A messzeség sötétlő méhibe
halkan kigyúl két véres, néma pont...
A jelharangok öblös szája kong.

Tolong az utasok mindegyike.
"Jön a vonat" szólnak s zaj kél e szóra...
Csak váljatok, ez a válási óra!

A könny ezüstlik, szájon csüng a száj,
az útra-szállók intenek kezökkel,
az induló tömeg sietve lökdel.

Nem szólhat egy se, szívök tája fáj,
némán tekintnek a sinek felé ők,
s a vérszemű szörny már liheg feléjök.

Remegve néznek a félő anyák,
és szívük öble sajdul tompa kíntul,
amint a rabló tömb csikorgva indul.

Majd hangtalanul tűnik el alább,
s távol kigyúl két véres, néma pont...
A jelharangok öblös szája kong.


Elemzések

A vers alapvetően a válás témáját dolgozza fel. A versszerkezetben megfigyelhető a 3-as rímképlet, ami jellegzetes Kosztolányi költészeti megoldása. A vers tömörsége és ritmusa, a rövid, tömör sorok és versszakok a költő lírai hangvételét erősítik.

A vers első részében (I. és II. versszak) a versláncok segítségével jelenik meg az indulás feszültsége és a választás megkerülhetetlensége. A jelharangok szerepe beavatkozást, döntés meghozatalát jelzi, ami a válásra utal.

A második részben (III. és IV. versszak) a válás fájdalommal teli pillanatát ábrázolja a költő. A könnyek ezüstlik, a szívéhez kapott szereplők intenek, ami a búcsúzást, elválást jelzi. A vérszemű szörny metaforával a válás negatív következményeire utal.

A vers harmadik része (V. és VI. versszak) a szülők, anyák félét és fájdalmát mutatja be. A rablótömeg a válás negatív hatásait, a család széthullását jelenti.

A vers zárlatként egy második költői képen keresztül ismétli meg az első két versszak hangulatát.

A kosztolányinak jellemzően introspektív lírájában a válás témája nem szokványos, mivel az egyéni érzések mellett a társadalmi tabut is áttöri a verse. A választás, elválás fájdalmán keresztül a költő a múltbeli emlékekre és az elszántságra helyezi a hangsúlyt.

A nemzetközi szépirodalmi kontextusban a vers fájdalmassága, a költő szókimondása emlékeztethet Közép-Európai írók munkáira is, akik a XX. században átélt történelmi traumákat és átalakulásokat dolgozták fel a műveikben.

A vers kifejezi a válás nehézségeit, a társadalmi elvárásokkal való összeütközését, valamint a személyes, családi és társadalmi kötelékek széthullásának fájdalmát. A vers lírai összefüggésben az érzelmek és az elidegenedés széles skáláját jeleníti meg, és ezzel egyetemes érvényt is nyer.

A Kosztolányi Dezső által írt "Válás" című vers a természettudomány szempontjából több érdekes elemmel rendelkezik. Bár elsőre nem tűnik természettel kapcsolatos témának, a következő elemzés során rájövünk, hogy a versben megjelennek olyan képek és gondolatok, amelyek kapcsolatba hozhatók a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel.

A vers kezdete például a "messzeség sötétlő méhibe" utal, amely természeti tájképet fest le. Ezt a képet a naprendszeren kívüli objektumok, például a fekete lyukak vagy az exoplaneták felfedezése kapcsán értelmezhetjük. Ezek az objektumok a mélyűrből származó fényt nem engedik érvényesülni, így sötét, lyukaszerű képet mutatnak.

A következő sorokban az "útra-szállók" és az "az induló tömeg" képét látjuk. Ez a gondolatkör összekapcsolható a közlekedéstechnika és az autonóm járművek fejlesztésével. Az útra-szállók vagy az induló tömeg a modern közlekedési infrastruktúrába illeszkedve önvezető autókká, repülőgépekkel vagy más járművekkel válhatnak.

