Legyen tiéd az életem s a vérem,
észromboló, szívejtő szerelem,
tépj rongyra mindent, mi lélek, szemérem,
törd össze álmaim és életem.
Mi félelmesebb nálad és mi mélyebb?
Tebenned egy lesz a halál s az élet,
s csókolkozik sikongva esztelen.
Észromboló, szívejtő szerelem.

Párnád olyan lágy, mint a síri párna,
koporsód hűs, de lefekszem bele.
Halálos kedvbe hívsz gyönyörcsatákra,
te gyásznak násza, holtak élete.
Hűs, rettegéses érzés vonz a nőhöz,
egy bús vágy, mit mindenki titkon őröz.
Láztól vacog, fagytól ég homlokunk,
félünk a sírtól, s tűzzel csókolunk.

Elfogyni, égni hajt az ősi törvény,
a láng a kéklő égben eltünik,
hűvös avar zúg az erdőknek öblén,
a víz oszolva hányja gyűrüit.
Egy másvilági kény játszik mivélünk,
a sírokon fetreng a szenvedélyünk,
csókért kapjuk az életet s halált,
és tőle éled a víz, lomb s a láng.

Te jársz e fátyolos, sötét világba,
bölcsők, koporsók titkos Vénusa,
én is tehozzád futok, mint az árva,
látom, teérted zúg e vad tusa.
Megsebzett lelkem, e vérző galambot
neked adom, s előtted porba hajlok,
s ujjongva zengem napfényes imád,
tied a könny, vér s az egész világ!

1905


Elemzések

Ez a vers nehezen kapcsolódik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez, mivel Kosztolányi Dezső központi témája a szerelem és a halál. Azonban, néhány olyan elemet találhatunk a versben, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak a természettel és a természettudománnyal.

A versben először megjelenik a "szivejtő szerelem" kifejezés, ami a szívvel kapcsolatos érzelmekről beszél. Az orvostudomány és a szív- és érrendszeri betegségek kutatása ma is fontos terület az orvostudományban. A szerelemről alkotott kép itt az "észromboló" és "síri párna" kifejezéseken keresztül tragikusan fel van fokozva, ami esetleg a viselkedési tudományokhoz, például a szerelmi kapcsolatok pszichológiájához is kapcsolódhat.

Az "ősi törvények" említése a természettörvényekre utalhat, amelyek a természetben működnek és szabályozzák a világ működését. Az "égni hajt" és "láng a kéklő égben eltünik" hasonló metaforikus módon utal a fizikai folyamatokra, például a tűz égésére és az anyagok átalakulására.

A víz szerepe a versben szintén érdekes lehet. Az "oszolva hányja gyűrüit" kifejezés talán a vízcseppek stádiumváltására utalhat, amikor például a víz párolog vagy a cseppek elpárolognak. A víznek a természetben is meghatározó szerepe van, például a növények életében és a vízkörforgásban.

A természettudomány és a verselemzés kapcsolata néha nehéz lehet, mivel a képzetek és a metaforák leggyakrabban a szimbolikus jelentésüket hordozzák, és nem feltétlenül kapcsolódnak szorosan a tudományos tényekhez. Azonban ezek a kapcsolódási pontok lehetővé teszik a költői képek és a természettudományos világkép találkozását, és ezzel gazdagítják az értelmezést és a költői élményt.

Kosztolányi Dezső Venus Mystica című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet vizsgálni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az első észrevehető összefüggés a romantika irányzatához köthető. A versben megjelenő érzelmi túláradás, az őrült, szenvedélyes szerelem, a túlzottan intenzív érzések mind a romantika jellemzői közé tartoznak. Emellett a szerelem és a halál, valamint a halálba történő belefeledkezés motívuma is tipikusan romantikus elem.

A költői képek használata is jellemző a romantika stílusára. A síri párna, a koporsó, a hűvös avar, a víz és a láng mind olyan képek, amelyek erős vizualitást kölcsönöznek a verseknek és segítenek a drámai hatást elérni.

A versben megjelenő „a láng a kéklő égben eltűnik” sor utalás lehet a Surrealizmusra is, amely a 20. század elején jött létre és többek között az álmok és az irracionális elemek bemutatására törekedett.

