jelentésekről.

A Kosztolányi Dezső Új évkor című vers korábbi korok természeti katasztrófáival kapcsolatos gondolatokat vet fel, az azokkal való szembenézést ösztönzi. A költemény azonban nem tartalmaz konkrét utalást a mai természettudományos felfedezésekre, így nem lehetünk részletesen arról biztosak, hogy a frissebb kutatási eredményeket milyen módon kapcsolja össze a verssel. Azonban, ha azon elmélkedünk, hogy milyen jelenségekre vonatkozhatnak a vers egyes részei, akkor több kapcsolódási pontot találhatunk a mai természettudományhoz.

Például a vers első soraiban megjelenő "fergeteg dörömböl" gondolatkör természeti jelenségekre utal, például viharokra és heves szélrohamokra. Ezek olyan aspektusai lehetnek a természettudomány friss felfedezéseinek, amelyeket a klímaváltozás és az atmoszféra dinamikájának kutatása során vizsgálnak. Az első versszakban szereplő hideg időjárás és fagyos, gyöngyös fagy szintén kapcsolódhat a jelenlegi hideg klímaváltozási jelenségekhez és a meteorológiai kutatásokhoz.

A második versszak a hideg időjárás ellenére arra ösztönzi az embereket, hogy élvezzék a fagy vészes éjjelét, ez pedig az emberi hozzáállást mutatja a természeti erőkkel való közvetlen kapcsolathoz. Az emberi viselkedés és a természeti erők közötti kapcsolatot sok területen vizsgálják, például a népegészségügyben, illetve a fenntarthatóság és az ökológiai lábnyom terén.

A vers harmadik versszaka a változásra, az új kezdetre és a fejlődésre utal. Ez a gondolat számos természettudományos területen releváns, például a természettudományi kutatások folyamatos fejlődésében, a technológia fejlesztésében, illetve a környezetvédelemben.

A negyedik versszakban szereplő megfogalmazások, mint például az "izmos gondolat" és a régi ház és ormok lerombolására való utalás, kapcsolódhatnak a modern természettudományos kutatásokhoz, amelyek az építészeti és szerkezeti elemeken túlmenően az emberi elme működését, az agykutatást és az idegrendszer vizsgálatát is magukban foglalják.

A vers ötödik versszaka arra utal, hogy az emberi elme képes átalakítani a világot és a társadalmat. Ez a gondolat kapcsolódhat a társadalomtudományokhoz és a pszichológiai kutatásokhoz, amelyek a változást és a társadalmi fejlődést vizsgálják.

Végül, a vers hatodik versszaka a társadalmi elnyomást és a kitaszítást problémaként veti fel, ami összefüggésben lehet a társadalmi és viselkedéstudományi kutatásokkal. A pszichológia és a társadalomtudományok az emberi viselkedés és a társadalmi normák vizsgálatával segítenek megérteni, hogyan alakul ki az egyének szerepe és kapcsolata a társadalomban.

Ezen összefüggések tükrében fontos megjegyezni, hogy bár a Kosztolányi Dezső Új évkor című vers nem tartalmaz konkrét utalásokat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire, mégis számos ponton kapcsolódhat a természettudományhoz, a társadalomtudományokhoz és a pszichológiához, amelyek mind relevánsak a mai világban.