Ott alant, alant, a mélyben,
A kék messzeség ködében,
Ott a város... csak ugy rémlik,
Mint a múlt, amelyet félig
Átadott immár a lélek
A felejtés éjjelének.
Kinn vagyok a természetben,
Fönn magasra nőtt hegyekben;
Magas e hely, itt pihen meg
Koronként a vándor felleg,
S ha itt volnék éjjelenként,
Csillagokkal beszélgetnék.
Lenn a völgyben, lenn a mélyben,
A kék messzeség ködében,
A város távol zajában
Hagytam gondod, hazám s házam!
Ott lenn hagytam minden gondot,
Mely szívem fölött borongott,
Melynek sötét árnyékában
Mint rideg kőszikla álltam.
Ne bántsatok, ne bántsatok,
Ha egy rövid napot lopok
A magam mulatságának,
Hisz eleget élek másnak!...
Minden lenn maradt, ami bánt,
Nem hoztam föl magammal mást,
Csak ami boldogságot ad,
Kedvesemet és lantomat.
Kedvesem, ki egy személyben
Asszony s gyermek, örömében
Jön és megyen, pillangót űz,
Virágot szed, koszorút fűz,
Majd eltűnik, majd előjön;
Ugy lebeg a hegytetőkön,
Mint egy álom tüneménye,
Mint e rengeteg tündére.
Én merengve, oh természet,
Örök szépségidre nézek,
S szemeimnek bámultában
Néma, de szent imádság van.
Mint felém repeső szivek,
Rezgenek a falevelek,
S ábrándos suttogásukban
Mennyi kedves, szép titok van!
Fáktól vagyok körülvéve,
S mint édes fia fejére
Áldó keze az atyának,
Ugy hajolnak rám az ágak.
Istenem, de boldog vagyok!
Majd, hogy sírva nem fakadok.

Zugliget, 1848. szeptember 8.


Elemzések

A vers általánosságban a természet szeretetéről és a városi élet elutasításáról szól. Petőfi Sándor a természethez való kötődését fejezi ki, amely megszabadítja a mindennapi gondoktól és boldogságot ad számára.

Magyar szépirodalom:
- Petőfi Sándor a 19. század fontos magyar költője. A vers a romantika stílusába sorolható, amely a természeti elemeket, az érzelmi mélységet és a szubjektivitást hangsúlyozza.
- A város és a természet közötti kontrasztot jeleníti meg, a városi zaj és nyüzsgés elhagyása a természet közelsége helyreállítja a lelki békét.
- Az érzelmek, vágyak kifejeződése jellemző a költőre, amit lírai énje fejez ki. A versekről általában az érzelmek és az én szubjektív élményei dominálnak.

Nemzetközi szépirodalom:
- A romantikus irodalomhoz hasonlóan a természetben való menekülés és a városi élet elutasítása általános téma a világirodalomban. Például a romantika egyik fontos képviselője, William Wordsworth is a természet szeretetének és a városi élet elutasításának témájával foglalkozott.
- Az érzelmek és vágyak kifejezése nemzetközi szinten is meghatározó a romantikus irodalomban. Például a német költő, Johann Wolfgang von Goethe is híres volt a szenvedélyes érzelmek kifejezéséről a műveiben.

A versben megjelenő természeti elemek (hegyek, kék messzeség ködében), idillikus jelenetek (pillangót űz, virágot szed) és az erőteljes érzelmek (boldogság, ima, suttogások) mind a magyar, mind a nemzetközi romantikus irodalomra jellemzőek.

A vers természettudományos szempontból is értékelhető, bár nagyobb részt az érzelmekre és a költészetre helyezi a hangsúlyt. Azonban néhány elem felidézi a természettudomány legfrissebb felfedezéseit és összefüggéseit.

Először is, a versben említett "magasra nőtt hegyek" és a "hegytetők" a földrajzi jellemzőkkel kapcsolatosak. A modern földtudomány kutatásai szerint a hegyek képződése és emelkedése a tektonikus lemezsúrlódásnak és a lemezmozgásnak köszönhető. Ezen emelkedő hegyek csúcsainak folyamatos változása és formálódása a természettudományok egyik kutatási területe.

A versben említett "kék messzeség ködében" pedig az égbolt és az atmoszféra jellemzőire utal. A modern asztrofizikai kutatásoknak köszönhetően tudjuk, hogy az égbolt különböző színekben tündököl, melyet az atmoszféra összetétele, az elnyelődő fény mennyisége és típusa, valamint a nap és a hold relatív helyzete határoz meg.

A "csillagokkal való beszélgetés" a csillagászat és az asztrofizika felépítésére utalhat, ahol a csillagokat távolságaik, összetételük és energiatermelő folyamataik alapján tanulmányozzák.

A vers további részeiben, a fák, a levelek és a természet szépségeivel kapcsolatos szimbólumokat lehet felfedezni. A növények fotoszintézis folyamata és sejtosztódása is a biológiai és ökológiai kutatások területét érinti.

Összességében a vers inkább érzelmekre és költészetre fókuszál, mintsem a természettudomány legfrissebb felfedezéseire. Azonban a természet és természeti képek megjelenítésével olyan elemeket is tartalmaz, amelyeket napjainkban modern természettudományos kutatásokkal és felfedezésekkel lehet összefüggésbe hozni.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és több aspektusból is kapcsolatba hozható a bibliatudománnyal, patrisztikával és skolasztikával.

Bibliatudomány szempontjából a vers téma és hangulata visszaköszön a Bibliában is. A hegyek és a természet szépsége a Teremtés könyvével függ össze, ahol Isten teremtette a hegyeket és a természetet, és láthatóvá tette az ember előtt az ő nagyságát és kegyelmét. A versben a hegyek magasra nőttek és az ég felé nyúlnak, amely a teremtett világ és az isteni menny közötti kapcsolatot fejezi ki. Emellett a versben szereplő imádság is vallási tartalmú, és az Istenhez való közeledést fejezi ki.

A patrisztika szempontjából is érdekes az elemzés. A versben megjelenő gondolatok és a természet iránti rajongás szoros kapcsolatban állnak a patrisztikus gondolkodással, ami azt hangsúlyozza, hogy Isten jelen van a teremtett világban is, és az ember a természet szépségében és felfoghatatlanságában is meg tudja tapasztalni Isten jelenlétét és szeretetét.

A skolasztika szempontjából a versben megjelenő elemek is kapcsolatba hozhatók a skolasztikus filozófiával. A skolasztika hangsúlyozza az értelem szerepét és azt, hogy az ember képes megérteni a teremtett dolgok valóságát a racionális gondolkodás segítségével. A versben a hegyek és a természet szépsége mellett megjelenik a szerető kedves is, ami a skolasztikus gondolkodás szerint az ember érzelmeit és az érzelmek jelentőségét hangsúlyozza.

Más ötletként pedig a vers a természet és az ember kapcsolatát és az ember önmagával való kapcsolatát dolgozza fel. A természetben való elmélkedés és az imádság által az ember kapcsolatot teremthet a teremtett világgal és Istenkel. Ezen keresztül az ember töltekezhet, gyógyulhat és megtapasztalhatja az örömöt és boldogságot.

Összességében a vers teológiai szempontból több értelmezési lehetőséget is kínál és kapcsolatba hozható a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika gondolatvilágával.