A Kosztolányi Dezső által írt "Válás" című vers a természettudomány szempontjából több érdekes elemmel rendelkezik. Bár elsőre nem tűnik természettel kapcsolatos témának, a következő elemzés során rájövünk, hogy a versben megjelennek olyan képek és gondolatok, amelyek kapcsolatba hozhatók a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel.
A vers kezdete például a "messzeség sötétlő méhibe" utal, amely természeti tájképet fest le. Ezt a képet a naprendszeren kívüli objektumok, például a fekete lyukak vagy az exoplaneták felfedezése kapcsán értelmezhetjük. Ezek az objektumok a mélyűrből származó fényt nem engedik érvényesülni, így sötét, lyukaszerű képet mutatnak.
A következő sorokban az "útra-szállók" és az "az induló tömeg" képét látjuk. Ez a gondolatkör összekapcsolható a közlekedéstechnika és az autonóm járművek fejlesztésével. Az útra-szállók vagy az induló tömeg a modern közlekedési infrastruktúrába illeszkedve önvezető autókká, repülőgépekkel vagy más járművekkel válhatnak.
A versben szintén feltűnik a sínek és a vonatmetafora is, amely a közlekedési technológia és infrastruktúra területéhez kapcsolódik. A "nem szólhat egy se, szívök tája fáj, némán tekintnek a sinek felé ők" sorok az autonóm járművek előretörését és a váltást a hagyományos közlekedéstől jelzik, ahol a sínek és a mozgó járművek teljesen automatizált módon működnek, anélkül, hogy emberekre lenne szükség.
Végül, a vers lezárásaként a "távol kigyúl két véres, néma pont" és a "jelharangok öblös szája kong" részek is figyelemre méltóak. Ezek a sorok a csillagászat és az űrkutatás területével kapcsolhatóak össze. A két véres, néma pont a távoli csillagokra és a galaxisokra utal, míg a jelharangok öblös szája a titokzatos univerzum végtelenségével és hangok nélküli kommunikációjával kapcsolatos.
Összességében a "Válás" című versben olyan elemeket találunk, amelyek a modern természettudományos felfedezésekhez kapcsolódnak. Az álló pontok, az autonóm közlekedés, a sínek és a hangtalan kommunikáció metaforái mind arra utalnak, hogy a természettudomány és az emberi technológiafejlődés mennyire szervesen kapcsolódik egymáshoz.