A Venus Mystica a mítoszok és a mitológia felé is utal. A Venus, mint a szerelem istennője, és a mystica jelzője a misztikus, titokzatos, nehezen megérthető jellegeket hangsúlyozza. Ez a kombináció a görög és római mitológiából merít, amit többek között érzelmi mélységnek és a szerelem istennőjének szenteltek.

A versben megjelenő szenvedély és hullámvasút szerű érzelmek, valamint a halál és szerelem átfedése hasonló elemekkel találkozhatunk William Shakespeare műveiben is, mint például Hamletben vagy Romeo és Júliában.

A versben megjelenő erős személyes vallomás és az érzelmi szenvedés ábrázolása Henrik Ibsen drámáira emlékeztethet, melyekben gyakran megjelenik a szerelem és a halál kapcsolata, valamint az érzelmek mély átélése.

Összességében a Venus Mystica egy romantikus verselemződésű, mítoszokkal és mitológiával átszőtt verse, amelyben erős költői képek és drámai érzelmek találkoznak. Az elemzés során minden keletkezési időponthoz és irodalmi irányzathoz kapcsolhatja az adott művet, de a magyar és nemzetközi irodalomban is találunk hasonló tematikájú és költői megoldásokat.

Kosztolányi Dezső Venus Mystica című vers számos teológiai szempontot érint. Az alábbiakban részletesen kifejtem ezeket, figyelembe véve a bibliatudomány, patrisztika, és skolasztika nézőpontjait is.

A vers kezdő sorai egy erős és szenvedélyes szerelmi vallomást tartalmaznak, amely azt sugallja, hogy a szeretett személy szinte maga az élet és halál közötti határon található. Az élet és halál közti egyenessé tétel a halálát is fölruházza a szerelemmel, aminek következtében a szerelem szinte mindenre képes, legyen az rombolás vagy szemérem nélküliség.

A vers második részében a szerelem valamiféle dualitása kerül bemutatásra. A szerelem itt olyan ellentétes érzéseket hordoz, mint a szerelem és a gyász. A párnát és a koporsót is szimbolikusan jeleníti meg, mint a halál és a délibáb közötti határvonalat. A szerelem tehát egy olyan érzés, ami a halálnak és az életnek jelenik meg egyszerre. Ezt a kettősséget a versben a láztól való vacogással és a tűz csókjával is bemutatja.

A vers harmadik részében a szerelem méginkább az ősi törvényekhez kötődik, amelyek a lángolást, de ugyanúgy a hűvösséget, a víz hullámzását és az avar zúgását is hozzák. Ez a rész egyfajta transzcendenciát képvisel, hiszen az ember a szokványos földi-hétköznapi életétől eltérő, másvilági dimenzióba lép, ahol a sírok felett fetrengő szenvedély az úr. Itt a szerelem a csók, ami mindent ad és vesz, és ezáltal éled a víz, a lomb és a láng.

A vers zárása következtében a szerelem valamiféle sötét és titokzatos erővé válik, ami a bölcsők és a koporsók között helyezkedik el. A szerző önmagát egy megsebzett, vérző galambként jellemzi, amit a szerelmi objektum előtt leborulva ad oda. A szerelem pedig mindenre kiterjed, legyen az könny, vér vagy az egész világ.

Bibliatudományi szempontból a versben megjelenő szerelem felfogható a Szentírás szerinti isteni szeretet tükröződésének, vagy akár az ember és Isten kapcsolatához való hasonlításának. Patrisztika szempontjából a szerelem magasztosítása és felmagasztalása jelenik meg, és a szerelem mint transzcendens érzés fontossága hangsúlyozódik. Skolasztika szempontjából a versben megjelenő szerelem az emberi vágyak és érzelmek közül kiemelkedő és különleges képviselője lehet, ami végülis az emberi lélek és test közötti kapcsolatot jeleníti meg.

Egyéb teológiai nézőpontokból is megközelíthető a vers. Például a szerelem összjátéka a halállal és az élettel a keleti vallásokban is megjelenik, ahol a szerelem egyfajta spirituális tapasztalás lehet és az emberi kapcsolódás a természethez, a lélekhez és a világegyetemhez.

Összességében a Venus Mystica egy mély és komplex vers, amely többféle teológiai nézőpontot reflektál, és a szeretet és szerelem metaforájával ábrázolja az ember és Istentől való megszakíthatatlan kapcsolatot.