Hajrá, ha bírsz! Hadd nyögjön lenn a pálya.
Hadd búgjon a síp, főjjön a kazán!
Hadd fogyjon a mozdonynak tűzi fája!
A gőzcsapot hagyd könnyedén s lazán!

Száguldj a tiltó lámpa vérjelébe,
rohanj s recsegjen a homok, kavics.
Tüzes kerékkel zúgj a cél elébe,
bár a kerék széjjelmorzsolna is.

Menj! Ám ha rád letipró csüggedés lép,
és ásitó unatkozás mered,
bátran szakítsd szét vért-lökő ered.

Bordád alatt vonaglón döng a vészfék,
vágd szét zsinegjét, nem lesz benne kár,
egy pillanat csak s a vonat megáll.


Elemzések

Kosztolányi Dezső Vészfék című versének elemzése irodalomtudományi szempontból lehetőséget ad a magyar és nemzetközi irodalom területén lévő összefüggések feltárására.

A vers elején található sorokban erős hangsúlyt kap a mozgás, a gyorsaság és a lendület. Egyfajta dinamizmus jelenik meg, ahol a verseny, a versenyszellem, a pálya és a mozgás képei fontos szerepet játszanak. Ez a motívum megjelenhet például a futurista irodalomban is, ahol az erő és a sebesség témája gyakran előfordul.

Az utolsó sorban viszont láthatjuk egyfajta ellentmondást, a vészfék és a megállás motívumát. Ez a motívum lehetőséget ad az irodalomtörténetben megjelenő regresszív vagy konzervatív elemekre. A vonat megállása egyfajta visszafordulást, a mozgás megszakítását jelentheti, ami a modern irodalomtudományban is gyakran előforduló motívum.

A vers vége felé viszont az erő, a lendület és a megtorpanás motívumai követik egymást. Ez lehetőséget ad a magyar irodalomtörténetben megjelenő szimbolistikus vagy nyugatos motívumok felidézésére.

A vers formája rímes, ami egyfajta hagyományos lírai forma. Az alkotó ezzel lehetőséget ad a nemzetközi irodalom területén is gyakran alkalmazott versforma használatára, amelyet a romantika, a szimbolizmus vagy akár a modernizmus is kedvelt.

Összességében a Kosztolányi Dezső Vészfék című vers irodalomtudományi szempontból lehetőséget ad a magyar és nemzetközi irodalmi összefüggések feltárására. A dinamizmus, a mozgás, az erő, a lendület, a visszafordulás és a megállás motívumai további elemzéseket tesznek lehetővé, és kapcsolódási pontokat teremtenek a különböző irodalmi irányzatok és stílusok között.

A Kosztolányi Dezső "Vészfék" című versében az alábbi elemek találhatóak, amik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatóak:

1. Gőzmozdony: A versben szereplő gőzmozdony azzal kapcsolatban érdekes, hogy a 19. században volt népszerű a vonatokon. Ez a technológiai fejlesztés jelentős áttörést hozott az iparban és a közlekedésben. Ma már a gőzmozdonyok helyét modern, elektromos vagy dízelüzemű vonatok vették át, amelyek sokkal hatékonyabbak és kevésbé környezetszennyezőek.

2. Tiltó lámpa: A versben említett tiltó lámpa egy közlekedési jelzőrendszer, amely az autósoknak és gyalogosoknak jelzi, mikor kell megállniuk vagy áthaladhatnak az útkereszteződésen. Napjainkban a közlekedési jelzőrendszerek komplexek és fejlettek lettek, így a legfrissebb felfedezések és technológiák alkalmazásával automata vezérlőrendszerek működtetik a forgalmat.

3. Homok, kavics: A versben szereplő homok és kavics hozzájárul az út stabilitásához és azonosságához. A modern közúti és vasúti infrastruktúra esetében nagy gondot fordítanak az útburkolat minőségére, mely biztosítja a járművek biztonságos közlekedését.

4. Vért-lökő ered: A versben található vérjel az esetleges sérülésekre, meghibásodásokra utal a vers közlekedési témájával összhangban. A modern járművekben használatos szenzorok és érzékelők képesek monitorozni a gépek állapotát és jelezni a problémákat.

5. Vészfék: A versben említett vészfék jellemzője lehet a modern járművekben is, amelyek lehetővé teszik a gyors és hatékony megállást, ha szükség van rá. A vészfékrendszer innovációi a természettudományi kutatások révén folyamatosan fejlődnek annak érdekében, hogy javítsák a járművek biztonságát és a vezetők reakcióidejét.

Ezek az elemek a Kosztolányi Dezső "Vészfék" című versében összekapcsolhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel, amelyek a közlekedési technológiában és infrastruktúrában történtek.

A vers Krisztusi keresztény teológiai szempontból is értelmezhető, és több fontos összefüggést mutathatunk fel a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira vonatkozóan is.

A versben megjelenik a vágy, hogy előre haladjunk az életúton, hogy száguldozzunk, haladjunk a célunk felé. Ez a teológiai értelemben vett lélek utazása Isten felé. A pálya és a síp az élet körülményeit és nehézségeit jelképezi, amelyben a hívőnek küzdenie kell. A mozdonynak tűzi fájának fogyása az emberi erőforrások véges természetét és az élet folyamatosan jelenlévő kihívásait fejezi ki. A gőzcsap könnyed lazítása pedig az elfogadásra és a bizalomra utal, abban a tudatban, hogy Isten irányítása alatt vagyunk.

A tiltó lámpa vérjeleinek száguldozása és a homok, kavics recsegése az élet gyorsaságát és zajosságát jelképezi. Ez az élet felületes, zajos és eltereli a figyelmet Isten felé vezető útról. A tüzes kerékkel zúgni a cél felé utal arra, hogy az élet célja Isten megismerése és eljutása a mennybe.

A versek harmadik szakasza arra figyelmeztet minket, hogy a keresztény élet vezethet olyan időszakokhoz, amikor a hitünk megkérdőjeleződik, vagy az unalom és a csüggedés uralkodik el bennünk. Az ilyen időszakokban a hit és a kitartás fontosak, és a vérjelére figyelve szakítsuk szét a vészféket - vagyis a kétségeinket és a lelki válságot. A vészfék vonaglása az emberi természetben rejlő bűn és kísértésre utal, amit fel kell törnünk ahhoz, hogy újra Isten irányába fókuszálhassunk.

A vers záró sora megerősíti azt az üzenetet, hogy a vészfék áthágása nem lesz kár, mert Isten mindig eléri a célját, bármi is legyen az emberi életben történő nehézségünk vagy elakadásunk. Az ember az Isten irányítása alatt van, és egy pillanat alatt megállíthatja az életvonatot, hogy újra összpontosítsa figyelmét Istenre.

A bibliatudomány nézőpontjából értelmezve a vers az emberi lélek küldetését járja körül, és azt mutatja be, hogy Isten jelen van az élet minden pillanatában, hogy vezesse az embert a cél felé.

A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenik az emberi élet rövid időtartama, és a gyakori elterelések és kísértések, amelyekkel az ember szembe kerül az életben. Az ember feladata, hogy kitartson a hitében és eljusson a végső céljához, ami Isten megismerése és közelsége.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenik az emberi akarat szerepe és ereje, hogy leküzdhessük a nehézségeket, elérhessük a célokat és legyőzhessük az akadályokat az életben. Az emberi erőforrások véges természetét hangsúlyozza, de azt is megmutatja, hogy Isten a segítségünkre van abban, hogy elérjük a célunkat.