Gondüző borocska mellett
Vígan illan életem;
Gondüző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem.

És mit ámultok? ha mondom,
Hogy csak a bor istene,
Akit én imádok, aki
E kebelnek mindene.

És a bor vidám hevében
Füttyentek rád, zord világ!
Szívemet hol annyi kínnak
Skorpiói szaggaták.

Bor tanítja húrjaimra
Csalni nyájas éneket;
Bor tanítja elfeledni,
Csalfa lyányok, titeket.

Egykor majd borocska mellől
A halál ha űzni jő:
Még egy korty - s nevetve dűlök
Jégöledbe, temető!

Pápa, 1842. április


Stílusok

A BOROZÓ

Gondüző, vidám borocska mellett,
Vígan elrepül életem.
Gondüző, vidám borocska mellett,
Sors, nevetek a hatalmadon.

És miért csodálkoztok, ha mondom,
Hogy csak a bor volt számomra isten,
Akit imádtam, aki volt
Ennek a szívnek mindenem.

És a bor vidám melegségében
Kiáltok rád, zord világ!
Otthonom annyi fájdalomében
Skorpiók szúrták a szívem.

A bor tanította húrjaimat
Könnyed dalokra,
A bor tanította elfelejteni,
Árulkodó lányok, titeket.

Egykor majd borocska mellett
Ha a Halál űzni jön:
Megslukkarintok még egy kortyot -
Nevetségemmel temetődbe dűlök!

Pápa, 1842. április

Oltalmazó pohárkámmal kínba tengődöm,
Megtelik életem örömmel vidáman;
Oltalmazó pohárkámmal kínba tengődöm,
Sors, nevetem hatalmad zord humorban.

És mit csodálsz, ha így vallom,
Hogy az isten csak a bor oltalma,
Kinek hódolok, ki megkorona
E szívet, mindenem mellett tátva.

És a bor víg melegében
Húszra vághatok a rossz világra;
Szívem mennyi kín csípésében
Szúró skorpiókkal hűsöltre vágyva.

A bor tanítja húrjaim
Kellemes dalra jelenni,
A bor tanít elfelejteni,
Ám csalásaitokat, árnyékot, ti merészek!

Amikor majd bortól ellökel a halál,
Még egy kortyot - és nevetve merülök,
Jégágyadba, temető, várnak már rám hűtve vágyak,
Április, Pápa, ezt megosztom veled.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból történő elemzésekor megvizsgálhatjuk a borkészítés folyamatát és annak modern technológiákból származó innovációit.

Az első sorban a "Gondüző borocska mellett" kifejezés utalhat a bortermelés során felmerülő gondozó munkálatokra, mint például a szőlőültetvények ápolása, az optimális növényvédelem alkalmazása és a termés betakarítása.

Az "És mit ámultok? ha mondom, hogy csak a bor istene" részben a bor istenként való tisztelése jelenik meg. Ennek a megfogalmazásánál felmerülhetnek a bor kulturális jelentősége és az emberi civilizáció szerves részeként való szerepe, valamint a vallási és mitológiai kontextusban elfoglalt helye.

A "bor vidám hevében / Füttyentek rád, zord világ!" sorokban a bor pozitív hatásairól és annak képességéről van szó, hogy kicsit elviselhetőbbé tegye a körülöttünk lévő nehéz világot. Itt felmerülhetnek a bor egészségre gyakorolt hatásai és a tudományos kutatások eredményei, amelyek kimutatták a mérsékelt mennyiségű bor fogyasztásának esetleges jótékony hatásait, például a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

A "Bor tanítja húrjaimra / Csalni nyájas éneket" sorok arra utalnak, hogy a bor hatására az ember könnyebben kifejezheti érzelmeit és képessé válik az alkotásra. Ebben a részben megjelenhetnek a művészet és kreativitás kapcsolata a bor fogyasztásával, a bor inspiráló hatása és az együttműködő képesség fokozása.

Az utolsó részben a "Még egy korty - s nevetve dűlök / Jégöledbe, temető!" sorokban található a halál után való vágyakozás. Ez a rész felveti a halál és az öröklét kérdését, amelyet természettudományos szempontból vizsgálva megérthetjük, hogy az emberiség hosszú távú túlélésének lehetőségeit és az öregedés elleni kutatások legfrissebb eredményeit.

Általánosságban véve a vers elemzésekor számos olyan aspektus felmerül, amelyek a természettudomány, különösen a biológia, a kémia és a medicina területein elért eredményekkel és felfedezésekkel összefüggésbe hozhatók. Az emberi test fiziológiájának, az egészség és betegség kapcsolatának és az emberi társadalom kultúrájának szempontjából érdemes figyelembe venni a természettudomány fejlődését és hatásait a bortermelés és fogyasztás területén.

A vers a bort istenítő álláspontot képviseli, és teológiai szempontból számos összefüggésre utalhat.

A bibliatudomány szempontjából a vers utalhat a bor szerepére és jelentőségére a Bibliában. A bor a Szentírásban gyakran kapcsolódik az öröm, a dicsőség és a közösség szimbólumához (például a Miatyánkban is említik a "mindennapi kenyeret", ami a kenyér- és borfogyasztásra utal). A versben Petőfi a bort mint az életét meghatározó erőt és a sors feletti hatalmat állítja, ami hasonlíthat az Isten és az Isteni tervhez való viszonyunkra.

