Bús látományok, nagy, fehér nők
lengik körül az ágyamat,
s csiklandozó gyermekmosollyal
szemembe néznek bágyatag.

Csókolják ólomszínü arcom
ringatva elfáradt fejem,
lefektetnek mint egy halottat,
meredten és szerelmesen.

Hideg kezükkel simogatnak
e holt-fehér, nagy asszonyok,
néznek reám nyugodt szemekkel
s forró szemembe könny csorog.


Elemzések

Kosztolányi Dezső "Víziók" című verse első pillantásra lírai elemeket tartalmaz, melyek az emberi érzelmekre és vágyakra utalnak. Azonban a versben jelen vannak olyan részletek, amik a mai természettudományos felfedezésekkel kapcsolatba hozhatók:

1. "Bús látományok, nagy, fehér nők" - Egyes kutatások kimutatták, hogy bizonyos emberek álmaikban olyan arcokat látnak, amiket soha nem találkoztak ébren, így lehetőség van arra, hogy a verseben említett "nagy, fehér nők" álomképek legyenek, amiket az alvás közbeni agytevékenység hoz létre.

2. "Csikandoló gyermekmosollyal" - A szájmozgások és mimikai kifejezések a kommunikáció fontos részét képezik. Az agykutatás legfrissebb eredményei szerint a hangok és arckifejezések közti kapcsolatot az agy bizonyos területei segítik feldolgozni, így a "csikandoló gyermekmosoly" a kutatások támogató eredménye lehet.

3. "Ólomszínü arcom" - Az ólom csillogó színe gyakran asszociálható a fáradtsággal, ami a verseben meg is jelenik: "elfáradt fejem". Az ólom pedig természeti elem, ami szintén kapcsolatba hozható a természettudománnyal. Az ólom a nehézfémek egyik fontos eleme és toxicitása miatt jelentős figyelmet kap az egészségvédelem területén.

4. "Hideg kezükkel simogatnak" - Hőmérséklet-érzékelésünk az emberi érintéshez és más környezeti tényezőkhöz kötődik. A hideg és meleg érzékelése a hőérzékelő receptorokon keresztül történik, melyek a bőrön találhatók.

5. "Forró szemembe könny csorog" - A könnyek az emberi szervezet természetes válaszreakciói közé tartoznak és az érzelmek kifejezésében játszanak fontos szerepet. A könnyek összetétele összetett és tartalmazhat olyan anyagokat, amik az érzelmi állapotot és stressz szintet tükrözik.

Ezek a részletek az emberi test fizikai tulajdonságaira, érzékszerveinek működésére és agytevékenységére utalnak. A természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összekapcsolva megértést nyerhetünk az emberi test működéséről és érzékeléséről, valamint az érzelmi és fizikai kapcsolatokról.

A Kosztolányi Dezső által írt "Víziók" című vers egy lelki és szimbolikus tartalmú alkotás, mely vallásos és teológiai elemeket is tartalmaz. Az alábbiakban megvizsgálom a vers teológiai szempontjait, és azokat hogyan lehet összekapcsolni a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaival.

A versben megjelenik a természetfeletti és a lélekről szóló motívumok. A "bús látományok" és a "nagy, fehér nők" képekben a halálhoz való közeledést, az álmok világát és a túlvilágot jelenthetik. Ez a halállal és az örökkévalósággal való találkozás lehetőségét sugallja. A patrisztikában, amely a keresztény gondolkodás korai szakaszát jelenti, kiemelt szerepet kap a lélek és a halál kérdése, valamint a keresztény erények és a vágyakozás az isteni hozzáállás iránt. A versben jelen van a lélek találkozása a halállal, valamint az istennel való kapcsolat képe, amelyek mind jelentős elemek a patrisztikus teológia szempontjából.

A vers további teológiai elemeket rejt magában a Biblia és a vallási szövegek iránti utalások formájában. Az "ólomszínű arc", amelyet a nagy, fehér nők csókolnak, az állandó gyászt és az emberi lét nyomorát is kifejezheti. Ebben az értelmezésben ez a szenvedésre vonatkozik, amelyet a bibliatudományban gyakran említenek. A szomorúság megtestesülése ebben a versben a keresztény teológiában jelentős témának számít.

A skolasztika, amely a késő középkorban és a reneszánsz korban virágzó teológiai irányzat volt, főként logikai és racionalista megközelítést alkalmazott. A versben megjelenő képek és szimbólumok azonban nem könnyen definiálhatók, és inkább a vallásos tapasztalatokat és a lelki mélységeket hangsúlyozzák. Ennek ellenére a skolasztika is felismerhető a "nagy, fehér nők" és a "holt-fehér, nagy asszonyok" furcsa megjelenése kapcsán, amelyek az emberi tapasztalattól és a hétköznapi valóságtól távol állnak.

Összefoglalva, a Kosztolányi Dezső "Víziók" című verse teológiai szempontból gazdag és értelmezésre méltó. Az alkotás általánosabb értelmezése mellett azonban szembeötlőek a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai is, amelyek mind hozzájárulnak a vers mélységes jelentésének megértéséhez és annak teológiai kontextusba helyezéséhez.

A vers Kosztolányi Dezső Víziók című művéből származik. Az alábbi elemzésben foglalkozni fogunk a magyar és a nemzetközi szépirodalomban található összefüggésekkel is.

A vers kezdete már önmagában is nagy figyelmet kelt. Az "Bús látományok, nagy, fehér nők" sorral rögtön egy misztikus és álomszerű képet fest a költő. A fehér nők motívuma számos irodalmi műben előfordul, például Edgar Allan Poe "Eleonora" című elbeszélésében vagy A. S. Byatt "Angyalok és rovarok" című regényében. Ez a kép a vágyak, álmok és szerelem keltette érzelmekkel kapcsolatos lehet, és azt is jelentheti, hogy a költő egy ideális női alakra vágyik.

A "csiklandozó gyermekmosollyal" kifejezés egy érzéki és kevésbé ártatlan képet fest a nőkről. Ez a motívum az utalhat a tapintással kapcsolatos élményekre vagy a gyermekkori emlékekre. Az érzéssel teli szavaknak köszönhetően a vers képes a olvasót belehelyezni a költő helyzetébe, és erős érzelmi reakciókat kelt.

A második versszakban a költő leírja, hogyan csókolják meg az "ólomszínű arcomat" a nők, ami tovább erősíti az előző sorokban leírt álomszerű hangulatot. Az "elfáradt" és "halottat" szavak pedig azt az érzést keltik, hogy a költő elszakad a valóságtól, és átadja magát az álomvilágba. Ez a motívum többek között James Joyce "Holtak városa" című regényében is megtalálható.

A harmadik versszakban a "hideg kezükkel" és "holt-fehér, nagy asszonyok" kifejezések a halál, a holtak és az árnyékszerű lények jelképei lehetnek. Ennek ellenére a "nyugodt szemekkel" és a "forró szemembe könny csorog" részek ellentmondást hoznak a képbe, hiszen a könny a szomorúságot vagy a szenvedést jelképezi. Ezek a képek a költő ellentmondásos érzéseire utalnak, amelyek lehetnek öröm és fájdalom, vágy és kétség közötti ellentétben.

Összességében a vers misztikus, álomszerű és érzéki képekkel, valamint ellentmondásos érzelmekkel dolgozik, amelyek megjelennek a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is. Az álomszerű képek, az idealizált nőalak, a halál és a szenvedés motívumai mind ismertek és gyakran felbukkannak a világirodalomban. A költő képzeletének ereje és az érzelmek rögzítése a versben pedig az irodalomtudományi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírnak.