Oh ne mondjátok nekem, hogy
Hajnallik hazánk felett!
Látom én: az ő számára
Sző a sors szemfödelet.
S kérni istent nem merem, hogy
Nemzetem gyógyítsa fel,
Mert e nemzet, elhigyétek,
Életet nem érdemel.

Figyelemmel átforgattam
A történet lapjait,
S fontolóra vette lelkem,
Amit e hon végbevitt.
S mit találtam ott fölírva
Századok bötűivel?
Azt találtam, hogy e nemzet
Életet nem érdemel.

Jóra termett nép honában
Egy a szív, az akarat,
A közérdek mellett minden
Különérdek elmarad.
Itten oltárt minden ember
Ön bálványaért emel -
És az ilyen önző nemzet
Életet nem érdemel.

Voltak egyesek közöttünk!
Tiszta, hű, nagy szellemek,
Akik mindent, amit tettek,
A hazáért tettenek.
Hány volt köztök, kiket a hon,
Maga a hon veszte el!
És az ily hálátlan nemzet
Életet nem érdemel.

Más hazában híven őrzik
Mindazt, ami nemzeti;
Ősi kincsét a magyar nép
Megveti és elveti,
A magyar magyarnak lenni
Elfeled vagy szégyenel -
És az ily elkorcsult nemzet
Életet nem érdemel...

Oh de mért elősorolnom
E szegény hon vétkeit?
Lesz-e sors, oh lesz-e isten,
Aki minket megsegit?
A nagy isten szent kegyéből
Jő-e megváltási jel?
Lesz-e még e nemzet olyan,
Hogy halált nem érdemel?

Pest, 1845. január


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nem tartalmaz konkrét információkat vagy utalásokat a legfrissebb tudományos felfedezésekre vagy összefüggésekre. Azonban, az emberi természet és viselkedés elemezése és a magyar nemzet értékítéletei a természettudományos pszichológia és szociológia kutatási területekkel állhatnak kapcsolatban.

A versben megfogalmazott gondolatok és érzések az emberi természet és társadalmi viselkedés egyes aspektusait érintik. Ezek közé tartozik például az önzőség és a különérdekek hangsúlyozása a közérdekkel szemben. Az olyan jelenségek, mint a társadalmi csoportok öntörvényűsége és az egyéni érdekek előtérben állása, az evolúciós pszichológia és társadalmi pszichológia területeivel kapcsolhatóak össze.

Azonban, figyelembe véve a kor és a költészeti stílus jellegét, az elemzés során nehéz lenne egyértelmű és konkrét kapcsolatokat találni a friss természettudományos felfedezésekkel.

A vers Petőfi Sándor A MAGYAR NEMZET címet viseli. Alapvetően a nemzet szerepét és jellegét kritizálja, arra utalva, hogy a magyar nemzet elvesztette méltóságát és értékrendjét, valamint, hogy az emberek önzők és közönyösek lettek.

Az első sorok a vers elején megjelenő szarkazmus és cinizmus fontos elemei. Az Istenhez intézett szóllítás azt sugallja, hogy a hazai helyzet annyira elkeserítő, hogy Isten sem tudna már segítséget nyújtani.

Egy fontos elem a versben az időtlenség és az állandóság érzése, amelyet a "történet lapjainak" és a "századok betűivel" kifejezett gondolkodásra való utalások adnak. Ez az időtlenség azt sugallja, hogy a problémák, amelyeket Petőfi felvet, már évszázadok óta léteznek, és a magyar nemzet már régen elvesztette az érdemét.

A versben megjelenik a közérdek és a különérdek konfliktusa, amelyekre Petőfi azt mondja, hogy az önző nemzet életet nem érdemel. Ez a gondolat magyar kapcsolódási pontokkal is rendelkezik, hiszen a hazai politikai és társadalmi szféra a korrupció és az önző érdekek központjában állt már akkoriban is.