A patrisztika szempontjából a vers felveti a testi és a lelki élmények viszonyát. A bor italában az anyagi és érzéki örömök testből eredő forrását jelképezi. A patrisztikus írók gyakran hangsúlyozták a test és lélek viszonyát, kiemelve a szükséges egyensúlyt és mértéktartást. A versben Petőfi látszólag ezt az egyensúlyt veszélyezteti, hiszen a bor ittja mellett éli az életét. Ebben az értelemben a vers lehetőséget ad a patrisztikus elképzelések és az élvezeti vágyak közötti ellentét vizsgálatára.

A skolasztika nézőpontjából a vers kifejezi a lélek üdvösségre való törekvését, és a bort mint "vigaszt egyedüli ének" hangsúlyozza. A skolasztikus teológia hangsúlyozza a testi vágyak és a szellemi vágyak közötti különbséget, valamint a vágyak mértékletességét. A versben a bor itala és az általa hozott vidámság, elfeledés és szabadság a lélek önfeledt üdvösségét szimbolizálhatja. Ebben az értelemben a vers lehetőséget ad a különböző vágyak és az erkölcsi normák közötti feszültség vizsgálatára.

Mindezek mellett más teológiai perspektívák is érdekesek lehetnek. Például a liturgiai teológia szempontjából a bor és az ének összekapcsolódhat a vallási szertartásokkal, az Eucharisztiával és az ünnepekkel. Az istentiszteletek gyakran tartalmaznak bort, mint az Eucharisztiához használt italt, és az ének is fontos elemeként jelenik meg a liturgiában. A versben ezek az elemek is megjelenhetnek a borocska mellett élt, örömteli élet és a vigasz keresése során.

Összességében a vers teológiai szövegként számos összefüggést tartalmaz a bibliatudomány, a patrisztika, a skolasztika és más teológiai szempontok között. Ezáltal lehetőséget ad a különböző teológiai megközelítésmódok kapcsolódásainak és ellentmondásainak vizsgálatára.

A vers elemzése irodalomtudományi szempontból:

- Forma és szerkezet: A vers rímekkel és ritmussal rendelkezik, ami a verstan alapvető elemei. Az egységes négyes versek felépítik a verset és segítik a versfolyamatot. A rímelés rendszeres és szabályos, a versben szinte minden sor páros rímekkel zárul. A rímelés mellett azonban a vers ritmusa is fontos, ami segíti a vers olvasását és hatását. A vers egységes ritmusával és váltakozó sorhosszúságával érdeklődést kelt a verselő költő iránt.

- Tematika: A vers központi témája a bor és annak hatása az emberi életre. A vers elején a költő a bor mellett érzi jól magát és neveti a sors hatalmát. Ezután a költő a bor istent imádja, aki mindenek az életének. A bor vidám hevében elűzi a világ kínjait és segít a költőnek elfeledni a csalfa lyányokat. Végül a versben megjelenik a halál, de még azután is a költő a bor mellől kívánja megköszönni. A vers összességében a bor változatos hatásait és szerepét mutatja be az ember életében.

- Nyelvezet: Petőfi Sándor sajátos, költői nyelvet használ a versben. A vers nyelvezete könnyed és közvetlen, amit a szóhasználat és a szókincs felfedezése is jelzi. A versben a költő azt hangsúlyozza, hogy a bor mit tanít neki, ezek a tanulmányok felbonthatatlanok az életében. A "füttyentek rád, zord világ!" kifejezés és a "skorpiói szaggaták" használata az érzelmeket és a kontrasztot kommunikálja a versben.

- Motívumok: A bor a versben központi motívum, amely különböző jelentésekben jelenik meg. A bor társadalmi és költői jelentősége meghatározó a vers üzenetében. A versben megjelennek további motívumok, mint a halál, a temető és a csalfa lyányok. Ezek a motívumok további kapcsolatokat és gondolatokat hoznak létre a versben.

- Összefüggések a magyar irodalomban: Petőfi Sándor A borozó című versét gyakran értelmezik romantikusan, hiszen az alkoholizmus és az önrombolás motívumai jelennek meg benne. Egyes értelmezések szerint a verse az emberi sors, a szenvedés és a halál ábrázolása. A költő a bor és a halál szimbolikus jelentőségét hangsúlyozza, mint a boldogság és a megkönnyebbülés forrásait.

- Nemzetközi összefüggések: A borozó motívuma nemcsak a magyar irodalomban, hanem a nemzetközi irodalomban is gyakran jelenik meg. A bor szerepe és hatása az emberi életre jelentős motívum a világirodalomban. Például William Shakespeare egyik legsikeresebb művében, a Macbethben a bor eufóriát és elvesztett uralmat jelképez azáltal, hogy a főhős az erőszakosság és a őrült cselekedetek útjára kerül. A borozó motívum az irodalom számos korszakában és műfajában fontos szerepet játszik, és különböző jelentéseket hordozhat az egyes alkotásokban.