A versben szintén feltűnik a sínek és a vonatmetafora is, amely a közlekedési technológia és infrastruktúra területéhez kapcsolódik. A "nem szólhat egy se, szívök tája fáj, némán tekintnek a sinek felé ők" sorok az autonóm járművek előretörését és a váltást a hagyományos közlekedéstől jelzik, ahol a sínek és a mozgó járművek teljesen automatizált módon működnek, anélkül, hogy emberekre lenne szükség.

Végül, a vers lezárásaként a "távol kigyúl két véres, néma pont" és a "jelharangok öblös szája kong" részek is figyelemre méltóak. Ezek a sorok a csillagászat és az űrkutatás területével kapcsolhatóak össze. A két véres, néma pont a távoli csillagokra és a galaxisokra utal, míg a jelharangok öblös szája a titokzatos univerzum végtelenségével és hangok nélküli kommunikációjával kapcsolatos.

Összességében a "Válás" című versben olyan elemeket találunk, amelyek a modern természettudományos felfedezésekhez kapcsolódnak. Az álló pontok, az autonóm közlekedés, a sínek és a hangtalan kommunikáció metaforái mind arra utalnak, hogy a természettudomány és az emberi technológiafejlődés mennyire szervesen kapcsolódik egymáshoz.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és több vallási témára is utalhat. Az alábbiakban részletesen elemezhetjük a szöveget a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjából, valamint más vallási szempontokat is figyelembe vehetünk.

Bibliatudomány:
A vers kezdete a messzeség sötét méhével utalhat a teremtésre vagy az élet kezdetére. A két véres, néma pont azt jelképezi, hogy valami sötét és fájdalmas történik vagy fog történni. A jelharangok szája pedig egy lehetséges vallási szimbólum lehet, amely a megszólítást, figyelmeztetést vagy figyelmeztetést jelképezi.

Patrisztika:
A patrisztika időszakában a válás nem volt elfogadott vagy megengedett a keresztény hit szerint. Ezért a versben a válás témája erősen ellentmond a patrisztikus nézőpontnak. Az utasok tolongása és a vonat érkezése szimbolikus lehet a választás és a válás közötti küzdelemre és fenyegetésre, amelyet a keresztény hit a házasság szentségének tekint. A félő anyák, akik szívdobogással nézik az eseményeket, jelképezhetik az anyaságot és a családra való gondoskodást, amelyet a válás folyamata felborít.

Skolasztika:
A skolasztikus teológia hangsúlyozza a logikai és racionális érveket, és gyakran a hit és az értelem közötti kapcsolatot vizsgálja. A versben is megtalálható ez a fajta gondolkodás. Az utasok halkan szólongatják egymást és zaj kél, ami logikus és ésszerű válasza lehet az eseményekre. Az induló tömeg sietve lökdelése is arra utalhat, hogy az emberek cselekvésre ösztönözve értik meg a válás jelentőségét. A vérszemű szörny lihegése pedig lehet a választás vagy a válás negatív következményeinek racionális megértése.

Egyéb vallási szempontok:
A versben a könnyek, az elválás és a fájdalmas távozás motívumai jelennek meg, amelyek számos vallásban és vallási eszmében megtalálhatóak. A könnyek szimbolizálhatják a bűnbánatot vagy a lelki fájdalmat, míg az utasok tolongása és az induló tömeg sietve léptei a küszöbön álló változások előkészítését jelenthetik. A véres, néma pontok lehetnek a szenvedés, a dráma vagy a tragédia szimbólumai.

Összességében a vers számos interpretációt engedéllyez, és több teológiai perspektívából is vizsgálható. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjából is érdekes következtetésekre juthatunk a versben fellelhető jelképek és tematikák alapján. Más vallási nézőpontokat felhasználva pedig tovább bővíthetjük a versek értelmezését és értelmezhetjük a versen keresztény, hitbeli vagy lelki vonatkozásait.