A versben a hon elvesztése és az elkorcsosultság témaköre is megjelenik. Petőfi említést tesz a hálátlanságról és a magyarság elvesztéséről, amit a nemzet nem érdemel.

A vers utolsó sorai megjelenítenek egy reménysugarat, amikor az elkeseredett Petőfi kérdéseket tesz fel Istenhez. Ezzel kifejezi a hitét, hogy bár a nemzet jelenleg elárvult és megszenvedte a sorsát, még mindig lehet remény a túlélésre és a megváltásra.

A vers magyar irodalomtörténeti összefüggései között említhetők a kortárs politikai vers irányzatai és hatásai, mint például a reformkor és a szabadságharc korai hullámai.

Ami a nemzetközi irodalomtörténeti összefüggéseket illeti, az összetéveszthetetlenül romantikus hangulata és a nacionalista színezete érdekes párhuzamokat mutatnak az európai romantika és a XIX. század politikai és társadalmi folyamatainak közti kapcsolatokkal. Az xenofóbia és a nacionalista irányzatok mind a XIX. századi, mind a kortárs irodalomban és politikában jelen vannak, és ezt a verset is ilyen kontextusban lehet érteni és elemezni.

A MAGYAR NEMZET című Petőfi Sándor vers teológiai szempontból is értelmezhető. A versben megjelenő képek és érzelmek, valamint a nemzet helyzete és jövője kapcsán több teológiai aspektust is meg lehet vizsgálni. Az alábbiakban részletesen kifejtem a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait, de más szempontokat is bemutatok.

Bibliatudomány:
A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő képek és érzelmek kapcsán több bibliai motívum is észrevehető. Az első és legfőbb ilyen motívum az "életet nem érdemel" kifejezés, mely arra utal, hogy a nemzet megszolgálta a sorsát és így szenvedésre van ítélve. Ezt a képet párhuzamba lehet állítani a Biblia Lizabel Cannanai asszonnyal kapcsolatos történetével, aki elveszítette gyermekét, mivel nem érdemelte meg az életet (Mt 15,21-28). A versben megjelenő képek és érzelmek által tehát a színfalak mögötti sors és Isten kegyelme jelenik meg.

Patrisztika:
A patrisztika nézőpontjából a versben megjelenő nemzet képe és sorsa kapcsán a kegyelem és az emberi felelősség viszonyára lehet gondolni. A patrisztikus teológia hangsúlyozza az emberi felelősséget és cselekedetek fontosságát az ember életében és a nemzetek történelmében. Ebben az értelemben a versben megjelenő problémák és hibák az emberi választások és tettek eredményeiként értelmezhetők. Az "önző nemzet" és az "elkorcsult nemzet" kifejezések utalnak arra, hogy a nemzet döntéseinek és értékrendjének következményei vannak és az ezekből adódó sorsát is meg kell szenvednie.

Skolasztika:
A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő problémák és kérdések kapcsán a létezés, az értelem és a hit viszonyára lehet gondolni. A skolasztikus teológia hangsúlyozza az értelem és a hit kombinációjának fontosságát, valamint azt, hogy mindennek van egy rendeltetése és célja az univerzumban. A versben megjelenő "lesz-e még e nemzet olyan, hogy halált nem érdemel?" kérdés kapcsán tehát arra lehet gondolni, hogy a nemzet léte és sorsa függ az emberi választásoktól és a rendeltetéssel való kapcsolatuktól. A hit és az értelem integrációjának hiánya az elkorcsult nemzet képét mutatja, mely nem érdemli meg az életet.

Összességében elmondható, hogy a vers teológiai szempontból nagyon gazdag és több értelmezési lehetőséget kínál. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika perspektívái mellett más szempontokat is lehet vizsgálni, például az isteni kegyelmet vagy a kereszténység szerepét a nemzet életében. A vers tehát lehetőséget ad arra, hogy teológiai érveket és gondolatokat boncolgassunk a nemzet léte, sorsa és felelőssége kapcsán.